Pártfogók a börtönökben

Szerző: Hraskó István / baon.hu

Link: http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/partfogok-a-bortonokben-605864

Dátum: 2015.04.10.
Felmérik, milyen családi körülmények várják otthon a szabaduló fogvatartottat, segítenek neki a munkakeresésben, hivatali ügyintézésben, sőt akár a késsel-villával való étkezés elsajátításában is - sokrétű az év elejétől a büntetés-végrehajtás szervezetéhez tartozó pártfogó felügyelők feladatköre. Bács-Kiskunban hárman igyekeznek elérni, hogy minél kevesebb elítélt kerüljön vissza a rácsok mögé.

Január 1-jével az Igazságügyi Szolgálattól a büntetés-végrehajtáshoz kerültek a pártfogó felügyelők. Dr. Zakhar Tibor bv. ezredes, a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka lapunknak elmondta: nagy örömmel vették tudomásul a változást, hiszen a pártfogók munkája nagy jelentőséggel bír a büntetés-végrehajtás alapfeladatának teljesítésében, azaz a fogvatartottak sikeres társadalmi reintegrációjában, a bűnelkövetők helyes útra terelésében. A parancsnok szerint a pártfogók eddigi teljesítménye is jó volt, azzal viszont, hogy a bv. szervezetéhez kerülnek, és az irodájuk is a bv. intézeteken belül lesz, átláthatóbb és hatékonyabb lesz a rendszer. A változást dr. Tanács Eszter Tímea bv. ezredes, a Kalocsai Fegyház és Börtön parancsnoka is pozitívnak tartja. Ő három diplomamunkájában is a pártfogó felügyelettel foglalkozott, és kutatásai szerint a nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják, hogy sokkal eredményesebb a pártfogás, ha az a büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódik.
A pártfogók sikeressége nyilván azzal (is) mérhető lenne, hogy az elítéltek mekkora része kerül vissza később a rácsok mögé. Mint azt Füzesi Viktor bv. ezredestől, az Állampusztai Országos Bv. Intézet parancsnokától megtudtuk: ez az arány itthon jelenleg 50 százalék körül van, de egész Európában hasonló, 40-60 százalék között mozog. Azaz aki egyszer már töltött egy, öt, esetleg tíz, húsz évet egy cellában, elzárva a külvilágtól, nagy az esélye, hogy egyszer újra „mákos” ruhát ölthet.

Ennek a nem túl szívderítő ténynek a javításán dolgoznak a pártfogó felügyelők, a megyében február óta hárman. Közülük ketten az év elején lettek pártfogók, a harmadik munkatárs viszont hosszú évek tapasztalatával rendelkezik. Így a megye minden bv. intézetében, Kecskeméten, Állampusztán és Kalocsán is van pártfogó. Hozzájuk jelenleg összesen 150 szabadulás előtt álló, illetve feltételesen szabadlábra bocsátott elítélt tartozik.

Már a börtönben kezdik a „gondozást”

A pártfogók munkakörének egyik része az úgynevezett reintegrációs gondozás. Ez még a börtönben történik, mialatt a fogvatartott jogerős büntetését tölti. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy minden nap minden egyes fogvatartottal találkoznak, inkább hetente egy foglalkozás keretében - viszont ha egy elítélt kéri valamiben a pártfogó segítségét, akkor biztosan beszélhet vele az irodájában.
– A pártfogó feladata, hogy az intézetben tartózkodó fogvatartottakat felkészítse a szabadulásukra. A felügyelet időtartama az ítélet hosszától függően 2 hónap és 2 év között változhat – természetesen hosszabb, ha valaki tíz éves szabadságvesztésből szabadul, mintha csak három évet töltött volna a bv. intézetben. Ha a fogvatartott feltételesen kerül szabadlábra, akkor a büntetés-végrehajtási bíró dönt, hogy elrendeli-e a pártfogó felügyeletet. Ezt befolyásolja az illető bv. intézetben tanúsított magatartása és személyisége – mondja dr. Zakhar Tibor.
Az elítéltek egyébként maguk is kezdeményezhetik a pártfogást, de erre idén még nem volt példa. A pártfogók feladatai közé tartozik még az utógondozás és a felügyelet végrehajtása is, ugyanis a szabadult elítélteknek havonta meg kell jelenniük a pártfogói irodában, és be kell számolniuk az életükben bekövetkezett változásokról, munkába-állásról, lakcím-változásról, családi körülményeikről.

