Bűnösök és büntetések

Szerző: Brunner Tamás / PR Herald

Link: http://www.prherald.hu/2015/08/bunosok-es-buntetesek/

Dátum: 2015.08.09.
Egy alkalommal már bemutattam bizonyos számokat és összefüggéseket –, amit ezek számomra akkor jelentettek – elsősorban a büntetőeljárások és a bűnelkövetők, valamint a bűnüldöző hatóságok létszámára vonatkozó adatokat tekintettünk át. Az ott irt adatok jelenleg is érvényesek. Nem lett kevesebb rendőr, és nem lett kevesebb bűncselekmény sem. Van egy sejtésem, nevezetesen a rendőrök száma határozza meg a felderített bűnesetek számát. Kevéssé valószínű, hogy a szám arányaiban is jobbára azonos akkor is, ha a Monarchia adatait nézzük, és akkor is, ha a mostaniakat. De ez csak sejtés, nem szükségszerűen van így, bár pl. olyan törekvést rendre látok, hogy a rendőrség azon ügyekkel foglalkozik, mint bűnügyekkel, amelyet maga derít fel.

A büntetőeljárások lefolytatása és a bűnelkövetők felelősségre vonása, valamint a büntetések végrehajtása állami feladat. A költségvetésből kapja a fizetését a rendőr, az ügyész a bíró, a büntetés-végrehajtási tiszt, és természetesen mindazon intézmény fenntartása is a költségvetés feladata ahol a mondott személyek a munkájukat végzik. Eddig szerencsésen elkerülte, mint valóságos érv a gazdasági érvelés az igazságszolgáltatás – büntetés végrehajtás rendszerét, bár rendre felmerül, hogy mennyibe kerül egy fogoly ellátása. Talán a munkáltatás segít azon az általános megközelítésen, hogy az adófizetők tartják el őket. Voltaképpen a biztonságot vásároljuk meg így inkább, nemde? Ha ez az ára, hát ez az ára. A közgazdászok majd elmondják miért.

Most röviden áttekintjük a magyar büntetőjog szankciórendszerét, érthetőbben, a büntetések és intézkedések rendszerét, és belepillantunk a büntetések alkalmazásának gyakorlatába is. Ha ezt megtettük, megnézzük, hogy milyen elkövetői személyiségek azok, aki ezekkel a büntetésekkel fenyegetettek, vagy akiken ezeket a büntetéseket ténylegesen végre is hajtják, és teszünk egy rövid látogatást a börtönben is.
Az adatok alapvetően hozzáférhetőek, pontos ügyleírást – olyat, amely alapján az ügyet és az elkövetőt össze lehetne kapcsolni – nem adok, de a rendszert leírom, és a tipikus ügyeket és azok tapasztalatit ugyancsak.
Azt hogy mi minősül bűncselekmények – a  régi elv szerint : nullum crimen sine lege *– a büntető törvénykönyv határozza meg.

A bűncselekményt gondatlanul vagy szándékosan lehet elkövetni. A szándékos elkövetés megítélése súlyosabb. A bűncselekmény bűntett vagy vétség, a bűntett súlyosabb megítélésű. A törvény két részre oszlik, Általános és un Különös részre.
A különös rész, egyes tényállásai tartalmazzák azon magatartásokat, amelyek tilalmazottak, amelyek megvalósulása bűncselekmény. Számos ilyen tényállás van. Az egyes paragrafusok alá soroltak nem csak egy tiltott magatartást tartalmaznak, pl. aki mást megöl… – embert ölni nyilván bűn – hanem további  megkülönböztetést is tesznek gyakorta  ;  aki mást megöl , és ezt különös kegyetlenséggel, vagy/és előre kitervelten, vagy/és aljas indokból vagy/és nyereségvágyból teszi, akkor ez mind egy-egy önálló elkövetési magatartást is jelent.
Vannak egyszerűbb és vannak bonyolultabb tényállások, így például a kábítószerrel kapcsolatos lehetséges elkövetési magatartások felsorolása majd egy fejezetnyi. Érdekes megfigyelni a világhoz való alkalmazkodást, 1980 körül ugyanezen egy paragrafus, talán három bekezdésnyi volt a minősített esetekkel együtt.**
(282. § (1) Aki a hatósági előírások megszegésével kóros élvezetre alkalmas kábítószert készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez volt a régi)

