Színház a rácsok mögött - egy mexikói példa...

Szerző: theguardian / Kovács Mihály / Világ a rácsok mögött, azaz gondolatok a börtönről ... / prisonunited.blogspot.hu

Link: http://prisonunited.blogspot.hu/2015/11/szinhaz-racsok-mogott-egy-mexikoi-pelda.html

Dátum: 2015.11.13.
Amint azt a blog régi-új olvasói jól tudják rólam, a rácsok mögötti színjátszás – hangsúlyosan nem színjáték… :) –, a fogvatartottak bevonásával nemcsak a szabadidő hasznos eltöltése, de ennél sokkal inkább hangsúlyosan a családi kapcsolataik erősítése, helyreállítása érdekében működtetett mesekörök kérdése már viszonylag hosszabb ideje foglalkoztat engem.

A drámapedagógiai módszerekkel, zenei aláfestéssel megtámogatott előadások pozitívumait nem lehet elvitatni. A családi beszélők keretében előadott, saját ötletek és megélések alapján ihletett színdarabok megtekintése során látott őszintén csillogó hozzátartozói tekintetek, a gyermekek átszellemült arca még az én kérges szívemet is megérintik, ezeken az alkalmakon elhiszem, hogy tartós változások, kisebb fajta csodák következhetnek be a színjátszók és családtagjaik életében. És hasonló érzésekkel viszonyulok például az újkori – rácsok mögötti – egri nők által cd-re mondott és gyermekeiknek, szeretteiknek átadott mesékhez, azok kapcsán is azt gondolom, hogy egy angliai sikersztori nagyszerűen megvalósított hazai adaptációjának és az ebben közreműködő nagyszerű szakembereknek köszönhetően minden szempontból a reintegrációt segítő, a családon belüli károk helyreállítását szolgáló programot ismerhetnek meg azok, akik testközelből láthatták a meseterápiát.

A bv. intézeteken belül működő mini színházak, színjátszó csoportok hasznát tehát nem lehet vitatni, különösen akkor nem, ha elhivatott szakemberek, nemcsak tehetséges, de igazán tenni akaró civilek közreműködnek a megvalósításban. A hazai példák mellett érdeklődéssel viszonyulok a külföldi gyakorlatokra is, bár az utóbbi időben nem jut annyi időm a kíváncsiságom kielégítésére, mint azt szeretném. Néhány nappal ezelőtt egy mexikói példáról olvastam, és úgy gondolom, hogy az is érdemes a bemutatásra. Ahogy az ottani közreműködő fogvatartottak egyike mondta: „a színház adta vissza a szabadságomat, a munkámat és a családomat, amit elveszítettem”. A közismerten túlzsúfolt, nem minden szempontból megfelelő elhelyezési körülményeket biztosító mexikói börtönökről sokkal inkább a Mel Gibson nevével fémjelzett Börtönregény című filmből (Get the Gringo, 2011) is megismert káosz és korrupció juthat eszünkbe, semmint az, hogy az ott fogva tartott elítéltek a színészet segítségével próbálják meg visszanyerni emberi méltóságukat és lebontani a külvilág felé az őket nemcsak fizikai értelemben körülvevő falakat. 

A mai írásom alapjául szolgáló történet a Santa Martha Acatitla nevű börtönben játszódik, amely egyike Mexikóváros hét büntetés-végrehajtási intézetének.

Címke:   börtönszínház drámapedagógia Mexikó