Darts a pápa mellett – így lépett be Isten a magyar börtönbe

Szerző: Fekete Gy. Attila, Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság Online

Link: http://nol.hu/belfold/darts-a-papa-mellett-igy-lepett-be-isten-a-magyar-bortonbe-1581455

Dátum: 2015.12.24.
Két héttel karácsony előtt már készültek az ajándékcsomagok a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön elítéltjei számára. Mindenkinek jut majd valami apróság. Az adományozóknak hála, azoknak is, akiket kintről senki sem segít. Édesség, könyv, cigaretta és hasonlók.

Inkább csak tapasztalatokon alapuló vélelem, semmint statisztikai adatokkal alátámasztott tény, hogy a börtönökben egyre több és több fogvatartott megtér Istenhez, és a többségük a szabadulása után is gyakorolja vallását. Persze ezt az állítást statisztikákkal nem is lehet igazolni.

Alaptörvény-ellenes lenne ugyanis, ha a fegyintézetek nyilvántartanák a fogvatartottak vallási hovatartozását és hitéleti szokásait. És emiatt az az állítás sem bizonyítható, hogy kevesebb a visszaeső a megtértek között.

Miklós atya, azaz Hajdú Miklós börtönlelkész azt mondja, náluk, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben a fogvatartottak nyolc-tíz százalékát tehetik ki azok, akik rendszeresen gyakorolják a vallásukat. Aztán elgondolkodik egy kicsit, és lemondón hozzáteszi: „Vagy ki tudja, ez mindig változik."

Ő sem tartja számon, kik járnak rendszeresen a foglalkozásokra, s mivel nem lát senkinek a fejébe, abban sem lehet biztos, hogy akik rendszeresen elmennek a misékre, istentiszteletekre, valóban hívők-e, vagy csak azért járnak a szertartásokra, mert a kápolna barátságosabb hely a zárkánál. De Miklós atya szerint azért bizonyára még sincs sok kamuhívő azok között, akik rendszeresen látogatják a vallási közösséget, részt vesznek a szertartásokon, a különféle lelki gyakorlatokon.

Azt nem zárja ki, hogy olykor előfordul ilyesmi, de akiket egyáltalán nem érint meg a hit, pár alkalom után elmaradnak.

A magamfajta civil számára nehezen hihetők az elítéltek romantikus történetei arról, miképpen találtak rá Istenre a fegyház falai között. Nem egy magát hívőnek, mélyen vallásosnak mondó rabbal beszéltem már erről, de nehéz elvonatkoztatni attól, hogy ezek az emberek mégiscsak rablásért, halált okozó testi sértésért, gyilkosságért kerültek rács mögé.

Beni Zsigmondot például 2009-ben ítélték hét év fegyházra csoportos rablásért. Januárban szabadul, három nappal a születésnapja után. Negyvenéves, ebből tizenhetet rács mögött töltött. – Rossz társaságba keveredtem – mondja, de hozzáteszi: azóta, hála az Úrnak, más ember lett.

Na persze, nyugtázom magamban hitetlenkedve, Beni Zsigmond azonban, mintha gondolatolvasó volna (vagy csak nem én voltam az első beszélgetőtársa, akiről lerítt, hogy hiszi is meg nem is, amit mond; én inkább nem...), hozzáteszi: megérti, ha kételkedem benne, de akkor is így van.

– Eleget ültem már. Elég volt a kicsapongó életből, az italból és a drogokból. Nem akarom azt folytatni, amit korábban csináltam, mert annak mindig ez lesz a vége – mutat körbe. – Elvégeztem a cursillót, és már sikerült kapcsolatba lépnem a kinti cursillósokkal, ők majd segítenek munkát találni a szabadulásom után.