Ha összeszámoljuk azon tilalmazott magatartások sorát, amelynek megvalósulása bűncselekmény, akkor hozzávetőleg mintegy 3000, ezt írjuk le  betűvel is Háromezer, olyan magatartás, tevékenység, vagy mulasztás van, amelynek  valamely módon való megvalósítása jelenleg bűncselekmény elkövetését is jelenti, és szankciót von maga után.

Van szabálysértési kódexünk is, amely azon magatartások leírását tartalmazza, amelyek ugyancsak tilalmazottak, ám nem érik el a bűncselekmény mértékét, csak egy két példa,- régiesen szólva kihágás - mondjuk gyorshajtás, vagy a jégen tartózkodás szabályainak megszegése. Ezt nem számoltam össze, de aligha sokkal kevesebb a tilalmazott cselekvőségek száma, mint a büntetőjogban írtak.

Kedvenc számom még a 30.000.000 kb ennyi tényállás – jogszabályhely – van hatályban Magyarországon, az élethelyzetek szabályozására. Nincs ennyi élethelyzet, bár mi mind mindig vagyunk valamilyen jogi pozícióban, alperes, felperes, tanuló, köztisztviselő, adófizető, a közlekedés résztvevője, tulajdonos bérlő, és ilyenként mindig teszünk valamit, veszünk, eladunk, céget alapítunk, fegyelmit kapunk és így tovább 30 millióig.

Ez a tömegű szabályozás már természetesen nem csak büntetőjogi, hanem mondjuk építéshatósági, köznevelési, mintaoltalmi, vagy gázvételezési szabályozás. Ezek egy jelentős része is tartalmaz hatósági eljárásban alkalmazható szankciót. Kis közbevetéssel olykor súlyosabb büntetést jelentő bírságot szab ki a hatóság egy építési, közlekedési szabálysértési ügyben, mint a büntető bíróság bűncselekmény elkövetése esetén.

Tegyék a kezüket a szívükre, vajon képesek e elmenni mondjuk a Keleti Pályaudvartól gyalog a Nyugati Pályaudvarig, kezükben egy levéllel, és egy kisbicskával, esetleg cigarettával és öngyújtóvá úgy, hogy egészen biztosak lehetnek abban, hogy semmiféle szankciót maga után vonó cselekményt nem követtek el.

Ha mégis elkövettünk valami büntetendőt, akkor nézzük milyen büntetéssel számolhatunk. Jelenlegi büntető törvénykönyvbéli *** szabályozás szerint a büntetés lehet; szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás. Egyes büntetések egymás mellett is kiszabhatóak, így lehetséges, együtt szabadságvesztés, pénzbüntetés, és foglalkozástól eltiltás mondjuk. (példa: közös képviselő a társasház pénzét elsikkasztja, ötmillió-egy forint mértékben, ez esetben várhatóan alkalmazásra is kerülhet a mondott három büntetési nem.) A halálbüntetés kizárt.

Vannak un. intézkedések is, ezeket most nem részletezzük, csak példaként, ilyen a próbára bocsátás, a megrovás. Az intézkedések enyhébb büntetőjogi felelősségre vonást jelentenek.
Az egyes cselekményekre a törvény határozza meg milyen büntetés alkalmazható, megjelölve a mértéket és a nemet is, (pl. három évig terjedő szabadságvesztés, vagy kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, egyes esetekben pénzbüntetés és közérdekű munka).

Címke:   büntetések büntető törvénykönyv összefüggések