„Dohányzó fegyenczek” – Gruber Lajosra emlékezünk

Szerző: Gruber Lajos / Jogtudományi Közlöny / ÖBE

Dátum: 2015.05.26.
A 160 éve született jogász, királyi ügyész börtönügyi írása a Jogtudományi Közlöny 1888. évi 50. számában jelent meg, melyhez a hozzáférést az Országgyűlési Könyvtár Digitalizált Törvényhozási Tudástára biztosítja. A cikk a Börtönügyi irodalom mappából is elérhető.

„Dohányzó fegyenczek.

Az is hihetetlennek látszik, hogy valaki komolyan szólhasson arról, vajon a fegyenczek is dohányozhatnak-e avagy sem? A dohány mint élvezeti czikk par excellence épen nem látszik annak szájába valónak, ki nagyot vétkezett a társadalom ellen s kit a társadalom épen azért minél érzékenyebben sújtani óhajt, de legelső sorban leginkább azáltal, hogy azt mind annak használatától eltiltja, a mi a közérzetre jótékony befolyást gyakorolni képes. Ezen élvezeti czikkek között látjuk a dohányt is szerepelni; a dohányzástilalma azonban nemcsak az élvezeti czikk elvonása által akarja a bűnöst sújtani, hanem tűzbiztonsági szempontból is szokott ennek használata eltiltatni. Mind ennek daczára némelykor a dohányzás orvosi rendeletre használandó, mint oly anyag, mely az emésztési folyamatra jótékony befolyást gyakorolni képes. Azon országokban, melyekben a lakosság a dohánytermeléssel is foglalkozik, ennek élvezete általánosabb is szokott lenni s az ehhez szokott elitélt csakugyan kivált a büntetés idejének első szakában nehezen nélkülözi a dohányt. Nálunk e tekintetben már az 1843-diki büntető törvénykönyvi javaslat harmadik részében (17. §.) « … a dohányzás … használása, az elzárt vádlottakra nézve, általánosan megtiltatik. A vizsgálat alatti és az elitélt fogolynak szintén nincsen megengedve jelenleg ezen élvezeti czikk használata. A börtönben a raboknak «a dohányzás, bagózás és burnótozás tiltatik». (Börtönutasitás 36. §.) Ugyanazon intézkedéssel találkozunk a fegyenczeknél is, de mégis azon eltéréssel, hogy ezeknél ezen dolog «szigorúan» tiltatik. (Fegyházutasitás 38. §.)

Magyarországon csakis a közvetitő intézetben letartóztatottaknak engedélyezik tulajdonképeni kedvezmény gyanánt a szabadbani dohányzást. (Pauer Gyula : Adatok a kis-hartai kir közvetitö-intézet ismertetéséhez, Kalocsa, 1886. év. 36. lap.) Zeniczán - ha jól tudjuk - szintén van közvetitő intézet s ott szintén csak ugyanezek birnak engedélylyel a dohányzásra, a minek nélkülözése különösen a mohamedán vallásu letartóztatottaknak esik nehezére.

A lepoglavai kir. horvát fegyházban 1881-ben 46 esetben kellett fegyelmi fenyitéket a miatt használni, mert az illető fegyenczek a házszabályok által tiltott dohányzás élvezetét szerezték maguknak. (Tauffer: Die Erfolge des progressiven Strafvollzuges stb. Berlin, 1883. 95. lap.)

Bécsben, 1867 jul. 19-én a Lajtán-tuli tartományok képviselőházában Witthoff képviselő igen keményen kelt ki az igazságügyér ellen, hogy a garsteni fegyházban a fegyenczek oly sok engedménynyel birnak, miszerint még dohányoznak is, és rágyújtáskor az őrség egész szolgálatkészséggel maga adja át a gyujtószert részükre. Erre Hye lovag, mint megtámadott igy felelt: «Az tény, hogy a dohányzás meg van engedve, de megjegyzem, hogy ezen intézkedésre, mely más fegyházainkban is hasznos, büszke vagyok, mert a dohányzás megengedése valódi büszer a fegyelmi eljárásnál, ezen szer használatának elvonásával ugyanis sokkal jobban lehet fegyelmi büntetést gyakorolni, mint bottal, vagy magánelzárással. Egyébiránt hozzá teszem, hogy a dohányzás általánosságban nincsen, és csak is olyanok részére van megengedve, kik ily engedményre érdemessé teszik magukat, s azoknak is egyedül a séta s szellőztetési idő alatt.» (Réső Ensel Sándor: Fegyházi reform Magyarországon, Pest, 1868. I . füzet 33. I. jegyzet) Ugyanezen szerző azt is emliti, hogy a mi orsz. fegyházainkban a dohányzás jobb viseletű fegyenczek részére, kellő korlátozások között, szintén meg van engedve. E mü azonban épen husz évvel ezelőtt jelent meg.

Jelenleg Ausztriában néhány intézetben meg van engedve a burnót, mely élvezeti czikket pontos módon s meghatározott mennyiségben adják az elitélteknek, az illető osztályának különféleségéhez képest kétszer vagy pedig három szor hetenkint. (Actes du co grés pénitentiaire international de Rome. Rome, 1888, tome secona, deuxiéme partie, page 486).

Badenben a fegyházi igazgató buzdítás okáért megengedheti a burnót vételét, melyet a fegyházi kezelőség fizetés mellett szállit. A kerületi és járási fogházakban a vizsgálati foglyok és bizonyos elitéltek (a «Haft»-ban levők) fel vannak jogositva a burnótozás visszavonható kedvezményére. (Actes stb. 484.) 1866-ban Badenben megengedték a szorgalmasabb fegyenczeknek a dohányzást s ott a fegyenczek 40 százaléka dohányzott, ezek összesen (t. i . 273 fegyencz) 535 font dohányt fogyasztottak el egy év alatt. (Réső Ensel id. mü id. hely.)

Hollandban a leydeni és a hoorni központi fogházakban a dohányzás is meg van engedve, de csakis jó viselet esetében vasárnapon a fogház udvarában való sétálás alkalmával. (Actes stb. 486. 1.) Basel cantonban meg van engedve a burnótozás és a bagózás; ezen kedvezmények élvezetére vonatkozólag nincsenek bizonyos napok megállapítva. Spanyolországban szintén kaphat az elitélt dohányt. Belgiumban meg van engedve a dohányzás s ez a letartóztatási intézet sulyosságához képest hetenkint egyszer, kétszer vagy háromszor élvezhető. (Id. mü 487. 1.) …

Én azt hiszem, hogy nálunk is a szenvedélyes dohányos fegyencz sokkal háladatosabban fogadná kitünő magaviselet mellett kivételképen dohányzás kedvezményét, mintha neki kiváltképen megengedjük, hogy büntetésének ideje alatt szerzett keresményét pl. országos csapásoknál jótékonyság gyakorlására, egy fél liter borra minden hónapban egyszer s több effélékre költse.

Szeretném, ha a fentebbiek a kedvezmények czélszerü bővitését eredményeznénk nálunk.

Dr. GRUBER LAJOS."


Címke:   Gruber Lajos szakíró irodalom cikk múlt