Önellátó elítéltek, új büntetés-végrehajtási elvek 2015-től

Szerző: Fábián Erika / Jogi Fórum

Link: http://www.jogiforum.hu/hirek/31174

Dátum: 2014.01.28.
Az új büntetés-végrehajtási kódex jogkövető életmódra nevelné az elítélteket, differenciáltabb jutalmazási-fenyítési rendet, elektronikus távfelügyeletet is bevezet és fizetőssé teszi a konditerem, tv, hűtőszekrény használatát a börtönökben.

Harmincöt éves szabályozási múlt után, várhatóan 2015-ben lép hatályba az új büntetés-végrehajtási törvény, melyet a tavaly év végi jogalkotási hullám részeként fogadott el az Országgyűlés. Az átfogó igazságügyi reform egyik láncszemét alkotó új jogszabály igazodik az új büntető törvénykönyv és az elmúlt évek tapasztalatainak rendszeréhez, s új alapokra kívánja helyezni a büntetés-végrehajtást. A társadalmi változásokra reagáló büntetőpolitika a korábbinál szigorúbb választ ad a bűnözés régi-új formáira, hatékonyságot remélve az új szellemiségű reformoktól.

2012 nyarán fogadták el a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (új Btk.), majd idő közben elkezdődött az új büntetőeljárási kódex kidolgozása, s mintegy harmadik pillérként került megalkotásra az új Btk. rendelkezésihez igazodó, nemrég elfogadott büntetés-végrehajtási törvény (a 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról).

A jogalkotás során nem maradtak figyelmen kívül nemzetközi kötelezettségvállalásaink és az Emberi Jogok Európai Bíróságának elmúlt években Magyarországgal szemben tanúsított ítélkezési gyakorlata sem. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezmény („Egyezmény”) jelentős hatással van Európa államainak jogi szabályozására, így a büntetőjog területén is elvárás, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása mellett folyjanak az eljárások. Magyarországgal szemben több esetben állapította meg a Bíróság, hogy a büntetés-végrehajtási intézményekben sérülnek az elítéltek emberi jogai, legfőképpen a zsúfoltság, az egészségügyi körülmények és a nem megfelelő bánásmód miatt. Ilyen tárgyú perekben nem mellesleg több milliós kártérítést ítél meg rendszeresen a Bíróság az elítéltek javára, mely összegek igen nagy anyagi kiesést jelentenek a Magyar Államnak. Mindezekre figyelemmel az új kódex előkészítésekor fontos szempont volt a Bírósági marasztalások okainak orvoslása, így az Egyezményre, a Bíróság gyakorlatára és a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezményre is tekintettel kerültek kialakításra a szabályok. Szükséges elvárás, illetve alapvető jogállami követelmény volt, hogy a büntetés-végrehajtásra vonatkozó szabályok magasabb jogszabályi szintű kezelést nyerjenek, s míg a hatályos szabályokat törvényerejű rendelet állapítja meg, addig az új norma törvényi szinten rendezi a büntetés-végrehajtást.

Az új alapokra helyezett jogszabály új megnevezéseket is bevezet a büntetés-végrehajtás rendszerében, így kifejezetten meghatározza a törvény a büntetés-végrehajtási jogviszony és a büntetés-végrehajtási ügy fogalmát is. Hangsúlyozza, hogy kétpólusú jogviszonyról van szó, melynek egyik végén az állam, másikon a fogva tartott személy áll, s a feleket jogok és kötelezettségek egyaránt megilletik, illetve terhelik. Az új törvény igazodik az új Btk. megváltozott szankciórendszeréhez, azonban nem csupán átveszi, hanem helyenként pontosítja, körbemagyarázza a szabályokat. A korábbi Btk. sajátossága volt, hogy az anyagi jogi rendelkezései mellett tartalmazott számtalan büntetés-végrehajtási rendelkezést is. Az új Btk. ezzel szemben már csak tisztán az anyagi jogi szabályokra épül és a végrehajtással kapcsolatos normákat a büntetés-végrehajtási törvény részére engedi át.

A kódexben központi szerepet betöltő szabadságvesztés végrehajtásának újraszabályozása szintén lényeges eleme volt a jogalkotásnak. Újdonság, hogy a törvényben a szabadságvesztésre vonatkozó alapelvek az erről szóló fejezet elején kerültek rögzítésre. Ezek között találunk néhány hagyományos alapelvet (törvényesség, fokozatosság, normalizáció), de megjelennek új alapelvek, mint pl. a rugalmasság, káros hatások minimalizálása, pragmatizmus, egyéni aktivitás, egyéniesítés. A szabadságvesztés végrehajtásának célja mindezek ellenére a jelenleg hatályos szabályokhoz hasonlóan került megfogalmazásra az új törvényben, érzékeltetve azonban a büntetés letöltésének ideje alatt az elítélten „végzett” társadalomba visszavezetést célzó folyamat fontosságát. Mindezek alapján a szabadságvesztés végrehajtásának célja a jövőben „az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt szabadulása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon.”

Az új törvény nagyobb hangsúlyt fektet az egyéniesítésre és az elítéltek oktatására, foglalkoztatására, annak érdekében, hogy az elítéltek szabadulásuk után megfelelően integrálódjanak a jogkövető „normál” társadalmi életbe. Kérdés azonban, hogy az ehhez szükséges feltételek meglétét biztosítani tudják-e majd az intézmények, hiszen a munkáltatás biztosítása jelenleg is problémás terület a büntetés-végrehajtásban. Ami biztos, hogy az állam ezután nem vállalja a büntetésüket töltők teljes eltartását, így az új kódex a dolgozó elítéltet kötelezni fogja arra, hogy a tartásukhoz szükséges költségekhez keresményükből járuljanak hozzá, míg a nem dolgozó elítéltek valamely rendszeresen járó pénzellátásukból is kötelesek lesznek az anyagi hozzájárulásra. Az elítélteknek meg kell majd téríteniük azokat a költségeket, melyeket önhibájukból maguk okoznak és anyagi helyzetükhöz képest fizetniük kell majd olyan – jelenleg ingyen igénybe vehető – szolgáltatásokért, mint például a mosás, a hűtőszekrény, a televízió vagy a konditerem használata. A jogszabály az elektronikus távfelügyeleti eszközök használatát is lehetővé teszi, melyek segítségével az őrzött területeken kívüli munkavégzést, vagy az elítélt ideiglenes eltávozását tudják majd nyomon követni az intézetek.

A fogvatartottak besorolását egyébként egy újonnan felállított Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet fogja végezni, mely egy, az egyéniesítést lehetővé tevő új rezsim-rendszer kialakítását fogja szolgálni. Ennek lényege, hogy az elítélt befogadásakor megfelelő pszichológiai tesztekkel, felmérésekkel meghatározzák az egyén társadalmi hátterét, megismerik személyiségét, s ennek megfelelően, személyre szabottan tudják majd segíteni a reintegrációt.


Címke:   Bv. törvény önellátás egyéniesítés