„Gumibottal és szögesdróttal senkit nem fogunk tudni visszavezetni a társadalomba”

Szerző: Erdélyi Katalin, Vitrai Barbara / szocio.atlatszo.hu

Link: http://szocio.atlatszo.hu/2015/05/22/gumibottal-es-szogesdrottal-senkit-nem-fogunk-tudni-visszavezetni-a-tarsadalomba/

Dátum: 2015.05.22.
Fogvatartottak reintegrációjának elősegítése a családi kapcsolatok erősítése révén – avagy konferencia a balassagyarmati börtönben norvég támogatással működő Mesekör-programról, és a visszailleszkedést segítő egyéb projektekről.

Sok más egyéb, társadalmi szempontból kiemelkedően fontos programhoz hasonlóan a Balassagyarmati  Fegyház és Börtönben 2013. augusztusában indított reintegrációs projektet sem a magyar állam, hanem a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozza. A 9000 eurós támogatásban részesült, a Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesülettel együttműködésben megvalósított projekt célja az elítélt és a családja közötti kommunikáció és kapcsolattartás javítása, a fogvatartottak gyerekeit érő negatív hatások csökkentése.

35-40 ezer gyerek érintett

A témában 2014 júniusában rendezett konferencián a balassagyarmati börtön parancsnoka, Dr. Budai István bv. ezredes elmondta, hogy a fogvatartottak reintegrációja országosan 35-40 ezer (!) gyereket érint: ők havi egyszer láthatják az édesapjukat/édesanyjukat. (Persze csak abban az esetben, ha a család nem szakította meg teljesen a kapcsolatot a börtönben ülő szülővel, ugyanis ez is gyakran előfordul.) Ez pedig nagy hatással van a gyerekek életére: kitörési lehetőségeiket számottevően csökkenti az a körülmény, hogy édesanyjuk vagy édesapjuk hosszabb-rövidebb időt büntetésvégrehajtási intézetben tölt, és felnőve jó eséllyel ők maguk is börtönbe kerülnek. A kör így bezárul.

Roszik Gábor lelkész bő 20 évvel ezelőtt indította a Börtönmissziót, amely néhány évvel később csatlakozott a Testvéri Börtöntársaságok hálózatához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha foglalkoznak a gyerekekkel és a családdal a börtönévek alatt, akkor sikerül megtörni az ördögi kört: a gyerekek nem lesznek bűnelkövetők. “Azok közül a gyerekek közül, akiket 12-14 évesen táboroztattunk 20 évvel ezelőtt, ma egyik sem ül börtönben”- fogalmazott előadásában Roszik Gábor, aki szerint ez nagyon komoly eredménynek tekinthető. A börtönviselt szülő szempontjából viszont a család megtartó erejére van szükség ahhoz, hogy a szabadulás után ne folytassa korábbi életmódját, és így ne legyen visszaeső. A statisztikák szerint hatszor jobbak az integrációs esélyeik azoknak, akik tarthatták a kapcsolatot a családjukkal a börtönévek alatt, és mind őket, mind a családjukat felkészítették a szabadulásukra.

A családdal való kapcsolattartást célozza a több országban működő Angyalfa Program, melynek keretében csak Magyarországon 1200-1300 gyermek kap ajándékot börtönbüntetését töltő szülője nevében. A Misszió összeállítja a csomagot, azon feladóként a szülőt tünteti fel, elpostázza a helyi lelkészeknek, akik házhoz viszik az ajándékot a címzett gyerekeknek. A több mint ezer önkéntes nem csak a csomagok házhoz szállításában segédkezik, hanem karácsony után is látogatják a családot, és segítenek a kapcsolattartásban vagy bármilyen anyagi szükségben.

A büntetés-végrehajtási tevékenység végső célja a szabadulást követő időszakra, a sikeres társadalmi beilleszkedésre irányul. Az utógondozás, a szabadságvesztést követő időszak nem a büntetés-végrehajtás feladata, hanem abban az állami, a civil, a különböző karitatív és egyházi szervezetek kell, hogy részt vállaljanak – írja Dr. Budai István egy tanulmányban.

Szerencsés, ha a fogvatartottak szabadulásukat követően nem ellenséges vagy épp “csak” közömbös társadalmi közegbe, hanem megértő és segíteni kész emberi közösségbe kerülnek (vissza), ahol kvázi személyre szabott, tehát problémáikat és körülményeiket ismerő és elfogadó, célzott támogatást kaphatnak.

Többféle szocializációs, illetve reszocializációs eszköz áll a bv-intézetek rendelkezésére. A nevelés egyik kiemelkedően fontos területe a foglalkoztatás. Ebbe a fogalomba nem csak a munkavégzés tartozik, hanem az alapfokú iskolai oktatás, a szakirányú képzés, a terápiás foglalkoztatás, valamint a különböző (művelődési, szabadidős, sport, személyiségfejlesztő, gyógyító, rehabilitációs) programokon való részvétel is. Fontos tapasztalat, hogy az oktatással, neveléssel a bűnismétlés is megelőzhető.

„Mit szeretnénk elérni a börtönökben?”

„Hogyan tudnánk elérni, hogy a reintegráció hatékonyabb legyen?” – tette fel a kérdést előadása elején Juhász Attila bv. ezredes, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka. Börtönökön belül végzett nemzetközi attitűdmérésekre hivatkozik, melyek eredményei nem meglepő módon azt mutatják, hogy ha nincs meg a támogató közeg a börtönben, akkor minden program kudarcot vall. A mérések nem csupán a fogvatartottak fejlődését, a személyi állomány elégedettségét mutatják, hanem működési problémákat is képesek feltárni.


Címke:   Balassagyarmat mesekör konferencia reintegráció