Mit gondol a világ a halálbüntetésről?

Szerző: MTI / InfoRádió

Link: http://inforadio.hu/hirek/kulfold/hir-722649

Dátum: 2015.04.29.
Orbán Viktor miniszterelnök keddi pécsi látogatásán kérdésre válaszolva azt mondta, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. A kormányfő szerint a három csapás törvényének és a tényleges életfogytiglani büntetésnek a visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő, a bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha állampolgárai védelméről van szó. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke szerdán Strasbourgban közölte: telefonbeszélgetést kezdeményezett Orbán Viktor miniszterelnökkel. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:
 
A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás után. A halálbüntetés jogossága vagy jogtalansága máig a legvitatottabb jogi, etikai, teológiai és társadalmi kérdések egyike.

A világon elsőként 1786. november 30-án a Toscanai Nagyhercegségben törölték el a halálbüntetést, de 1977-ben még mindössze 16 ország volt a világon, amely minden bűncselekményre vonatkozóan eltörölte ezt a büntetési formát. Ma az ENSZ 195 országa közül már 103 törvényei tiltják a halálbüntetés kiszabását. Legutóbb, 2015-ben a Fidzsi-szigeteken és Suriname-ben törölték el. Az Európai Unió és az Európa Tanács a csatlakozás egyik feltételeként jelöli meg a halálbüntetés felszámolását.

50 ország az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem alkalmazta, vagy felfüggesztette a büntetés e formáját. (Pakisztán a 2014. december 16-án elkövetett pesavari támadás után feloldotta a terrorizmus miatt hozott halálos ítéletek 2008-ban elfogadott moratóriumát.)

Hat országban fenntartották a halálbüntetés lehetőségét, de csak rendkívüli körülmények fennállása (például háború idején elkövetett bűncselekmények) esetében alkalmazható.

A halálbüntetés jelenleg 36 országban van érvényben, ezek közül tíz afrikai, kettő az amerikai, 23 az ázsiai-óceániai térségben van. Európában egyedül Fehéroroszországban alkalmazzák a halálbüntetést. A világ fejlett demokráciái közül pedig Japánban és az Egyesült Államokban van érvényben. Ez utóbbiban 32 szövetségi államban engedélyezik, legutóbb 2012 áprilisában Connecticutban törölték el.

Az Amnesty International (AI) adatai szerint 2014-ben 22 országban több mint 607 halálos ítéletet hajtottak végre. Ez az adat nem tartalmazza a Kínában kivégzettek számát. Becslések szerint Kínában egyedül több embert végeztek ki, mint a világon összesen, de adataik a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők. Kínát a sorban Irán, Szaúd-Arábia, Irak és az Egyesült Államok követi. Feltételezések szerint Észak-Korea állhat a második helyen, de itt még becsült adatok sincsenek. A becslések szerint az elmúlt évben a világon 2466 halálos ítéletet hoztak.

Magyarországon utoljára 1988-ban hajtottak végre halálos ítéletet (abban az évben kettőt is), az utolsó ember, akinek élete hosszát az állam szabta meg, a tiszacsegei rablógyilkos, Vadász Ernő volt, akit 1988. július 14-én végeztek ki. (1988-ban, majd 1990-ben még született egy-egy ilyen ítélet, de már egyiket sem hajtották végre.)

1990. október 24-én a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az állam életelvételi jogát. A testület határozatában kimondta: a Büntető törvénykönyvnek (Btk.) és a büntetőeljárásról szóló törvénynek, valamint más jogszabályoknak a halálbüntetésről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért ezeket megsemmisíti. 1992-ben Magyarország csatlakozott az emberi jogok európai egyezményéhez, amelynek értelmében a tagországok bíróságai elvileg nem hozhatnak halálos ítéletet. A parlament 1993-ban módosította a Btk.-t is, amellyel megszűnt a halálos ítélet kimondásának jogi lehetősége, 1995. február 7-én pedig törvénybe iktatta a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyvét, ezzel jogilag is véglegesen lezárta a halálbüntetés magyarországi történetét.

A halálos ítélet a legalapvetőbb emberi jogot, az élethez való jogot sérti, és helyrehozhatatlan büntetési forma, miközben egyetlen büntetőjogi rendszer sem képes kizárni annak kockázatát, hogy ártatlanokat ítéljenek el. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet állásfoglalása szerint "nem állnak rendelkezésre olyan bizonyítékok, melyek azt igazolnák, hogy a halálbüntetés hatékony eszköze az erőszakos bűncselekményektől való elrettentésnek".


Címke:   halálbüntetés alapvető emberi jog gyakorlat