Hat hónapnyi börtönidő szabadságban telhet már el

Szerző: Baranya Róbert, Fotó: MH / Magyar Hírlap Online

Link: http://magyarhirlap.hu/cikk/48975/Hat_honapnyi_bortonido_szabadsagban_telhet_mar_el

Dátum: 2016.03.02.
Eddig kétszázötven elítélt esetében alkalmazták a büntetés-végrehajtásban a tavaly áprilisban bevezetett reintegrációs őrizetet.

Sikerrel alkalmazzák a börtönök a tavaly bevezetett reintegrációs őrizetet, így már kétszázötven elítélt kapott lehetőséget arra, hogy ne rácsok mögött töltse büntetésének utolsó hat hónapját.

A tavaly áprilisi bevezetése óta csaknem hatszáznyolcvan elítélt kérvényezte, hogy reintegrációs őrizetben tölthesse büntetésének utolsó fél évét, a büntetés-végrehajtási (bv) bírók ebből 250 esetben engedélyezték az őrizetbe helyezést – tudta meg lapunk Szalai Tímeától, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) kommunikációs főosztályának vezetőjétől, aki hozzátette: jelenleg száztizenhárom fogvatartott tölti reintegrációs őrizetben szabadságvesztésének hátralévő részét.

A jogintézményt az új büntetés-végrehajtási törvény vezette be, lehetőséget adva a fogvatartottaknak, hogy a meghatározott feltételek teljesülése esetén, a várható szabadulásuk előtti hat hónapot ne a börtönben, hanem a bv-bíró által engedélyezett helyen tölthessék le. A kedvezmény a visszailleszkedést segíti: az elítélt folytathatja munkáját, esetleg tanulmányait, amit a börtönbüntetés miatt megszakított, családi-társadalmi kapcsolatai is erősödnek. Az őrizetbe helyezés feltétele, hogy a kérelmezőt első bűntényesként öt évnél kisebb tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték nem személy ellen irányuló erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt. További feltétel, hogy az elítélt vállalja az őrizetbe helyezés szabályait. Jellemzően olyan bv-intézetekből érkezik a legtöbb kérelem a bv-bírókhoz, ahol viszonylag rövidebb jogerős büntetést töltenek az elítéltek, ilyen börtön például a pálhalmai vagy az állampusztai intézet is.

A bírók több szempont vizsgálata alapján döntenek, amelybe beletartozik az adott bv-intézet és a pártfogó véleménye, környezettanulmánya is. A törvény alapján az őrizet elrendelése esetén a bv-bíró jelöli ki az elítélt tartózkodási helyéül szolgáló lakást. A végzésben meghatározza, hogy a kijelölt lakás és a hozzá tartozó bekerített hely milyen – elsősorban a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítását szolgáló, munkavégzési vagy gyógykezelési – célból és milyen időtartamban hagyható el. A reintegrációs őrizet az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazása mellett biztosítható – az elítélteknek nyomkövetőt kell viselniük.

A tájékoztatás szerint az új jogintézmény bevezetése gyorsan és sikeresen történt meg a gyakorlatban. Az őrizet szabályainak végrehajtásában részt vevő munkatársaknak, valamint a távfelügyeleti eszközöknek köszönhetően – amelyet a szabadító intézet és a BvOP egyaránt felügyel – a reintegrációs őrizet során nem történt sem szökés, sem egyéb törvénysértés.

Strapabíró nyomkövetők

A BvOP-tájékoztatás szerint a nyomkövető „rendkívül strapabíró”: ellenáll a környezeti hatásoknak, víz- és porálló. Levételét csak erőszakos behatás révén lehet megoldani, azonban ha ez megtörténik, a jeladó riasztást küld az operátornak, aki azonnal megteszi a szükséges lépéseket. Az eszközök által közvetített jeleket a rendszer rögzíti és tárolja is, így az bármikor visszakövethető.

Címke:   reintegrációs őrizet statisztika távfelügyelet