Foglalkoztatás és oktatás a rácsok mögött - Az új börtönöket nemcsak megépíteni, de működtetni is kell

Szerző: Medveczky Attila / Függeltenség

Link: http://www.eredetimiep.hu/fuggetlenseg/2016/marcius/11/6.htm

Dátum: 2016.03.11.
A büntetés-végrehajtás szakszerűen, törvényesen és kiválóan végezte a munkáját tavaly - így értékelte Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára a szervezet tevékenységét. A szakmai mutatókról, a férőhelybővítésről, a migrációs helyzet kezeléséről és a fogvatartottak foglalkoztatásáról Csóti Andrást,a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát kérdeztük.

Visszatekintve a 2015-ös évre, mit tart a büntetés-végrehajtási szervezet legfontosabb eredményének?

– Azt, hogy a börtönök működése biztonságos, szakszerű és jogszerű volt, a múlt évben sem történt a közrendet, a köznyugalmat megzavaró esemény.

Azért a migránsok tömeges átvonulása eléggé megzavarta hazánk lakosságának a köznyugalmát.

– Kétségtelen, hogy számunkra is új, rendkívüli feladatot jelentett a migrációs helyzet megoldásában való közreműködés. Szervezetünk a tranzitzónák és a táborhelyek kialakításában, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal objektumaiban elhelyezett személyek élelmezésében, az ideiglenes biztonsági határzár elkészítésében, és az idegenrendészeti őrizet végrehajtásában vállalt szerepet. Mindezek felett a határzár elemeinek beszerzése és gyártása, illetve Magyarországon egyedülálló módon a NATO-drót gyártásának beindítása is szerepelt a feladataink között. A munkálatokban több száz kollégánk és elítélt vett részt. A büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai pedig jelentős mértékű logisztikával, a menekülttáborok ellátásával és a határzárral kapcsolatos gyors és hatékony beszerzésekkel vettek részt a helyzet kezelésében. Igaz, hogy az idegrendészeti őrizet kapcsán kommunikációs, etnikai és vallási problémák is adódtak, de ezeket is sikeresen kezelte a szervezet. Január közepén a büntetés-végrehajtási szervezetnél levő utolsó idegenrendészeti őrizetest is átadtuk a társhatóságnak, azóta viszont – ahogy növekedett a tiltott határátlépők száma – újból végrehajtjuk az őrizetet.

A többi fogvatartottól elkülönített helyen voltak az idegenrendészeti őrizetesek?

– Természetesen az előzetesen letartóztatottaktól és az elítéltektől egyaránt elkülönítve helyeztük, és helyezzük el őket, egyébként kizárólag felnőtt férfiak esetében hajtjuk végre mi az őrizetet.

Ők nem kerültek egymással konfliktusba?

– Egymással nem voltak konfliktusaik, az őrizetet kifogásolták, ennek néhányan erőszakosan is megpróbáltak hangot adni, de mindig tudtuk kezelni a helyzetet.

Ha már ennél a témánál tartunk, vajon csökkentek-e a fogvatartottak által egymás sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények?

– Igen, a büntetés-végrehajtásban dolgozók szakmaiságának köszönhetően a fogvatartottak évről évre egyre kevesebb erőszakos cselekményt követnek el egymás sérelmére. Nagyobb mértékben a súlyos testi sértés és a szexuális jellegű bűncselekmények gyanújával tett feljelentések esetszáma lett alacsonyabb, szintén kevesebb esetben kellett büntetőeljárást indítani kényszerítés és rablás miatt. A testi sértések esetszámának csökkentése érdekében a fogvatartottak agressziókezelésére a továbbiakban is kiemelt figyelmet fordítunk.

Amikor altábornagy úrral először készítettem interjút, többször visszatért a börtönök túlzsúfoltságára. Hogy is állunk ezen a téren?

– A börtönök zsúfoltsága évtizedes, nem a közelmúltban keletkezett probléma. Hat éve működik a férőhelybővítési programunk, de ez a probléma nem oldódik meg egyik napról, vagy évről a másikra. Az is nagy eredmény, hogy tavaly négy börtönben kilencszázzal nőtt a férőhelyek száma. A telítettség az  év eleji 142%-ról 127%-ra mérséklődött az év végére, így az éves átlagtelítettségünk 135% volt. A telítettséggel összefüggésben az állam 250 ezer eurót fizetett ki kártérítés címén a fogvatartottaknak. Ehhez képest több tízmilliárd forintba kerül a börtönök férőhelybővítése, ám az új börtönöket nemcsak megépíteni, de működtetni is kell.

Folytatódik a program?

– Ez nélkülözhetetlen. Idén négy újabb büntetés-végrehajtási intézetben kezdődik meg idén  a további bővítés, ezen kívül az önkormányzati telekpályázat eredményeképpen a következő években Kunmadarason egy ezerfős, míg Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón egy-egy ötszáz fő elhelyezésére szolgáló börtön épülhet 2019-ig.

Tehát még túlzsúfoltak a börtönök. Ez a körülmény nem volt hatással a személyi állomány létszámára?

– Azt nem tudom, hogy a túlzsúfoltság elriasztott-e valakit, de az tény, aminek örülünk is, hogy a személyi állomány létszáma 250 fővel bővült az előző évhez képest, december 31-én 8350 fő volt, ezzel az állományi feltöltöttségünk 96%-os volt. Kétségtelen, hogy az új Szolgálati Törvény által bevezetett rendvédelmi életpályamodell, valamint az illetményemelés és az előmeneteli rendszer pozitív hatással volt a szervezet állománymegtartó képességére. Tagadhatatlan, hogy néhol kedvezőtlenek az infrastrukturális feltételek, de mindezek ellenére a személyi állomány feladatellátása, szakmai teljesítménye nemzetközi viszonylatban is kimagaslónak értékelhető. A fogva tartás jogszerűsége, szakszerűsége, a börtönök biztonságának fenntartása folyamatosan biztosított volt az év folyamán.

Milyen újdonságokat hozott a tavaly hatályba lépett büntetés-végrehajtási kódex?

– Az említett törvény fontosnak tartja a fogvatartottak társadalomba történő sikeres visszailleszkedését. A jogszabály előírásainak megfelelően már megkezdődött a kockázatelemzési és -kezelési rendszer alkalmazása, amelyben egységes sztenderd alapján mérhetőek a fogvatartottak szükségletei, a veszélyforrások, és a visszailleszkedési hajlandóságuk. A három végrehajtási fokozat – fogház, börtön, fegyház – rendszerén belül három úgynevezett rezsimet alakított ki a jogszabály. A fogvatartott egy „általános rezsimbe” osztva munkája, magatartása, valamint szakmai előírások alapján kerülhet enyhébb vagy szigorúbb feltételeket tartalmazó rezsimbe.

Címke:   országos parancsnok szakmai értékelés riport