Szénási Jonathán Sándor református lelkész kitüntetést kapott

Szerző: Arany Horváth Zsuzsa / Fejér Megyei Hírlap Online

Link: http://feol.hu/baracska/a-konyv-nepei-mind-rokonok-1724985

Dátum: 2015.09.09.
Szénási Jonathán Sándor református lelkészt a napokban Másokért Emlékplakettel tüntette ki a helyi zsidó hitközség. A baracskai börtönben is szolgálatot teljesítő díjazottal többek között a vallások közti párbeszédről is szót váltottunk.

Vereben nőtt fel, édesanyja lelkészdiplomával anyagi kényszerből tejbegyűjtőként dolgozott, édesapja is lelkész volt. Kisiskolásként nem értette, miért érzi a megkülönböztetést az iskolában, holott délután a fél osztály náluk játszott. Nagybátyám azt mondta akkor nekem, tudod, a kamenyista hatalom ellenséges a vallási emberekkel, de a szegények javára meg mintha mégis többet tettek volna, mint a keresztények. Minden jelenségnek legalább két oldala, olvasata van.

Szülei Debrecenbe küldték, a református gimnáziumba, ahol átélt egyfajta lázadó korszakot, a kamionsofőrség is megfordult a fejében. Aztán a teológiára ment, társaival többször járt Erdélyben, Bibliát csempésztek. Egyiküket kihallgatta a Securitate, ő a vallatási megpróbáltatások következtében meghalt. 1979-ben közös programokat szervezett zsidóknak és keresztényeknek. Kapcsolatba került az Olajfák Hegye Bibliatársulattal, amely jeruzsálemi konferenciára hívta.

Kápolnásnyék lelkészeként hittanórán hallotta: megyünk a zsidóba játszani. Kiderült, ez nem más, mint az elhanyagolt zsidó temető, amit aztán a gyerekekkel együtt hamarosan rendbetettek.

Azzal, hogy zsidóság, én gyerekkoromban a tévé előtt ülve találkoztam először. Apám megszólalt, szegény Csákányi... Miért? Hát mert ő zsidó, a Páger Antal meg nyilas volt, mégis együtt kell játszaniuk.

Nemzetközi vallásközi táborokat szervezett, doktori iskolát abszolvált az ORZSE-n (zsidó egyetem), a kilencvenes évektől pedig a baracskai börtönben segít a fogvatartottaknak túlélni. Találkozásunkkor velük felvett zenés CD-vel ajándékozott meg.

Mi hajtja, hogy sokkal többet tegyen, mint, amit feltétlenül kell?

Nem érzem, hogy többet tennék. Kis faluban nőttem fel, állatok között. Nem a munkaidő, hanem a szükség diktál. Ha éjjel jön valaki, segítségre van szüksége, megyek. Hazamegyek hajnalban, kérdi a feleségem, ki volt az, Mondom, ki. Dehát katolikus... igazolja mégis az elhivatottságára vonatkozó feltevésemet.

A börtönbüntetés hozza a tőle elvárt eredményt?

Mindenkire másképp hat. Az acél, a cserép, az ólom és a rézgolyó másképp fog kinézni, ha ráütök az ötkilós kalapáccsal, int arra, hogy soha ne általánosítsunk.

Hogy érintette a Raoul Wallenberg díj?


Igazából az 1979-től vitt programjaim alapján gondolták az odaítélők, hogy megérdemlem. A zsidó-keresztény párbeszéd érdekében alakítottuk meg a GesHer-HID csoportot. A szó jelentése Jézus anyanyelvén, azaz héberül híd. Azt tapasztaltam, megértés és megismerés helyett ítéletek, előítéletek munkálnak. Azokból nem lehet konzekvencia, azokkal nem lehet hosszú távon megélni, noha persze üzletet igen gyakran csinálnak belőle.

Üzlet? Mindig akad annak, mondja a lelkész, akinek a saját helyezkedése a fontos. A hívő közösségek vonzásának állandó mellékterméke, hogy a növekedésük nyomán megjelennek azok, akik a közösség hátán szeretnének szörfözni a magasabb társadalmi pozícióért. Ez a közösség eróziójával fenyeget.

