Színészek börtönben

Szerző: Szemere Katalin, Fotó: Móricz Simon / nol.hu

Link: http://nol.hu/kult/szineszek_bortonben?ref=sso

Dátum: 2013.11.15.
Szorongva nézi Fullajtár Andrea, hogyan záródik mögötte a kettes zár. Eddig csak forgatáskor járt börtönben a színésznő. Megviselte az is, ez se különben. Csalog Zsolt hajléktalanról szóló Csendet akarok című dokumentumdrámáját hívták a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe.

Nők-férfiak külön, libasorban érkeznek a terembe. Körülbelül húszan. A nők lopva hátra pillantanak a férfiakra. Önként jöttek a színházi előadásra – mondja Mihály Attila büntetésvégrehajtási ezredes. A hátsó sorban ülő vendégek a produkció után hálálkodnak az élményért a parancsnoknak és a színésznőnek.

Az egyórás előadás közben csak egy-egy káromkodásnál nevetnek fel a fogvatartottak. Figyelik a színpadot, háttal, némán ül a színész Nagy Viktor. Hozzá beszél vagy róla mesél a darabbeli Eta, akit a privát életben Évaként ismert meg Csalog. Meg is találta őt később Fullajtár is, bár már nem emlékezett a beszélgetésére. Pedig a hajléktalan nő akkor elmesélte az írónak, miként lehetetlenítette el a férje, zárta ki a gyerekei neveléséből és mennyi időt töltött idegszanatóriumban. Hogyan költözött Miskolcról Pestre a jobb élet reményében, és hogyan vált otthontalanná. Beszél új társáról, aki cudarul bánik vele, de legalább nincs egyedül.

A nézőtér elején az egyik nő elsírja magát. Nem derül ki, mi rímel az életére. Mihály ezredes biztos abban, egy ilyen előadás után a fogvatartottak végiggondolják, miért is vannak börtönben, mit rontottak el, és éreznek-e párhuzamot a szereplő sorsával. Mindig olyan értékek mentén felfűzött produkciót hívnak, amely hasznos lehet nekik a szabadulásuk után. Kevesen foglalkoznak ilyen problémákkal. Ha rá is akadnak a hírekben, elkapcsolnak vagy ellapoznak. Persze nem feltételezi, hogy a darab hatására jó emberekké válnak, de sokukat megérinti. Már megtanulták a börtön munkatársai: a rabok fejébe nehéz belelátni. Óriási a különbség aközött, mit mondanak, gondolnak és cselekszenek.

Ma is aktuális az előadás, Fullajtár Andrea politikusokat is hívott a Katona József Színházba. De mindig más elfogultságuk volt. 2011 végén a Katonában a Város Mindenkiért szervezet hajléktalan aktivistái szintén látták a produkciót, el is mondták a véleményüket. Azóta rengetegen keresik az előadást. Sőt a hajléktalanok kriminalizálása elleni tüntetésre is invitálták a színésznőt, aki maga helyett videót küldött. Arról beszélt a felvételen, miért fontos, hogy a társadalom kiálljon a kirekesztettjeiért, elesettjeiért. Fullajtár Andrea a raboknak beszél a hajléktalanokról, akiknek minden utcán töltött év tíz esztendőt jelent az életükből, és arról: az otthontalanok sokáig azon gondolkodnak, hogyan kerülhetnek vissza a társadalomba.

A fogvatartottak ugyancsak ezen törik a fejüket. Hárman ezt a NolTv kamerájába is elmondják. Kettőjükre még több mint két év vár. Hét hónap a harmadikra, aki ugyan az arcát nem adja a felvételhez, de elmondja, boldog családban él, három kiskorú gyereke van, a győri cigány kisebbségi önkormányzat elnöke volt. Több hajléktalan megkereste őt, és el is mesélte annak az asszonynak az esetét, akinek munkát-bért adott egy évig, és segített albérletet találni. Ha szabadul, visszamegy a vállalkozásához, a családjához. A másik kettő csak az utcáról ismer hajléktalanokat, néha adnak nekik pénzt, például a bevásárlókocsi érméjét. Az egyikük, amióta bent ül, azon gondolkodik, mit fog kint csinálni. Van rá ideje bőven. A rendőrségen kapott egy tippet, hogy amit eddig a bűnözéssel tett, azt fordítsa a visszájára. Mivel ruhalopással foglalkozott kint, szeretne a boltoknak biztonságtechnikai tanácsokat adni. A harmadik férfi két hónapja van bent. Angol nyelvkönyvekkel készült a bevonuláskor. Próbálja kihasználni az időt, tanul. Külföldön szeretne majd elhelyezkedni, bármit csinálna, ami adódik.

A börtönben nem ez az első előadás, a győri férfi látott mást is: a Franz Kafka Átváltozása alapján készült Jelentés az Akadémiának címűt. A látássérült Bognár Zsolt jogász pedig a cigányság társadalmi helyzetét kutatva tartott nekik előadást. 2009-ben volt az első hasonló próbálkozás, akkor a Bárka Színház jelentkezett, hogy a Mulatságot, amelyet már hajléktalanszállón játszottak, itt is előadnák. A rendező Bérczes László kérte Mihály Attilát, hogy a produkció után hadd beszélgessenek a rabokkal. Azóta minden előadónak felajánlják, és mindenki el is fogadta. Ezzel - a parancsnok szerint - az előadóművész is úgy távozik, hogy megkapta azt a pluszt, ami különbözik a hétköznapi színházi helyzettől.

Címke:   kultúra színház szabadidő reintegráció Győr