Gondolatok a három csapásról

Szerző: Márok Soma / Ügyvédvilág

Link: http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/publikaciok/gondolatok-a-harom-csapasrol

Dátum: 2015.04.01.
A köznyelvben három csapás néven ismertté vált jogintézmény 2010 óta része a szankciórendszernek, amikor is a frissen megválasztott kormány jelentősen szigorította a Büntető Törvénykönyv (Btk.) erőszakos visszaesőkre és a halmazat egy esetére vonatkozó rendelkezéseit. A módosítások nem titkolt célja az volt, hogy hosszú időre kirekessze a társadalomból azokat, akik többször, egymás után személy elleni erőszakos bűncselekményeket követnek el. A 2010-es módosítással a három csapás két fajtája jött létre. A szigorított szankciók nem csak erőszakos többszörös visszaesés esetén voltak alkalmazandóak, hanem a bűnhalmazat bizonyos eseteiben is.

Az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó szankciók


Az erőszakos többszörös visszaeső fogalmát a 2009. évi LXXX. törvény vezette be a régi Btk.-ba. A módosítás szerint erőszakos többszörös visszaesőnek minősül az a többszörös visszaeső, aki legalább három alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el. Meghatározták azt is, hogy mik minősülnek személy elleni erőszakos bűncselekményeknek [1978. évi IV. tv. (továbbiakban: régi Btk.) 137. § 17.], valamint az ilyen elkövetők ellen megemelték az erőszakos többszörös visszaesés alapjául szolgáló bűncselekmény büntetési tételének alsó határát. E módosítás tekinthető a három csapás előfutárának, mivel itt határozták meg először az erőszakos többszörös visszaeső fogalmát, valamint itt sorolták fel a személy elleni erőszakos bűncselekményeket. A szűkebb értelemben vett három csapást a 2010. évi LVI. törvény vezette be. Ekkor már az erőszakos többszörös visszaesés alapjául szolgáló bűncselekmény büntetési tételének felső határát emelték kétszeresére. Ha ez a kétszeresre emelt felső határ meghaladja a 20 évet, vagy a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, kötelező az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása (régi Btk. 97/A. §). Az új Büntető Törvénykönyv még tovább szigorította az erőszakos többszörös visszaesőkkel szembeni szankciókat azzal, hogy kimondta: ilyen elkövetők esetén kötelező kizárni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén, azaz kötelező kiszabni a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést [Btk. 44. § (2) a)].

A halmazati három csapás


A halmazati három csapás bizonyos értelemben „hungarikumnak” tekinthető, ugyanis ez nem szerepel a jogalkotó által mintának tekintett egyesült államokbeli és szlovákiai szabályozásban sem. A fent említett 2010-es Btk.-módosítás szerint, ha a bűnhalmazatban álló cselekmények közül legalább három személy elleni erőszakos bűncselekmény, akkor a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha az így felemelt felső határ a 20 évet meghaladja, illetve, ha a halmazatban álló bűncselekmények valamelyike életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, ugyancsak kötelező az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása [régi Btk. 85. § (4)]. Az új Btk. ezt annyiban pontosította, hogy a szigorúbb szankciók csak három különböző időpontban elkövetett, befejezett személy elleni erőszakos bűncselekmény esetén voltak alkalmazhatóak [Btk. 81. § (4)].
E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkíró-pályázat keretében született, és 19. helyezést ért el.

Címke:   büntetőpolitika három csapás dolgozat