A magyar történelmi egyházaknál párhuzamosan látjuk ezt a jelenséget: az erodálók a közösség kárára ténykednek. Sokan fedezik fel múltjukban a vallási hovatartozást. Bizarr, amikor a Hazafias Népfront embere hirtelen úgy érzi a rendszerváltáskor, ő mindig is ellenzéki volt, ám, amikor így sem kap pozíciót, felfedezi, hiszen az édesapja református
lelkész volt.

Érdemes a mások kárhoztatása helyett arra figyelmezni, én megtettem-e mindent abban, ami rám bíztatott, int beszélgetőtársam.

A vallásközi párbeszéd kapcsán eszébe jut az embernek, hogy más-más, de transzcendens magyarázatot adtak a világ különböző pontjain a megmagyarázhatatlan jelenségekre.

Ez kicsit összetettebb. Ha így közelítünk, akkor a politikai ideológiákat is mellé kell tenni. Németh Pali barátom a hetvenes években a damaszkuszi egyetemre járt. Hazajőve mesélte, az ottani iszlám egyetemen úgy tanítják a kommunizmust, mint a kereszténység legmegveszekedettebb szektáját, ami messiás nélküli messianizmus. Vallástól függetlenül is keressük a válaszokat. Horoszkóppal, ezotériával, s mi mindennel még. A futballdrukkerség is egyfajta vallás. Ha a válaszokat sokan elfogadják, az már közösséget alkot. A vallásos elgondolások között van kettő, vagy tulajdonképp csak egy, ami lényegesen különbözik a többitől: ezt a muszlimok úgy hívják, hogy a könyv vallása. A zsidót és a kereszténységet nem lehet megkülönböztetni az alapoknál, hiszen a Biblia ott van mindkettő kezében, az eltérést a magyarázatokban érjük tetten. Az iszlám a Koránt tartja szentnek, de ad abszurdum, a Korán nagy részben bibliai történeteket ismételget, más hangszerelésben. Értelmezési sajátosságok adnak különbséget. A teremtéstörténetnek pedig komoly konzekvenciái vannak. Ha egy emberpárt teremtett az Isten, akkor mindenki az ő leszármazottjuk, tehát minden emberrel egymáshoz tartozunk. A Földön minden ember hozzátartozóm. A másik: az ember attól lett élő lélekké, hogy Isten a magáéból lehelt belé. Tehát, ha bárki életére török, Isten ellen lázadok. Normális esetben ez az alapgondolat mindenkiben megvan.

A XIX.-XX. század fordulóján azonban lett egy kis felfordulás, folytatta a lelkész, akinek már a nagyapját is úgy hívták a faluban, hogy az öreg bibliás Szénási.

Darwin, aki maga is lelkész volt, fejlődéselméletében írta: az erősebb elpusztítja a gyengét. Erre épült rá a kommunizmus és a nácizmus ideológiája. Egyik társadalmi réteget, a másik egy népcsoportot jelölt ki a fejlődés akadályának. Mindkettő tízmilliók életébe került.

Szénási Jonathán Sándor: „Ézsaiás próféta azt mondja, az az igazi böjt, ha az üldözött, menekülő hajléktalan előtt a házadat megnyitod. Most törvény készül arra, hogy ez bűncselekmény legyen. Közvetlen párhuzam nélkül: lengyelek menekültek Magyarországra a második háború elől...”

A baracskai börtönlelkész Szénási Jonathán Sándort ez év elején Raoul Wallenberg-díjjal jutalmazták. A lelkész 1979-ben alapította meg a zsidókeresztény ismeretterjesztés és párbeszéd előmozdítása érdekében a GesHer-HID csoportot. A börtön kápolnájában az istentiszteletek mellett vallásközi párbeszédet elősegítő rendezvényeket szervez.

Címke:   Baracska börtönlelkész kitűntetés párbeszéd