Tudásvágy a rácsok mögött

Szerző: Mazurka Zita, Fotó: Berán Dániel / Heves Megyei Hírlap Online

Link: http://www.heol.hu/heves/kozelet/tudasvagy-a-racsok-mogott-627388

Dátum: 2015.09.01.
Szükség van-e arra, hogy az elítéltek tanuljanak? Milyen oktatást kapnak? Miért fontos a képzésük, hogyan zajlik? Juhász Attilával, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokával beszélgettünk.

Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy felvették az egri Eszterházy Károly Főiskola tanárkéző szakára a emberölésért 12 év szabadságvesztésre ítélt T. Adriennt. Ennek kapcsán beszélgettünk Juhász Attilával, az egri börtön parancsnokával: milyen oktatást kapnak a fogvatartottak, miért fontos a képzésük, hogyan zajlik ez?

– Amikor valaki bekerül a börtönbe, az kudarc az egyénnek, a családjának, a barátainak, az egész társadalomnak – vallja a bv. ezredes. – Ha egy elítéltnek nincs semmilyen végzettsége, szakmája, akkor nehezebben helyezkedik el, illeszkedik vissza a társadalomba.

- A mi egyik fő célunk a reintegráció, ezért tartjuk fontosnak, hogy kapjanak oktatást a fogvatartottak. A visszailleszkedés segítésében nagyon fontos, hogy valamennyi társadalmi szereplő részt vegyen, a család, a barátok és a társadalom is. Az egri intézményben nem folytatunk alapfokú oktatást, egy uniós támogatású szelektív hulladékkezelő képzésünk zajlik 20 női rabbal. A képzéseink elindítása előtt felmérjük a hiányszakmákat annak érdekében, hogy olyan oktatást tudjunk adni, ami használható a mindennapokban. A korábbi parkgondozói képzésünk kapcsán olyan visszajelzést kaptunk, hogy többüknek sikerült kint munkát találnia a börtönben elsajátított szakmával.

– Most nincs felsőfokú tanulmányokat folytató elítéltünk, de tavaly volt egy, aki egyéni tanrenddel elhagyhatta az intézményt oktatás céljából. Az összes előírt követelménynek meg kell ilyenkor felelnie, hogy kiengedjük: vizsgáljuk a bűncselekménye súlyát, azt is, hogyan viselkedik az intézeten belül, veszélyeztetné-e a közbiztonságot. Mindent elkövetünk, hogy nullára csökkentsük az intézet elhagyásával járó kockázatot – közölte a parancsnok.

Amikor a költségekről kérdeztük, azt felelte:
– Semmiképpen nem ablakon kidobott pénzről van szó. Hosszú távon megtérül az oktatásra fordított összeg, hiszen ha el tudnak helyezkedni a börtönből kikerülők, és sikeres a reintegrációjuk, jelentős összeget lehet megtakarítani egy esetleges büntetőeljárás költségein. S azzal, hogy munkába állnak, maguk is adófizetők lesznek. Ehhez azonban mindenkinek a támogatására szükség van. A Börtön a városért programot is azért kezdtük el, hogy a városban élők is lássák: az elítéltek között is vannak értékes emberek, akik tudnak, akarnak dolgozni.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától megtudtuk, hogy a tanuláshoz való jog az elítélteket is megilleti, évente 40-50 fogvatartott kezd felsőfokú tanulmányokba.

Új életet kezdhetnek, kellő hittel


Az egri börtönben jelenleg részmunkaidős lelkész is dolgozik, aki lelki támogatást nyújt az elítélteknek. Az épületben 2000-ben börtönkápolna is épült, ahol a fogvatartottak egyénileg imádkozhatnak, de itt tartják a hittanórákat is. Az egri női letöltő házban minden felekezetnek segítséget nyújtanak vallásának a gyakorlásához. Missziós csoportok is járnak az intézetbe. Nemrégiben egy másik börtönből érkezett rabok mesélték el saját tapasztalataikat, illetve legközelebb pedig egy már szabadult tér majd vissza, hogy elmondja: hogyan állta meg a helyét és milyen módon sikerült újjáépítenie az életét.

Címke:   Eger tanulás képzés szabadidő reintegráció