Hogyan fogadják az elítéltet otthon?

A pártfogók környezettanulmányokat is készítenek, feltérképezve, milyen családi és szociális körülmények várják otthon a szabaduló fogvatartottat. Megnézik a lakhatási viszonyokat, hogy van-e fűtés, elegendő szoba, és felmérik azt is, milyen fogadtatásra számíthat az elítélt családtagjaitól, szomszédaitól. Akkor is szükség van ilyen tanulmányra, ha a fogvatartott a családi körülményeiben beállt váratlan változás miatt engedélyt kér és kap a szabadságvesztés félbeszakítására. Ilyen 2-3 napos „eltávozásra” okot adhat például a hozzátartozó halála miatt temetésen való részvétel, súlyos beteg családtag meglátogatása, de akár az is, ha az idős, egyedülélő szülő, nagyszülő nem tud magának télire fát hasogatni. A pártfogónak tényszerűen be kell mutatnia az elítélt személyiségét, magatartását, várható életviszonyait, életkörülményeit, ki kell térnie arra, az illető előzőleg milyen bűncselekményt követett el, folyik-e ellene újabb büntetőeljárás, mikor várható a szabadulása, mekkora részéről a normakövetés hajlandósága, a bv. intézetből való esetleges korábbi távollétek alkalmával időben visszaérkezett-e. Arra is ki kell terjednie a környezet-tanulmánynak, hogy van-e közbiztonsági-bűnügyi kockázata az elítélt szabadulásának a szűkebb környezetében, megjelenése válthat-e ki konfliktust, agresszív hangulatot, félelmet. A felmérés során a szomszédokat is megkérdezik.

Kétely és félelem a szabad élettől


Laikusként azt feltételeznénk, hogy a börtönből való kilépés egyértelműen örömteli esemény egy elítéltnek, de ennél összetettebb a kép.
– Egyszer egy fogvatartott azt mondta: ahogy közeleg a szabadulása, egyre inkább tele van félelmekkel, kételyekkel. Bent ugyanis a nők egy hangos veszekedéssel lerendezik a zárkában a vitás kérdéseket, esetleg meghúzzák egymás haját, a másikra borítják az ételt. Viszont van, aki végiggondolja, hogy ez a magatartás mihez vezetne otthon? Ha pedig a családban inkább elkerüli a konfliktusokat, hogyan fog eltűnni a feszültség? Emiatt a nők komolyan rászorulnak a támogatásra – jelenti ki dr. Tanács Eszter Tímea. Hozzáteszi: a női fogvatartottak attól is tartanak, hogy kint miként fognak boldogulni, hiszen már nem lesz reintegrációs tisztjük, akinek elég volt odaadni a börtönben a kérelmi papírjukat, és ezzel már elintézettnek is tekinthették a problémájukat. A rácson kívül viszont saját lábukra kellene állniuk. Újabb nehézség a munkahely-keresés is, különösen azoknak, akik szabadságvesztésük előtt nem vagy alig dolgoztak.
– Szakmai tapasztalatom, hogy ha valakiről az állásinterjún megtudják, hogy börtönviselt, bezáródnak a kapuk. Hiába szeretne munkát vállalni, a társadalomban erősek az előítéletek - jelenti ki a kalocsai fegyház parancsnoka.

Címke:   Kecskemét Kalocsa Állampuszta pártfogó felügyelet