Halálbüntetés az egyház szemével

Szerző: Rónay Tamás / Népszava Online

Link: http://nepszava.hu/cikk/1057015/2

Dátum: 2015.05.13.
Ferenc pápa radikálisan ellenzi a halálbüntetést, ebben a kérdésben az egyházi tanításnál is keményebben fogalmaz. Már több ízben is kifejtette a legsúlyosabb büntetést a legszigorúbban elítélő álláspontját, illetve azt, hogy az életfogytiglani büntetést is rossz megoldásnak tartja. A katolikus egyházban először II. János Pál hívta fel a figyelmet a halálbüntetés igazságtalan voltára.

Az újabb fordulat


Ferenc pápánál azonban újabb jelentős változás következett be a halálbüntetés megítélésével kapcsolatban, hiszen minden elődjénél radikálisabban követelte a legsúlyosabb büntetés felszámolását. Sőt, az életfogytiglani börtönbüntetés alkalmazását is éles bírálatokkal illette. Többször is szót emelt a halálra ítéltek büntetésének enyhítéséért. Az a pakisztáni nő, Asia Bibi, akit tavaly októberben Pakisztánban másodfokon is halálra ítéltek istenkáromlás vádjával, Ferenc pápához fordult levelében, s arra kérte az egyházfőt, imádkozzon érte. Iszlámábád végül a nagy nemzetközi nyomás hatására elengedte az asszonyt, akit január végén fogadott Ferenc pápa.

„Manapság a halálbüntetés teljesen elfogadhatatlan, függetlenül attól, milyen súlyos bűncselekményt követtek el” – írta márciusban a madridi központú Halálbüntetés ellenes Nemzetközi Bizottságnak írott levelében. Hozzátette, a legsúlyosabb büntetés „ellentmond Istennek az emberiséggel és a társadalommal kapcsolatos tervének” és „nem azt segíti elő, hogy igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak, hanem a bosszút helyezi előtérbe”.

Ferenc pápa kifejtette, hogy a kivégzés indoka az sem lehet, hogy a társadalom így jobban megvédheti magát. Egyes amerikai esetekre utalt azzal a megjegyzésével: a halálbüntetés minden legitimációját elveszítheti azzal, hogy hibás bírói döntés következtében született meg az ezzel kapcsolatos ítélet, másrészt pedig semmiféle humánus módja sem lehet mások megölésének.

Szociális igazságosság kellene


Nagyon érdekes egy másik, tavaly októberi megnyilatkozása, amely – bár időben több hónappal Orbán Viktor miniszterelnök felvetése előtt született - tulajdonképpen mintha válasz lenne a halálbüntetésről szóló mai magyar „társadalmi vitára”. Akkor ugyanis elítélte azt a gyakorlatot, hogy a társadalom problémáinak megoldását a halálbüntetés esetleges bevezetésével ígérik ahelyett, hogy szociális igazságosságra törekednének. Ezt akkor „büntetőjogi populizmusnak” nevezte.

„Egyszerűen elképzelhetetlen az, hogy manapság egyes országok csak a legsúlyosabb büntetést tudják elképzelni, mint az emberi élet megvédésének legjobb módját az igazságtalan agresszorral szemben” – közölte a Büntetőjog Nemzetközi Szövetségének képviselőivel folytatott akkori találkozóján.

„Minden keresztény és jóakaratú ember feladata, hogy ne csak a halálbüntetés ellen harcoljon akár legális, akár nem, hanem a börtönökben uralkodó körülmények javításáért is. Kiemelte, hogy azok emberi méltóságáért is küzdeni kell, akiket megfosztottak szabadságuktól. Ferenc pápa az életfogytiglani szabadságvesztést sem támogatja, ezt bújtatott halálbüntetésnek nevezte.

Említést tett arról is, hogy az egyház Katekizmusa a végső esetben nem tartja kizártnak a halálbüntetés alkalmazását. Ezzel kapcsolatban azonban elmondta: az ehhez fogható esetekre manapság nincs is nagyon példa.

Ferenc pápa olyan személyiség, aki nemcsak beszél egy adott kérdésről, hanem személyes cselekedeteivel is bizonyítja, mennyire szívén viseli az adott problémát. Mi sem jelzi ezt ennél jobban, hogy április másodikán, nagycsütörtökön a római Rebibbia börtönben mutatott be szentmisét. A 2100 rabból háromszázan, 150 férfi és 150 nő kapott lehetőséget arra, hogy személyesen találkozhasson a pápával.

A pápai misén részt vett az a 15 elítélt édesanya is, aki három évnél kisebb gyermekével tölti büntetését. Ferenc pápa a misén 12 rabnak mosta meg a lábát: hat férfinak és hat nőnek. Hatan olaszok, hatan külföldiek voltak. A nők között két olasz, két nigériai, egy kongói és egy ecuadori elítélt volt. A férfiak között négy olasz, egy brazíliai és egy nigériai elítélt. Férfiak és nők vegyesen ültek, hatan az oltár egyik, hatan az oltár másik oldalán. Az idén 79 éves Ferenc pápa letérdelt eléjük, egyenként megmosta az egyik lábukat, megtörölte és megcsókolta.

Múlt héten jelentették be, hogy a pápa július 5-12. között esedékes dél-amerikai útja során ellátogat az erőszakos bűnbandák által uralt, a latin-amerikai térségben hírhedt Palmasola börtönbe. Ez Bolívia legnagyobb büntetésvégrehajtási intézménye, ahol 3500 bebörtönzöttet tartanak fogva. A börtönben sok gyermek is van, a helyi törvények szerint ugyanis a hat év alatti gyerekek együtt élhetnek az intézményben elítélt szüleikkel.

2013 augusztusában lázadás tört ki a Palmasola börtön egyik blokkjában rivális bandák között. Harmincegyen vesztették életüket, többségük bennégett. A tragédia után Santa Cruz érseke, valamint a helyi ombudsman a börtönbéli körülmények javítására szólítottak fel, alighanem ez az oka annak, hogy a pápa ragaszkodott: a veszélyes helyszínt is iktassák bele programjába.

Címke:   egyház halálbüntetés pápa szociális igazságosság