Érdekes írás a Joghistória legfrissebb digitális számából

Szerző: Nagy Virág Eszter / Joghistória

Link: http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/TDK/doc/joghistoria_201511.pdf#32

Dátum: 2015.12.31.
Az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtudományi Tanszék Tudományos Diákkörének hivatalos folyóiratában A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés története, szabályozása és helyzete Magyarországon címmel olvasható tanulmány. Részlet az írásból:

"A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés története,
szabályozása és helyzete Magyarországon

A hazai bíróságok 1999. március 1. óta bizonyos, különösen súlyos bűncselekmények esetén tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre (TÉSZ) is ítélheti azok elkövetőit, vagyis kizárható a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége az ítélet meghozatala során. Ez a módosítás rengeteg aktuális politikai, illetve jogi vita tárgyát képezi – áttekintése során a szankciótípus fejlődését, jelenlegi bevezetésének okait és hátterét, a legjelentősebb ellenérveket, a nemzetközi visszhangot és a végrehajtás problémáit veszi figyelembe jelen írás.

A szankció jelenlegi értékeléséhez annak fejlődését, történeti hátterét is érdemes górcső alá venni: az életfogytig tartó szabadságvesztés jogintézménye nem modern jelenség jogrendszerünkben, a magyar jogtörténetet vizsgálva három korszakra osztható fel az általános felfogás és hozzáállás. Az igazságszolgáltatás középkori keretein belül – így Zsigmond, illetve II. Ulászló dekrétumainak szabályozásában – örökös fogság megnevezéssel, meghatározott cselekmények elkövetése esetén ismert és alkalmazandó volt a szabadság határozatlan időre történő megvonása. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a középkor embere számára a személyes szabadság mint olyan gyakorlatilag semmitmondó fogalom volt – a röghöz kötött életet folytató jobbágy számára a valós büntetés a megszégyenülés, becsületének elvesztése volt, így ezen büntetési nemek nagyobb népszerűséggel, több formában és a bűncselekmények jóval szélesebb körére voltak alkalmazhatóak. Amennyiben valakit mégis ezzel a büntetéssel sújtottak – általában a halálbüntetéshez képesti kegyelemként – de facto lassú halálra ítélésként foghatjuk fel a kor börtön- és egészségügyi viszonyai miatt."

Címke:   tényleges életfogytiglan tanulmány Joghistória