Így enyhítené a kormány a börtönök zsúfoltságát

Szerző: Juhász Zsuzsanna / Jogász/Világ

Link: http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/igy-enyhitene-a-kormany-a-bortonok-zsufoltsagat

Dátum: 2016.03.02.
A magyar börtönügy aktuális helyzetét leginkább a fogvatartotti népesség folyamatos bővülésével, illetve a börtönpopuláció emelkedésének egyik lehetséges következményével, a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságával jellemezhetjük. A túlzsúfoltság Európa-szintű jelensége Magyarország számára is a legégetőbb problémaforrásként jelentkezik, és szükségszerűen rányomja a bélyegét a büntetés-végrehajtás arculatára.

Ismeretesen Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) 2015. március 10-én nyilvánosságra hozott döntésében [Varga and Others v. Hungary. Application nos. 14097/12, 45135/12, 73712/12, 34001/13, 44055/13, and 64586/13., judgment of 10 March 2015 (Varga és mások kontra Magyarország)] a büntetés-végrehajtási rendszerben fennálló strukturális problémák felszámolására szólította fel. Tekintve, hogy hazánkból ekkortájt hozzávetőlegesen 450 kérelem volt az EJEB előtt, amely a fogvatartási körülményeket kifogásolta, a strasbourgi testület azt a következtetést vonta le, hogy a túlzsúfoltság miatti jogsértések az országban rendszerszintűen fordulnak elő, amelyek kezelése részint általános, részint pedig egyedi intézkedéseket tesz szükségessé. A kormány a jogerős döntéstől számított 6 hónapot kapott arra, hogy a problémák felszámolását célzó cselekvési tervet készítsen.

Elöljáróban leszögezhető, hogy a magyar kormány eddigi általános intézkedései a túlzsúfoltság ellen sajnálatosan nem a büntető igazságszolgáltatás átfogó revízióját célozták. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához eddig megküldött cselekvési tervek ismeretében ugyanis kijelenthető, hogy a legfőbb kormányzati törekvés új büntetés-végrehajtási intézetek építése, illetve a korábban bezárt intézetek újraaktiválása, azaz a férőhelyek bővítése.

A Magyarországot elmarasztaló strasbourgi ítéletek nyomán 2010 óta indult meg a férőhely-bővítési program. Ennek keretében adtak át többek között új fogvatartotti körletet a Budapesti Fegyház és Börtönben, ahol a beruházás során 41 zárkát alakítottak ki, részben fogvatartotti munkáltatással. Hasonlóképpen gazdaságossági szempontok miatt bezárt objektum ismételt hasznosítására került sor Martonvásáron is. A Közép-dunántúli Országos Bv. Intézet közelmúltban átadott martonvásári objektuma 126 fogvatartott befogadására alkalmas.

A kormány által a végrehajtást felügyelő szervhez, azaz az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához 2015. december 9-én megküldött cselekvési terv [DH-DD (2015) 1373E/17 December 2015] a már megvalósított bővítések mellett hangsúlyozza, hogy 2016-ban, illetve 2017-ben további 734 férőhellyel kívánja a kormányzat növelni a büntetés-végrehajtási intézetek kapacitását, illetve 2019-ig további 3640 új férőhely átadására kerülne sor többek között a Kunmadarason, Ózdon, Csengerén, Komlón és Kemecsén tervezett új büntetés-végrehajtási intézetek felépítésével.

A kormány 2015. március 23-i [DH-DD (2015) 622E/15 June 2015], valamint 2015. július 3-i cselekvési terve [DH-DD (2015) 753E/10 July 2015], a férőhelyek bővítése mellett a túlzsúfoltság csökkenését várja az ún. telítettség-kiegyenlítési programtól is. Ennek lényege, hogy a fogvatartottak országosan átcsoportosításra kerülnek a zsúfolt büntetés-végrehajtási intézetekből a kevésbé telített intézetekbe.  A 2008. október 1-jétől alkalmazott módszer kétségtelenül arányosabb elhelyezést eredményezhet, ugyanakkor a családdal való kapcsolatok lazulásával is járhat, miként arra a Kínzás, Embertelen, Megalázó Eljárás vagy Büntetés Elleni Európai Bizottság (a továbbiakban: CPT) is rávilágított a 2013. április 3. és 12. közötti magyarországi látogatásáról készült jelentésében [(CPT/Inf (2014) 13); 39. §].

