Indokolatlan előzetes letartoztatasok Hollandiában

Szerző: Bram van Lieshout / Netherlands Committee of Jurists for Human Rights / liberties.eu

Link: https://www.liberties.eu/hu/news/hollandia-elozetes-letartoztatas

Dátum: 2015.06.23.
Évről évre nő azok száma Hollandiában, akik kártérítésben részesülnek indokolatlan előzetesben tartásért. A bírók elhamarkodottan helyeznek valakit előzetes letartóztatásba.

Hollandiában továbbra is nő azok száma, akiket indokolatlanul helyeznek előzetes letartóztatásba. Tavaly összesen 28,86 millió eurót fizetett ki az ország 6112 személy kártérítésére emiatt. Tíz éve még csak 1874 személynek ítéltek meg kártérítést ugyanilyen okból kifolyólag. Az egykori letartóztatottak felmentésük esetén válnak jogosulttá kártérítésre, vagy olyankor, ha indokolatlanul tartották őket letartóztatásban.

A Holland Védőügyvédek Egyesülete szerint azért szaporodik az ilyen esetek száma, mert a holland bírák elhamarkodottan döntenek az előzetes letartóztatásról. Az összes holland elítéltnek majdnem fele előzetesben van, vagyis hivatalosan nem született ítélet az ügyükben. Hollandia 2003 óta az egyik első helyezett az előzetes letartóztatások európai ranglistáján.

Az EJEE és az EJEB


Az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 5-dik és 6-dik cikke rendelkezik a szabadságban és biztonságban élés jogáról, illetve - ha az illetőt eljárás alá helyezik - az igazságos tárgyaláshoz való jogról és az ártatlanság vélelméről, azaz arról, hogy mindaddig ártatlannak tartják, amíg bíróság előtt törvényesen be nem bizonyosodik, hogy bűnt követett el. Az EJEE 5-dik cikkének 1c bekezdése alapján mindenkinek joga van a szabadságra, kivéve abban az esetben, ha az illető "törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel (alatt áll) abból a célból, hogy e bűncselekmény elkövetése alapos gyanúja miatt az illetékes hatóság elé állítsák, vagy amikor ésszerű oknál fogva szükséges, hogy megakadályozzák bűncselekmény elkövetésében vagy annak elkövetése után a szökésben". E jogok alapját az az elv képezi, hogy mindenkinek lehetőségében álljon a lehető legnagyobb szabadsággal rendelkezve várni a tárgyalására.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) esetjoga is többrendbelileg megerősíti a fent említett jogokat. Az EJEB kinyilvánította, hogy az 5-dik bekezdés 1c cikkében említett alapos gyanú olyankor áll fenn, amikor ezt tények vagy olyan információk alapozzák meg, amelyek olyasvalakitől származnak, akire a jogsértéssel vádolt személlyel azonos jogrend vonatkozik (ld. O'Hara v. Egyesült Királyság, 2001). Az is szükséges, hogy megalapozottan ki lehessen jelenteni, hogy a gyanúsított nem várhatja meg szabadlábon a tárgyalását (ld. Smirnova v. Oroszország, 2003, valamint Piruzyan v. Armenia, 2012). Még egyszer: a lényeg az a jog, hogy az érintett minél több szabadsággal rendelkezzen a tárgyalására várakozva.

Az Európai Unió

Az Európa Tanács mellett az Európai Unió Tanácsa is kiadott a tárgyalás előtti letartóztatás korlátozásával és megrövidítésével kapcsolatos irányelveket. Ez utóbbi testület 2009. november 30-i (2009/C 295/01) határozatában megjegyzi, hogy az előzetes letartóztatás időtartama erősen változó az egyes tagállamok szerint, és kijelenti, hogy ez nem csak az egyénekre nézve, hanem az egyes tagállamok közötti bírói együttműködés, illetve az uniós értékek szempontjából is ártalmas. Az Európai Bizottságnak a határozat után, 2011. június 14-én kiadott zöld könyve ugyancsak külön hangsúlyozza, hogy előzetes letartóztatáshoz csak végszükség esetén lehet folyamodni, és akkor is a lehető legrövidebb ideig szabad csak alkalmazni.

Hollandia: ellenkező tendenciák

Az előzetes letartóztatással kapcsolatos, Európa Tanácsban és az Európai Unióban zajló folyamatok fenti elemzése rávilágít, hogy Hollandia nemcsak le van maradva, hanem kimondottan az árral szemben úszik ezen a téren. A számok nem kívánt fejleményekre utalnak, ezek pedig olyan politikai atmoszféra következményei, amelyik egyre keményebb büntetéseket és az előzetes letartóztatás egyre szélesebb körű alkalmazását igényli.

2010. január 29-én Hirsh Ballin volt belügyminiszter azt írta a Képviselőháznak szóló levelében, hogy bizonyos jogsértéseknek közvetlen bírói reakciót kell maguk után vonniuk. Az egyszerűsített eljárás módszerét és javasolta, hogy az ilyen jogsértéseket a Büntetőeljárás törvénykönyvének 67-dik cikke szerint, előzetes letartóztatásra okot adó körülményként vegyék számításba. 2011. május 20-án Ivo Opstelten volt belügyminiszter és Fred Teeven volt biztonság- és igazságügyi államtitkár olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek az volt a célja, hogy kiszélesítsék az említett paragrafus joghatóságát. A javaslatuk alapján született törvény 2015. január 1-e óta van hatályban.

Ezek a fejlemények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Hollandia vezető helyen áll Európában az előzetes letartóztatás elrendelése tekintetében. Hiába kaptak egyértelmű jelzéseket Európától, Hollandia továbbra is olyan politikát folytat, amelyik nincsen összhangban annak az elvnek a kibontakozásával, hogy minél nagyobb szabadsággal rendelkezve várhassa valaki a tárgyalását. Az EJEE 5-dik és 6-dik cikkében foglaltaktól eltérő, nemkívánatos tendenciának lehetünk tehát tanúi.

Címke:   előzetes letartóztatás jogkorlátozás Hollandia