Obama az első elnök, aki börtönben járt

Szerző: Ivand, HM, Fotó: Kevin Lamarque (Reuters) / Index

Link: http://index.hu/kulfold/2015/07/17/borton_amerika_obama/

Dátum: 2015.07.17.
Az amerikai börtönök végtelenül túlzsúfoltak, és számos visszásság kíséri a büntetés-végrehajtási rendszert, aminek reformját az elmúlt elnökökhöz képest rengeteg kegyelmet kiosztó Barack Obama is célként tűzte ki. Az elnöki örökségén is dolgozó Obamának elsősorban egy börtön felkereséséhez hasonló gesztusokra futja, a valódi reform a kongresszuson múlik. Azonban nem biztos, hogy sokáig várni kell valamilyen változásokra, ugyanis ez azon ritka ügyek egyike, amiben kétpárti egyetértés is mutatkozik a demokraták és a republikánusok között.

Barack Obama az első amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt felkeresett egy szövetségi börtönt, amivel még nagyobb súlyt akart adni a büntetés-végrehajtási rendszer reformját sürgető szavainak. Obama egész héten hangsúlyozta, hogy a börtönök túlzsúfoltak, emiatt túlságosan sok pénzt visznek el, egyenlőtlenül bánnak a kisebbségekkel, a rabok szabadulás utáni újrakezdését segítő rendszerek pedig nem működnek megfelelően.

Obama csütörtökön Oklahoma mellett látogatta meg az El Reno börtönt, ahol nem erőszakos bűncselekmények elkövetőit tartják fogva. Az elnök hat előre kiválasztott elítélttel is elbeszélgetett, írja a Vice, ami egy dokumentumfilmet is forgatott a helyszínen. „Ezek a fiatalok hibákat követtek el, amik nem sokban különböznek azoktól, amiket én, és sokan elkövettek" – mondta Obama a találkozó után. A Vice szerint felidézte, hogy egyetemi évei alatt bevallottan füvezett, és a kokaint is kipróbálta.

Szerinte az Egyesült Államoknak különbséget kell tennie az erőszakos bűnözők, és olyan emberek között, akik „hülyeségeket csináltak". Mint mondta, sok fiatal nem erőszakos drogügyek miatt kerül börtönbe. „A börtönök többek között azért túlzsúfoltak, mert ezek az emberek több tíz év börtönbüntetést kapnak, miközben több forrást kellene fordítani a felvilágosításra, támogató rendszerekre és rehabilitációra" – mondta.

A találkozó után Obamának megmutattak egy olyan, most üresen álló kétfős cellát is, ahol általában pótággyal három rabot is fogva tartanak.

Obama megkegyelmezett

A Fehér Ház egész héten kiemelt figyelmet szentel a büntetőjogi rendszernek. Obama mindjárt azzal indította a hetet, hogy eltörölte 46 olyan elítélt büntetését, akiket valamilyen nem erőszakos drogvétség miatt csuktak le. Közülük 14-en életfogytiglani börtönbüntetésüket töltötték, de az elnök szerint a büntetésük messze nem volt arányban azzal, amit elkövettek.

A Fehér Ház nem a semmiből választotta ki a kegyelemre a rabokat, rengeteg kérvény érkezett az igazságügyi minisztérium kifejezett felhívására. Ez olyannyira nem nevezhető szokványosnak, hogy Obama most már több rab büntetését törölte el, mint bármelyik elnök Lyndon B. Johnson óta. A Fehér ház pedig azt is jelezte, hogy Obama nem fog ennyinél megállni, még jó pár kegyelmet tervez elnöksége végéig, de "önmagában a kegyelmek osztásával nem lehet helyrehozni a büntetőpolitika évtizedes mulasztásait".

„Ez csak a jéghegy csúcsa, ez a 46 ember szerencsés volt" – mondta a CNN-nek Julie Stewart, a Családok a Kiszabható Minimumbüntetés Ellen szervezet alapítója és elnöke. Szerinte több mint kétezer elítélt ülhet hasonló bűncselekmények miatt, mint az Obama döntése alapján hamarosan szabadon engedett rabok, elnöki kegyelem pedig nem juthat mindegyiküknek.

A magánzárkákat is felülvizsgálják


Obama nem is állt meg ennyinél, kedden már jó háromnegyedórás beszédet mondott az amerikai büntetés-végrehajtási rendszer hiányosságairól, és egy sor nagyívű javaslattal állt elő, amik lényegében az ítélet kiszabásától a szabadulás utáni újrakezdésig lefednék egy rab sorsát. „Legyünk őszinték, sok embernek börtönben a helye" – mondta, azonban utána kifejtette, hogy nem minden esetben ért egyet az egyre szigorúbb büntetésekkel. „A lelke mélyén Amerika a második lehetőségek országa" – hangoztatta a héten többször is. Kemény, de igazságos bíróságokat, és olyan börtönöket szorgalmazott, amik felkészítik az embereket a büntetés letöltése utáni újrakezdésre.

Első körben mindenképpen elérné, hogy a börtönök ne legyenek zsúfolásig tömve. Ehhez bizonyos esetekben a kiszabható minimumbüntetések eltörlésével nagyobb mozgásteret adna a bíróknak és az ügyészeknek, akik így kevesebb bűnelkövetőt küldenének automatikusan, vagy hosszú időre börtönbe. Obama aztán azzal érvelt, hogy a börtönökben tapasztalható állapotok is hozzájárulnak ahhoz, hogy sokan visszaesnek. Megbízta az igazságügyi minisztert, hogy mérje fel, hányszor tesznek büntetésként rabokat a túlhasználtnak nevezett magánzárkába, amit egyes tanulmányokban kontraproduktívnak minősítettek.

Obama a börtönévek alatt több energiát fordítana a különböző hasznos képzésekre, a szabadulás után pedig megkönnyítené a nem erőszakos bűncselekmények miatt lecsukott volt elítéltek munkába állását. Emellé pedig még szavazati jogot is adna nekik. Végül aztán a kört újrakezdve több pénzt fektetne az általános iskolai oktatásba, és segítené a fiatalok elhelyezkedését, vagyis a bűnmegelőzésre koncentrálna.

Azt azért nem lehet mondani, hogy a beszéd közben ne keveredtek volna populista kiszólások is az ötletek közé. „Mennyi mindent tudnék kezdeni 80 milliárd dollárral! Ez rengeteg pénz" – sóhajtott fel az Economist szerint egy ponton a közelgő költségvetési vitára utalva. Ennyi pénzbe kerül ugyanis az egész büntetés-végrehajtási rendszer éves fenntartása az államnak. Aztán elment abba az irányba, mennyi hidat lehetne ebből építeni, meg lehetne duplázni az összes középiskolai tanár fizetését, sőt, el lehetne törölni az egyetemi és főiskolai tandíjakat, ha felszabadulna az összeg.

Címke:   börtönlátogatás elnök igazságügyi reform USA