A kormány legutóbbi cselekvési terve a börtönnépesség csökkentése érdekében két jogi lépésről is tájékoztatta a Miniszteri Bizottságot. Így egyrészről a fogvatartotti létszám javulását reméli a reintegrációs őrizet jogintézményétől, másrészről pedig attól az intézkedéstől, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére a felhívást 2015. január 1. napjától a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) küldi meg az elítéltnek.

Ismeretesen a reintegrációs őrizetet az új Bv. kódex vezette be 2015. április 1-jével. Lényege, hogy a törvényi feltételeknek megfelelő fogvatartottak a szabadulásuk vagy a feltételes szabadságra bocsátás várható időpontja előtti legfeljebb hat hónapot az erre a célra kijelölt ingatlanban, így akár saját lakásukban tölthetik. A reintegrációs őrizetes egy 10 dkg-os távfelügyeleti eszközt kap a lábára, amelynek adója állandóan jeleket küld a legközelebbi bv. intézet központjába, mozgását folyamatosan nyomon követik és ellenőrzik. Az elítéltnek a reintegrációs őrizet teljes tartama alatt a bv. bíró által meghatározott helyen kell tartózkodnia, amelyet csak meghatározott célból és tartamban hagyhat el. E jogintézmény tehát az elítélt mozgási szabadságát, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát korlátozza, de tartama beleszámít a szabadságvesztésbe.

A már többször hivatkozott 2015. december 9-i cselekvési terv szerint a reintegrációs őrizetet 2015-ben 45 esetben a bv. intézet kezdeményezte, míg 524 alkalommal a fogvatartott vagy jogi képviselője terjesztett elő kérelmet. A bv. bíró az engedélyt mindösszesen 176 esetben adta meg.

Tekintettel arra, hogy a reintegrációs őrizet lehetősége a büntetés-végrehajtás alatt példás magaviseletű, együttműködő fogvatartottak számára nyílik meg, így a feltételes szabadságra bocsátáshoz hasonlóan valóban fontos motiváló tényezője lehet a fogvatartotti állománynak. A jó magaviseletű, példásan együttműködő rabok mellett azonban a döntő hozadéka a végrehajtó hatóságok számára, hogy a börtönnépesség és a fogvatartási költségek csökkenését idézi elő. Az új intézmény mindamellett azzal is hozzájárulhat az elítélt reintegrációjához, hogy tartama alatt az elítélt munkát végezhet, oktatásban, képzésben vehet részt.

A cselekvési terv által említett másik jogi eszköz, azaz a szabadságvesztés megkezdésére történő felhívás újítása, hogy azt a 2015. január 1-jét követően jogerőre emelkedett szabadságvesztés-büntetést kiszabó ítéletek vonatkozásában már nem a megyei (fővárosi) törvényszékeken működő büntetés-végrehajtási csoportok adják ki, hanem a felhívásra hatáskörrel immár a BVOP rendelkezik. Ezzel az intézkedéssel valóban egyszerűbbé válik a befogadás folyamata, tekintettel arra, hogy az ítélet birtokában a BVOP közvetlenül kijelöli a fogvatartó intézetet, így az elítéltnek nem kell a lakóhelye szerinti megyei büntetés-végrehajtási intézetben jelentkeznie. A korábbi gyakorlat alapján ugyanis az elítélteknek a bíróság által kijelölt lakóhely szerinti bv. intézetben kellett jelentkezniük és csak ezt követően kerültek átszállításra a szabadságvesztés letöltésére kijelölt intézetbe. Elmarad tehát a kétszeri befogadás, az elítélt egyik intézetből másikba történő szállítása, azaz a befogadással járó igen összetett feladatok csak a letöltésre kijelölt intézetnél jelentkeznek.

A cselekvési terv az újítás kapcsán egyrészről azt emeli ki, hogy valóban a legalkalmasabb intézet kerülhet kijelölésre, másrészről azt hangsúlyozza, miszerint az egyes fogvatartó intézetek telítettségi mutatóinak ismeretében, a megfelelő büntetés-végrehajtási intézet kiválasztásával csökkenthető a túlzsúfolt intézetek további leterheltsége.

Címke:   zsúfoltság cselekvési terv reintegrációs őrizet