Érdekes írás a Joghistória legfrissebb számából

Szerző: Gagó-Kilbinger András, Losonczi Eszter / Joghistória

Link: http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/TDK/doc/joghistoria_201510.pdf#14

Dátum: 2015.11.08.
Az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtudományi Tanszék Tudományos Diákkörének hivatalos folyóiratában A hóhér szerepe és társadalmi megítélése Magyarországon címmel olvasható tanulmány. Részlet az írásból:

"A hóhér szerepének kialakulása

      Az emberi közösségek kialakulása óta a büntetések célja, hogy valami negatívumot, „malumot” jelentsenek az elkövető számára. A halálbüntetést meghatározó büntetési nemként alkalmazták Magyarországon egészen a XVIII-XIX. századig. A büntetés végrehajtása során központi szereppel bírt a nyilvánosság elve, amely által nemcsak a speciális, hanem a generális prevenció is megvalósult. A végrehajtási liturgiák ezen kívül egyfajta „népünnepélyként” is funkcionáltak, amelyek keretében az egybegyűlt tömeg megtorlás iránti vágya is kielégítést nyert. Kezdetben ezeknek a büntetéseknek a végrehajtója maga a panaszos fél volt, de létezett olyan szokásjogi szabály is, amely értelmében a bíróság a megölt rokonait hatalmazta fel. Gyakorinak mondható az az eset is, amikor a legfiatalabb esküdt vagy a törvényszolga feladatává vált a kivégzés. A középkortól kezdve azonban egyre többen tagadták meg a végrehajtásban való közreműködést. A másik nehézséget az jelentette, hogy a nagyszámú, változatos formában megjelenő halálbüntetések, csonkítások és testi büntetések végrehajtásához gyakorlati képzettség szükségeltetett.
      Ezen okok miatt a feudalizmusban már állandósult az ítéletvégrehajtó szerepe; a hóhér hivatásos, büntetőítéleteket foganatosító bírósági végrehajtó szervvé vált. A hóhér személyének állandósulása a pallosjog adományozásához is kapcsolódik. Ezért vált hagyományos ábrázolási formává a kezében karddal vagy bárddal történő ábrázolás. Magyarországon a „hóhér” kifejezéssel 1426-ban találkozunk először, de érdemi jogszabályi rendelkezések csak a XVII-XVIII. században jelentek meg. Maga a „hóhér” kifejezés bajor-osztrák hatásra vált elterjedté, de használatos voltak rá a „bakó” és „bitó” szavak is."
     

Címke:   tanulmány hóhér múlt Joghistória folyóirat