A börtön és a társadalom kapcsolata: a totális intézmény-koncepció kritikája

Szerző: Fliegauf Gergely / Börtönblog 2.

Link: http://bortonblog2.blogspot.hu/2015/05/a-borton-es-tarsadalom-kapcsolata.html

Dátum: 2015.05.14.
Ez a kapcsolatrendszer igen sokrétű. Goffman elméletének kritikusai azt mondják, hogy csak egészen szélsőséges helyzetekben jelenhet meg a totális intézmény valós totalitása.

Barry C Feld például két mutató alapján értelmezi a börtönöket (csoportos vagy egyéni kezelés és őrzés vagy nevelés polaritások mentén), és arra jut, hogy például a csoportos-őrzés variáció esetén a preventív fogvatartás (pl. Guantanamo) valóban totális. Keith Farrington egyik kritikai pontja szerint a börtön elképzelhetetlen a családi kapcsolatok nélkül, mert ez a civilizáció alapértéke, és egyben reintegráció legszűkebb alapja is. Ép család nélkül nem érdemes például szabadulásra felkészítésről beszélni. Igen ám, de a legtöbb fogvatartottnak nincs ép kapcsolatrendszere a külvilággal, tehát felmerül, hogy a börtön totális intézmény jellege valójában túlnyúlik a börtön falain. Farrington szerint a börtönről alkotott totális intézmény mítosz azt eredményezi, hogy az emberek túlzó várakozással és elvárással tekintenek a börtönre, mert azt hiszik, hogy ott valóban mindenki be van zárva rendesen, és valóban mindenki megjavul.

Goffman az írásaiban csak példálózik a börtönnel, valójában pszichiátriai intézetet vizsgált, ezért is sok kritika érte, azonban mégis van a művének egy nagyon érdekes eredménye a kritikusok számára is: a pszichiátiriai intézetek és a börtönök közötti fogalmi és fenomenológiai határ elmosódása. (A genealógiai határ elmosódását Foucault írta le.) A börtönbeli szubkultúra a börtönön kívül is jelen van, mert számos párhuzamosságot lehet kimutatni az utcai gengek és börtöngengek működése között, sőt a két jelenség nem is válaszható el egymástól. (részlet egy készülő tanulmányból)

Címke:   társadalom totális intézmény elmélet tanulmány