Hírhedt rablógyilkosból mintafogoly – és most kijön közénk?

Szerző: Fotó: MTI / Balázs Attila / hvg.hu

Link: http://hvg.hu/itthon/20160303_bene_laszlo_szabadulas_partfogoi_felugyelet_borton_szabadulas_rablogyilkos?s=hk

Dátum: 2016.03.03.
Mit tudunk kezdeni egy gyilkossal, aki húsz év után elhagyhatja a börtönt? Joggal fél-e tőle a társadalom, ha a börtönben úgy ítélték meg, hogy rászolgált a szabadulásra? Bene László korának rettegett bűnözője volt, akinek most egyszerre kellene megértést és megélhetést találnia a társadalomban. A pártfogói felügyelet segíthet neki a beilleszkedésben, de ez az eszköz nem tűnik csodafegyvernek.

Március 1-jén a szegedi büntetés-végrehajtási bíróság nem jogerősen úgy döntött, hogy kiengedi a börtönből Bene Lászlót, aki bűntársával, Donászi Aladárral együtt a kilencvenes évek egyik legelvetemültebb bűnözőpárosát alkotta. A két férfi fegyveres rablásokat követett el, többek között ezek során négy embert öltek meg.

Amikor 1994-ben elfogták, illetve amikor 1996-ban életfogytiglanra ítélték őket, még nem létezett tényleges életfogytiglani büntetés, halálbüntetés pedig már nem volt, így a 20 éves börtönbüntetés volt a legsúlyosabb. Ez idén május elején telik le. Bene László 2014-ben már kezdeményezte, hogy feltételesen szabadlábra helyezzék, de ekkor még elutasították a kérelmét. (Donászi Aladár 2001-ben a börtönben öngyilkos lett.)

Bene szabadulása persze még messze nem biztos, mivel az ügyészség fellebbezett a döntés ellen, de ha mégis megvalósul, akkor a Csillag börtönből szabaduló egykori bűnözőt tíz évre pártfogói felügyelet alá helyezik. Nagy kérdés, hogy egy ilyen súlyú bűnelkövetőt milyen sikerrel illeszthet vissza a társadalomba ez a mentori segítség.

A börtön nem támogatta Bene szabadulását


A börtönügyekben eljáró büntetés-végrehajtási bíró az alapján dönt a feltételes szabadlábról, hogy a börtönből kapott információkból és jellemzésekből mit olvas ki. Egy, az ügyet közelről követő forrásunk nevének elhallgatását kérve azonban azt állította, hogy maga a börtön – az első fokon döntő bíróval ellentétben – nem támogatta Bene szabadon bocsátását, mert nem látták biztosítottnak, hogy vissza tud illeszkedni a társadalomba. „Az első fokon döntő bv-bíró viszont egy csomó dolgot mérlegel ilyenkor, például Bene ügyében még a médiában adott nyilatkozatait is figyelembe vette” – mondta.

Információink szerint a döntést hozó bírónak olyan benyomása volt a Bene által adott interjúkból, hogy a férfi megbánta a tettét. Ebben nem osztoznak az áldozatok családtagjai, akik megdöbbenésüknek adtak hangot az első fokon megadott feltételes szabadláb hallatán. Úgy tudjuk, a bíróság szerint Bene László jól reagált a 2014-es feltételes szabadláb elutasítására, jutalmakat érdemelt ki, és zárkamegbízotti tisztségével is segítette a börtön rendjének betartását. Az is meggyőzhette őket, hogy Bene leérettségizett, és állítólag intenzívebb kapcsolatba került a családtagjaival.

Forrásunk szerint bár mindenki azt hiszi, hogy egy ilyen döntés előtt van egy konkrét, „óriási személyiségteszt”, ami alapján eldől a többszörös gyilkos szabadon bocsátása, a valóságban ez nem így működik. „Minden elítélt az első pillanattól bekerül egy kockázatelemzési rendszerbe, ami ezerféle szempontból – öngyilkosságra, erőszakosságra való hajlam, szociális készségek – követi a benti viselkedését. Ezt veszik elő, mikor dönteni kell a fogvatartottról, és nyilván megkérdezik a nevelőjét is, de pszichológiai teszt nincs” – magyarázta.

Címke:   ítélet feltételes kedvezmény társadalmi vélemény