A cursillo egyfelől egyhetes tanfolyam és egynapos lelki gyakorlat, másfelől egy mozgalom, amelynek célja, hogy megmutassa az embereknek a keresztény lét örömét. A mozgalom Spanyolországban született, Mallorca szigetéről indult világhódító útjára a spanyol polgárháború után. Akkoriban az egyház a Szent Jakab sírjának meglátogatására szervezett ifjúsági zarándoklatokkal azok vallási céljain túl azt is bizonyítani akarta, hogy maga is képes tömegeket megmozgatni, nem csak az éppen uralmon lévő laikus és antiklerikális erők.
hirdetés

Magyarországon 1989 áprilisában tartották az első cursillót Iszkaszentgyörgyön Josef Cascales Claretiner bécsi szerzetes pap irányításával. Az első tanfolyamot Szombathelyen Gaál Jenő verbita szerzetes pap szervezte a kanadai magyarok segítségével. Napjainkban a cursillót végzettek száma hazánkban meghaladhatja a tízezret. A millennium évében, 2000 júliusában Magyarországról és Erdélyből kétszázötven cursillós zarándokolt Rómába. Egy szép kerámiát ajándékoztak II. János Pálnak, amelyet egy sátoraljaújhelyi rab készített a fegyház fazekasműhelyében, ahol egykor a whiskys rablóként ismert Ambrus Attila is dolgozott.

– Kezdetben a nem vallásosok szerint ciki volt misére járni – mondja egy másik sátoraljaújhelyi elítélt, a 49 éves Virág József, aki 2018. október 23-án szabadul majd a rablásért rá kiszabott kilencéves fegyházbüntetéséből. Ő is elvégezte a cursillót, noha szabad emberként nem volt vallásos. A börtönben tért meg, egy több mint húsz évre ítélt rabtársa „vezette a helyes útra". Szabadulása után viszont már ragaszkodni fog a hitéhez, és rendszeresen eljár a templomba is, ígéri. – Egy idő után a cikizést az irigykedés váltotta fel, találgatták, vajon miféle pluszkedvezményeket kaphatunk mi, akik rendszeresen misére járunk – folytatja. – Semmilyet, de ezt ők nem hitték el. Ma már elfogadnak minket, nem piszkálják a hívő elítélteket.

Magyarországon 1989 szeptemberében indult újra a lelkipásztori munka a börtönökben. Kezdetben a fegyintézetek környékéről jártak be a különböző vallások és felekezetek képviselői a börtönökbe. Mai formájában a börtönlelkészi szolgálat 2000-ben jött létre.

Jelenleg 34 főállású börtönlelkész dolgozik országszerte; 18 katolikus, 11 református, négy evangélikus és egy rabbi.

Miklós atya a kezdetektől részt vett ebben a munkában. Már 1989-ben Sátoraljaújhelyen szolgált, majd egyházi elöljárói máshova vezényelték, 2000-ben azonban – nem kis részben a helyi büntetés-végrehajtás kérésére – visszatért. Katolikus pap, de bármely felekezethez tartozzon is egy elítélt, nyugodtan fordulhat hozzá.

– Ez a legökumenikusabb hely – mondja. – Volt már itt muszlim fogvatartott is.

Akármilyen vallású legyen is az illető, amit tudok, elintézek neki. Ha magam nem tudom megoldani a problémáját, írok egy e-mailt a kollégámnak, aki aztán vagy meglátogatja az elítéltet, vagy eligazítást küld nekem, és akkor én az ő útmutatása szerint járok el.

A börtönlelkész kicsit pszichológus és nevelő is. Legalábbis annyira, hogy felismerje, mikor kell egy fogvatartott ügyében a pszichológus vagy a nevelők segítségét kérnie. Ahogy a pszichológusok és a nevelők is szólnak a fegyintézetben szabad mozgásra jogosult börtönlelkésznek, ha szerintük „érdemes lenne elbeszélgetnie valamelyik rabbal". Sajátos szimbiózis ez a három hivatás között. És ehhez jönnek még a más vallások, felekezetek képviselői, lelkészek, rabbik, akik csak alkalomszerűen járnak a börtönbe.

Címke:   Sátoraljaújhely börtönlelkész hitélet cursillo