Óriási stressz a rács mindkét oldalán

Szerző: Nagy Áron / Magyar Nemzet Online

Link: http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/oriasi-stressz-a-racs-mindket-oldalan-1295669

Dátum: 2015.07.17.
Hivatalból feljelentést kellett volna tennie az alapvető jogok biztosának, ha a tököli fegyintézetben bűncselekmény jutott a tudomására – így reagáltak a büntetés-végrehajtás vezetői Székely László jelentésére, amelyben embertelennek nevezte az intézetben uralkodó állapotokat. Mivel azonban ez nem történt meg, lapunk értesülései szerint az illetékes parancsnokság „ismeretlen személy ismeretlen időben és helyen elkövetett ismeretlen tettei miatt” fordult a rendőrséghez.

Feljelentést tett a büntetés-végrehajtás (bv) illetékes parancsnoksága az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) által készített jelentés nyomán, melyben Székely László és kollégái a többi között a rabok egymás közti kegyetlenkedéseit, valamint az őrszemélyzet által elkövetett bántalmazásokat is szóvá tették – tudtuk meg hatósági forrásból. Értesüléseink szerint ugyanakkor nem lesz egyszerű a nyomozók munkája, mivel az ombudsmani jelentés nem nevesíti az áldozatokat, a vélt elkövetőket, de még az sem egyértelmű, hogy mikor és milyen bántalmazások történtek a tököli intézet falain belül. A parancsnokság így „ismeretlen személy ismeretlen időben és helyen elkövetett ismeretlen tettei miatt kénytelen a rendőrséghez fordulni” – fogalmazott névtelenséget kérő informátorunk.

Megdöbbenés

Mint mondta, a büntetés-végrehajtás berkein belül nagy megdöbbenést keltett az AJBH jelentése, mert ha az ombudsman vagy stábjának bármelyik tagja a helyszíni bejárás során bűncselekményről szerzett tudomást, hivatalból feljelentést kellett volna tennie, hogy az ügyet halasztás nélkül, azonnal kivizsgálhassák. Azt természetesen forrásunk sem tagadta, hogy előfordulnak bántalmazások.

A statisztikák azonban egyáltalán nem festenek olyan sötét képet Tökölről, mint a jelentés: 2013-ban 32 feljelentést tett az intézetvezetés olyan durvább bűncselekmények miatt, mint súlyos testi sértés, zaklatás vagy nemi erőszak, amelyeket a fogvatartottak egymás sérelmére követtek el. Tavaly a különféle programok felpörgetésével felére csökkent az efféle esetek száma. A személyzet részéről ugyanakkor csupán négy-öt esetben fordult elő túlkapás, és ezeket minden esetben fegyelmi, szükség esetén pedig hatósági eljárás követte.

Biztonságig okokból nincsen ülőke a WC-n

A bv-sek a higiéniás körülményeket firtató ombudsmani megállapításokat is vitatják. „Kifogásolható például, hogy a cellákban nincs ülőke a WC-n. Ez azonban része a biztonsági protokollnak. A büntetés-végrehajtási rendszerben az elsődleges feladatunk, hogy őrizzük és egyben védjük is a fogvatartottakat. A kényelem ilyen szempontból másodlagos.

A tisztaságra azonban odafigyelünk: mindenekelőtt az elítéltek felelősek a körletükért, amit a személyzet ellenőriz, és számon kér rajtuk. Problémák persze akadnak a rabok eltérő szocializációs szintjéből fakadóan, amit a nevelők igyekeznek megoldani. Nekik ez az egyik dolguk: segítenek behozni a lemaradást” – szögezte le forrásunk.

Szakmát tanulnak

Majd kiemelte: „Tököl az ország talán egyetlen olyan intézménye, ahol a fogvatartotti létszám száz százalék alatt van. Az ombudsmannak igaza van, valóban sok a felnőtt, viszont ha az ország különböző pontjairól ide gyűjtenénk a fiatalokat, akkor a jogvédők abba kötnének bele, hogy túl messzire helyeztük őket az otthonuktól. A bv-szabályok ugyanis előírják: az elítéltet lehetőleg az otthonához legközelebbi intézetben kell elhelyezni. Ami pedig az eredményeket illeti, Tökölön a munkaképes felnőttek dolgoznak, több mint százan iskolába járnak, ahol szakmát tanulnak, olyan mesterséget, amellyel később megállhatják a helyüket az életben. Az eltérő korosztályok között semmilyen szinten nincs súrlódás, az érintkezési felület is kevés.”

Ezek után érdemes még megjegyezni, hogy az AJBH jelentésének képmellékletében olyan fotók is szerepelnek a rossz fogvatartotti körülmények illusztrációjaként, amelyek évek óta lezárt, használaton kívüli zárkát ábrázolnak. Forrásunk ezt nevezte Székely László egyik legsúlyosabb tévedésének. A szükséges fejlesztésekhez többletösszegekre, kormányzati intézkedésekre is szükség volna.

Mint arról korábban beszámoltunk, Székely László és stábja helyszíni vizsgálódás után megállapította, hogy emberhez méltatlan körülmények között tartják a fiatalkorú fogvatartottakat a tököli büntetés-végrehajtási intézetben. A jelentés szerint a magánzárkák kicsik, a fogvatartottak mozgástere nem éri el a jogszabályban meghatározott hat négyzetmétert. A helyiségekben gyenge a világítás, a leromlott állapotú vécéknek nem volt fedelük, a falból balesetveszélyes csaptelepek álltak ki. Akadt helyiség, ahol a falakon és a mennyezeten testváladék nyomait lehetett látni, többen panaszkodtak arról, hogy csótányok és poloskák tanyáznak a cellákban.

Rasszista és szexista megjegyzések


Az ombudsman szerint a személyzet egyes tagjai bántalmazzák az elítélteket. Többen pedig társaiktól szenvedtek el erőszakot, de gyakoriak a rasszista és szexista megjegyzések is. Székely László az őrök brutalitásával kapcsolatban rámutatott arra, hogy a személyi állomány kiválasztási folyamatában kiemelt hangsúlyt kell kapnia a pályázó személyi és pszichológiai alkalmasságának. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy a súlyosan leterhelt állomány tagjainál már megjelentek a börtönstresszre utaló jelek is.

A büntetés-végrehajtási intézetekben elkövetett erőszakcselekmények valós számát nehéz meghatározni a Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője szerint. Tóth Balázs lapunk kérdésére elmondta: a regisztrált ügyek száma bizonyára alulmúlja a ténylegesen megtörtént testi sértésekét, zaklatásokét, szexuális bántalmazásokét. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy ez nem feltétlenül a személyzet hibája.
„A túlzsúfoltság miatt egy-egy éjszakás körletfelügyelőre nemritkán 15-20 zárka, tehát akár 100 ember is juthat. Ilyen körülmények között a legelhivatottabb őr sem képes mindenkire odafigyelni” – mondta a jogvédő szervezet munkatársa. Hozzátette: az természetesen így is elvárható, hogy a külsérelmi nyomot hagyó eseteket felismerjék, és az is, hogy az elítéltek bízhassanak az őreikben.

Tóth meggyőződése, hogy a kormánynak változtatnia kéne a börtönviszonyokon. Kérdésünkre három fő feladatot jelölt meg: elsőként a zsúfoltság csökkentését. Aztán a bv-állomány bér- és létszámfejlesztését, amit feltétlenül össze kéne kötni a dolgozók pszichológiai gondozásának javításával.

Címke:   Tököl vizsgálat ombudsman reagálás