Rabok tovább nem leszünk!

Szerző: Mészáros Géza, Fotó: Mészáros János / szoljon.hu

Link: http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/rabok-tovabb-nem-leszunk-655229

Dátum: 2016.03.10.
Két célt szolgált egyszerre a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben csütörtökön zajló jóvátételi program. Egyrészt, a fogvatartottak egy kulturális műsor szereplőiként nyilvánították ki szándékukat az őszinte megbánásra és a változni akarásra. Másrészt, az intézetbe meghívott középiskolások bűnmegelőzési célzattal – ha úgy tetszik elrettentésképpen – a rácsok mögötti élettel ismerkedhettek meg.

A Szolnoki Szolgáltatási SZC Ruhaipari Szakközép- és Szakiskolája 12. Intenzív (érettségire készülő) osztályának diákjai voltak a J-Nk-Sz Megyei BVI szívélyesen meghívott vendégei csütörtökön. Nem kényszerítették őket a Dózsa György utcai intézmény magasan meredező, zárt falai mögé. Önszántukból léptek a cellákba is. Diákok és fogvatartottak között beszélőre ugyan nem került sor, ám a fiatalok testközelből látták, tapasztalták meg az egyenszürke-tyúklábmintás uniformisba bújtatott elítéltek és előzetesben lévők hétköznapi életét. És persze az ünnepnapit is, hiszen a bentlakók egy „Szabadság, szerelem” című március 15-i kultúrműsor előadásával jelezték számukra és rajtuk keresztül a külvilág felé is, hogy értékesebb emberek annál, mint ami miatt ideiglenesen, vagy életfogytiglan bereteszelve a társadalomból való kirekesztettek lettek.

– A szimbolikus értelemben vett jóvátételi program azt a célt is szolgálja, hogy a társadalom részéről a szabadultak visszafogadása könnyebb legyen – magyarázta a projekt lényegét Fazekas László bv alezredes, osztályvezető, miután a középiskolások befejezték a börtönlátogatást. Arról is szólt, hogy a fogvatartottak ilyen módon tudják kifejezni, noha nem tudják Erzsi néni kakasát visszaadni, de megbánták, amit tettek, s remélik, a közösség teljes értékű emberként fogja visszafogadni őket a szabadulásuk után. A jóvátételi program az intézet közösségi helyiségében folytatódott, ahol az egyik, előzetes letartóztatását töltő fogvatartott, Attila felolvasta a diákoknak szóló levelét. Ebben elmesélte, hogy 10 hónapja fejreállt az élete. Előtte, háromgyermekes apaként sikeres vállalkozóként élte mozgalmas életét, aki a „menedzserstresszt” a maga termesztette kenderültetvényből előállított marihuanás cigarettával űzte el magától. Ennek az illegális ajzószernek „köszönheti”, hogy ma: „...nem odamegyek, ahová akarok, nem akkor, amikor akarok, és nem ahhoz, akihez akarok...”. Attila azzal zárta sorait, hogy felhívta a diákok figyelmét: mindig, minden esetben van az embernek választása. Ezt követően a Tisza Táncegyüttes kölcsönözte ruhákban – hagyományosan Benke Judit utógondozó koordinátor által megrendítő átéléssel felkészítetten – az 1848-as forradalmi hangulatot idézték meg a fogvatartottak. Akik ünnepi műsoruk végén a maguk által készített kokárdákkal, illetve bűnmegelőzési plakátokkal kedveskedtek az előadásukat vastapssal jutalmazó diákoknak.

– Amíg a műsort néztem, eszembe sem jutott, hogy az előadók börtönviselt emberek – mondta az egyik riszis tanuló, Zsemberi Alexandra, aki kihangsúlyozta, soha életében nem szegül a törvény ellen, hogy ilyen helyre kerüljön. Hasonlóan nem óhajt rács mögé kerülni osztálytársa, Farkas László sem, aki azt is elárulta, hogy két másik diáktársával együtt nem rablónak, hanem pandúrnak, azaz rendőrnek készül. Végül, a fogvatartottakon és a BVI alkalmazottakon kívül mindenki más elhagyhatta szabadon az épületet. Óhhh szabadság! Ez az igazi szerelem...

Címke:   Szolnok jóvátételi program börtönlátogatás