Őszinte szavak a rácsokon túlról

Szerző: Fotó: KM / Szabolcs Online

Link: http://www.szon.hu/nem-kotottem-be-a-gyermekem-biztonsagi-ovet-es-elenk-vagott-egy-kocsi-oszinte-szavak-a-racsokon-tulrol/3007771

Dátum: 2016.02.17.
„Az előzetest Budapesten töltöttem, ahol egy májkrém miatt is képesek voltak bántani egymást a fogvatartottak. Közben mindenki elfordult tőlem. Édesapám meghalt, a temetésén nem tudtam ott lenni. Ezt soha nem bocsátom meg magamnak. Öt évre ítéltek el, a bevonulásom óta szakácsként dolgozom, állítólag a palóclevesem isteni.”

Tudják, milyen az, amikor három (egyikük ittas vezetésért és gondatlanságért, a másik csalásért, a harmadik pedig rablásért) elítélt férfi tizenéves fiatalokkal néz farkasszemet? Egyszerre kényelmetlen kissé, ám izgalmas és érdekfeszítő, ahogyan megindító is egyben.

A nyíregyházi Gyermekjóléti Központ Tokaji úti épületében hétfőn este három fogvatartott beszélt arról az intézmény lakóinak, hogyan kerültek a rácsok mögé, miként dolgozták fel az ottlétet, rokonaik, barátaik hogyan viszonyulnak hozzájuk.

Hat gyermek várja

– Rendezett családi körülmények közt nőttem fel, hat gyermek vár a rácsokon túl – kezdte a rendhagyó bemutatkozását István, akiről kiderült: kőművesként kereste a kenyerét, egészen addig, míg egy szombati műszak után kollégáival fel nem öntött a garatra.

– Megittunk néhány sört és pár centest, majd autóba ültem. A rendőrök igazoltattak. A jogsimat elvették, ezután kénytelen voltam sofőrt fogadni, ha a gyerekekért kellett valahova mennem. Egyszer az egyikükön nem kötöttem be a biztonsági övet, és persze pont ekkor vágott elénk egy autós. Karamboloztunk, az öv nélkül utazó gyermekem pedig megsérült. A két ügy miatt már börtönbe kellett vonulnom. Sokan megbélyegeztek emiatt, pedig jó apa vagyok és jó férj. Már vagy ezerszer megbántam azt, amit tettem. A benti hozzáállásomnak köszönhetően az ünnepnapokat a családdal tölthettem. Szerencsére visszavárnak engem – mondta István, aki szemlesütve hozzátette: az alkohol juttatta börtönbe, de azóta letette az italt.

Sikeres akart lenni…

Olivért és két testvérét édesanyjuk egyedül nevelte.

– Apám korán meghalt, alkoholbeteg volt. Nem akartam olyanná válni, mint ő, ezért elhatároztam, hogy sikeres vállalkozó leszek. Mivel kezdőtőkém nem volt, hamis munkáltatói igazolásokat állítottam ki különféle személyeknek. Nem voltam tisztában azzal, mekkora bűnt követek el ezzel. Természetesen lebuktam, három év és nyolc hónap büntetést kaptam – emlékezett vissza Olivér, aki két éve ül börtönben, mint mondta, nem egy leányálom.

– Sokat dolgoztam a börtönben és azon kívül is, így a karácsonyt a családommal és kisfiammal tölthettem – mesélte Olivér a hallgatóságnak, akik közül többen a könnyeik visszatartásával küszködtek.

Rabtársait hallgatva Zsolt is elérzékenyült, akiről (a kisportolt testalkata, tarra nyírt feje és a karján látható, a rabruha alól kivillanó tetoválás miatt) az embernek nem éppen az érzékenység jut elsőre az eszébe.

Nem jött be a tuti balhé


– Fiatalon többféle küzdősporttal ismerkedtem meg, azt gondoltam, hogy sebezhetetlen vagyok. Barátaimmal kiszimatoltuk a tuti balhét, melynek börtön lett a vége. Az előzetest Budapesten töltöttem, ahol egy májkrém miatt is képesek voltak bántani egymást a fogvatartottak. Közben mindenki elfordult tőlem. Édesapám meghalt, a temetésén nem tudtam ott lenni. Ezt soha nem bocsátom meg magamnak. Öt évre ítéltek el, a bevonulásom óta szakácsként dolgozom, állítólag a palóclevesem isteni – engedett egy kis bepillantást a benti életébe Zsolt, akinek időközben a testvére is meghalt, de az ő temetésén legalább jelen tudott lenni.

Van kiút a zárt világból


A Gyermekjóléti Központ három (nem mindennapos) vendége egyetértett abban: nem érdemes a kiskapukat keresni, a bűn szolgálatába állni, és azt, amit elkövettek, nem lehet meg nem történtté tenni. Mindhárman úgy érzik, személyiségük ugyan nem változott, de az életszemléletük és hozzáállásuk merőben más lett a rácsok mögött.

Drotár Zsolt bv. ezredes zárásképp úgy fogalmazott: a kívülálló szemében a börtön egy zárt és misztikus világ, de az, aki tesz érte, újra beilleszkedhet a magyar társadalomba.


Címke:   Nyíregyháza jóvátételi program megbánás