Nem segítenek a poloskák a börtönhelyzeten

Szerző: Serdült Viktória, Fotó: Bielik István / Origo

Link: http://www.origo.hu/itthon/20150310-nem-segitenek-a-poloskak-a-bortonhelyzeten.html

Dátum: 2015.03.11.
Jelentős férőhelybővítés és jogszabályváltozások szerepelhetnek majd abban az akciótervben, amelyre a emberi jogok strasbourgi európai bírósága kötelezte a magyar államot. A javaslat benyújtására azonban csak hat hónap van, ha pedig azt nem tartja megfelelőnek a testület, további milliókat veszíthet az ország.

Emeletes ágyak néhány négyzetméteren, le nem választott mellékhelyiség, ágyi poloskák, hőség és levegőtlenség – a rabok leginkább erre panaszkodnak a magyar börtönökben. Ez azonban sok esetben nem csak méltatlankodás, azt még a büntetés-végrehajtás is elismerni, hogy a túlzsúfoltság évtizedes probléma.

Bár eddig is próbálkoztak, a magyar kormánynak most már mindenképpen cselekednie kell, nemcsak erkölcsi, hanem anyagi okok miatt is. Mint azt megírtuk, az Emberi Jogok Európai Bírósága megelégelte, hogy százával érkeznek hozzá a fogvatartottak keresetei az embertelen bánásmód miatt. A testület kedden elfogadott irányadó ítéletében keményen üzent a magyar államnak: hat hónapon belül akciótervet kell beadnia arról, hogyan változtatna a körülményeken.

A bíróság eközben a tárgyalásokat sem szünteti be, így a következő hónapokban is milliós kártérítésekre számíthatnak a magyar rabok. Strasbourg szerint erre azért van szükség, hogy „rendszeresen emlékeztessék” Magyarországot a kötelezettségeire.

Panaszból még több van

A Magyar Helsinki Bizottság az együttműködés alapján 1999 óta a rendőrségi fogdákat, 2002 óta pedig a magyarországi börtönöket is látogatja. Az általában négy-hat főből álló vizsgálócsoportok előre bejelentkeznek, a fogvatartottakkal viszont ellenőrzés nélkül beszélhetnek, és valamennyi helyiséget megtekinthetik. Ezenkívül ha panaszleveleket kapnak a fogvatartottaktól, azt is megvizsgálják.

„Évente 2-300 ilyen levelet kapunk, általában a körülmények, az étel, az orvosi ellátás miatt írnak, de bántalmazás is előfordult már” – mondta korábban az Origónak Tóth Balázs rendészeti programvezető, de hozzátette, hogy a panaszok közül természetesen nem mind megalapozott.

Egy emberre egy négyzetméter

Ennél persze lényegesen súlyosabb körülményekkel is találkoznak a látogatás alatt. A pécsi börtönben például 2013 nyarán jártak, ahol akkor 127-en voltak, harminccal többen, mint amit be tudtak fogadni.

Emiatt volt olyan zárka is, ahol egy rabnak mindössze 1 négyzetméternyi élettér jutott. Sőt a börtön vezetősége azt is elárulta, hogy volt olyan, eredetileg egyszemélyesre tervezett zárka, ahol hat rabot kellett elhelyezni. A legnagyobb zárkát egy munkateremből alakították ki, ez 24 főre van berendezve.

Mindemellett 17 olyan cella is volt, ahol a mellékhelyiséget csak egy függöny választotta el a szoba többi részétől, és a szellőzés sem volt megoldva, ami miatt néha elviselhetetlen volt a bűz.

Negyven fok a cellában

Mivel nyár volt, a börtön falain belül a hőség is elviselhetetlen volt. A kis helyiségek falán alig van ablak, volt olyan cella, ahol 40 fokot mértek. Ezt azzal próbálták enyhíteni, hogy nyitva hagyták az ajtón lévő kis nyílást, a tátikát, de ez nem mindig segített a helyzeten. Többen panaszkodtak poloskacsípésekre is, ilyenkor a vezetőség ugyan mindig irtást rendelt el, de mivel az élősködőket az új rabok is magukkal hozhatják, ez nem mindig segít.

A tisztaságra és a higiéniára is sok panasz érkezik


Azzal a Magyar Helsinki Bizottság is egyetértett, hogy a börtönök túlzsúfoltsága néhány esetben kimerítette az embertelen bánásmód fogalmát. Ezért nem meglepő, hogy a rabok többsége megnyeri a magyar állam ellen indított pert. Egyikük, a korábban pékként dolgozó Varga Lajos elmondta, hogy ittas vezetésért és garázdaságért kapott büntetését Baracskán töltötte le, ahol 30 négyzetméteren 17-en voltak elhelyezve.

„A cellában kosz volt és büdös, sok konfliktus adódott abból, hogy kis helyen voltunk összezárva” – mesélte a férfi, aki tizenegy nap magánelzárást kapott, ahol olyan megalázóan bántak vele, hogy ennek hatására fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz.

„Olyan körülmények voltak, hogy az orvos sem akart bejönni megvizsgálni” - közölte.

Nem tagadják a problémát

Magyarországon jelenleg 12 869 férőhely van, a fogvatartottak száma viszont 18 204 fő, ami 140 százalékos telítettséget jelent – közölte az Origóval a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Mivel azonban befogadási kötelezettségük van, nem tehetik meg, hogy bárkit is elküldenek.

Kérdés, hogy ilyen helyzetben milyen akciótervvel tud előállni hat hónapon belül a magyar állam, amellyel megnyugtatja Strasbourgot. Ez azért különösen fontos, mert ha a testület fél év múlva úgy látja, hogy Magyarország képtelen megoldani a problémát, a jövőben beadott perekben is elmarasztaló ítéleteket hozhat. Addig viszont parkolópályán lesznek az ügyek – mondta lapunknak dr. Cech András ügyvéd.

Négy év múlva 19 ezer férőhely

Az akciótervben valószínűleg a kormány és a Belügyminisztérium férőhely-bővítési programja szerepel majd, eszerint 2019-re már 19 ezer férőhely lesz. Ha ez megvalósul, akkor néhány éven belül megszüntethető a zsúfoltság, és elkerülhetőek a további perek.

A program már 2010-ben elkezdődött, azóta több régi börtönt is megnyitottak, de nemsokára átadják a martonvásári objektumot, és új férőhelyeket alakítanak ki Szombathelyen és Budapesten is. A tervek között szerepel az északkelet-magyarországi régióban egy ezer fogvatartott befogadására képes fegyintézet építése, 8 darab új, 500 fős börtön kialakítása is.

Címke:   zsúfoltság elhelyezés akcióterv kártérítés