„Segítették, vitték a szavakat” – Kis Tamás nyelvész a börtönszlengről

Szerző: Markó Anita / Magyar Narancs

Link: http://magyarnarancs.hu/tudomany/segitettek-vittek-a-szavakat-98696

Dátum: 2016.04.09.
Bettiszerkó, szimat, rózsadomb, és még több mint hétezer szócikk. A magyar börtönök legrégebbi elítéltje, Gégény János alias Kacsa gyűjtötte össze ezeket, hogy kiadathasson egy börtönszlengszótárt. A Sittesduma címmel megjelent gyűjtemény társszerzőjével, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének docensével beszélgettünk.

Miért kezdett a börtön­szlenggel foglalkozni?

Régóta foglalkozom szlengkutatással, de nem akartam börtönszlengszótárt készíteni. A Szlengkutatás kiadványsorozatunkban ugyanis hét évvel ezelőtt már jelent meg ilyen, Szabó Edina munkája. A megkeresés azonban nagyon érdekes volt: 2011-ben kézírásos levelet kaptam egy hölgytől, miszerint egy ismerőse börtönszlenget gyűjt, és szeretné, ha segítenék a kiadásában. Mint kiderült, egy elítéltről van szó, Gégény Jánosról, aki 2008 óta gyűjti a kifejezéseket. Gégény a legrégebbi magyar elítélt. 1982-től van folyamatosan börtönben, leszámítva azt a 6 és fél évet, amikor szökésben volt. A Bakaduma című katonai szlengszótáram okán keresett meg, mert hasonló, rajzokkal illusztrált kötetet szeretett volna. Miután megkaptam az addigi gyűjteményt Mátételkiné Holló Magdolnától, akivel Gégény egy ideig együttműködött, láttam, hogy ez nem egyszerű kis hobbigyűjtés. Az anyag első ránézésre is többezres nagyságrendűnek látszott.

Hogyan tartották a kapcsolatot?

A korábbi gyűjtéseknél kérdőívekkel, interjúzással szedték össze az adatokat. Itt az volt az érdekes, hogy az adatközlő azonos volt a gyűjtő személyével, ahogy mondani szoktam, anyanyelvi beszélője a börtönszlengnek. Ráadásul Gégényről rögtön elterjedt, hogy szlenget gyűjt, így az elítélttársai is mentek hozzá, segítették, vitték a szavakat. Nagyban megkönnyítette a munkámat, hogy a fölvetődő kérdésekre autentikus válaszokat kaptam. Ráadásul a korábbi gyűjtésekben nem nagyon voltak hosszabb kifejezések, frazémák, szóláshasonlatok, ezért sokáig úgy gondoltuk, hogy a börtön­szleng sivárabb, szürkébb nyelvi szempontból, mint például a katonai. Először Gégény gyűjtésében sem szerepeltek terjedelmesebb kifejezések, de amikor példamondatokat kértem tőle, kiderült, hogy van ilyen anyag. A kapcsolattartás egyébként szokványos levelezéssel, postai úton zajlott, egy kapcsolattartói nyilatkozatot kellett kitöltenem.

Hogyan viszonyul a börtönszleng az általános szlenghez, illetve a tolvajnyelvhez?

A szleng a szorosan összetartozó, egymást jól ismerő kiscsoportokban kialakuló belső nyelvváltozat, amely a saját közösség identitásának megerősítésére és a másoktól való különbözés kifejezésére szolgál. Viszonylag tág kategória, amelynek különböző típusai vannak. Egy részét közszlengnek lehet mondani, ez fogalmi szempontból mindenki számára érthető, elterjedt szavakat tartalmaz. Például a jó, kiváló jelentésben használatos szavak a királytól a sirályon át a zsírig. Vannak azonban speciális szlengek, amelyek egy-egy szakmához kötődnek. Ilyen „szakma” a bűnözés is, és annak egyes típusai. Amit tolvajnyelvnek szokás nevezni, az a szabadlábon levő, aktív bűnözőknek a nyelveként értelmezhető, de megváltozik a helyzet, ha az illető börtönbe, egy teljesen más típusú, zárt közösségbe kerül. A börtönben sokféle elítélt lehet, ezért nem kizárólag a tényleges bűnözők nyelve válik közössé, hanem a börtönnek mint egyfajta életmódnak, illetve a civil világhoz való viszonyulásnak lesz külön nyelvváltozata. A börtönszleng a fogvatartottak egymás közötti nem hivatalos nyelve, amelyről gyakran úgy tartják, hogy ez az ő saját nyelvük, és azért használják, hogy mások ne értsék őket. Ám valójában csak a legenda része, hogy a tolvajnyelv vagy a börtönnyelv titkos. Élnek ilyen típusú hiedelmek, állítólag voltak „bűnözői konferenciák” még a 20. század első felében is, ahol a zsiványok megegyeztek bizonyos speciális szavak használatáról.

Hogyan lesz egy szó a börtönszleng része?


A Sittesduma egyik érdekessége, hogy csak olyan kifejezéseket és jelentéseket tartalmaz, amelyeket Gégény János ismertnek, létezőnek minősített, és amelyekkel ő személyesen találkozott. Viszonylag sok szóról értekeztünk, leggyakrabban Gégény példamondatai alapján próbáltam dönteni, hogy az szótárba helyezve megáll-e önmagában, vagy csak például tájnyelvi adatról van szó, amit az elítélt a börtönön kívül nem ismert, és ezért érzi szlengnek. Természetesen, ha a beszélő úgy érzi, akkor a tájszó is szleng, de ezt egy szótárban nem lehet bemutatni. Tudomásul kell venni, hogy a szótárban szereplő szavak csak a töredékét alkotják a szlengnek, hiszen az elsősorban egyfajta szemléletet, viszonyulást, beszédmódot jelent. A börtönszleng szókincsének eredet szerinti rétegeit nézve nem kiemelkedő a tájnyelvi szavak aránya, sokkal jelentősebbek a régi tolvajnyelv ma is használt szavai, amelyeket már a 20. század elején is szótáraztak. Ám fontos változás a száz évvel ezelőtti bűnözői nyelvekhez képest a cigány szavak felszaporodása, illetve a jiddis és német eredetű szavak visszaszorulása. A cigány nyelv átadó szerepe és jelenléte kiemelkedő.

Különbözik a szavak jelentése börtönönként?

Nem különösebben, mivel hihetetlen mértékben működnek a nyelvi és egyéb kapcsolatok a börtönök között. Főleg informális csatornákon át, például az úgynevezett csurmákban, szállítókörletekben, ahol ideiglenesen, például a tárgyalás előtt helyezik el a fogvatartottakat, akik nemcsak a híreket hozzák-viszik, hanem a kifejezéseket is. De a börtönszleng egységét illetően ennél is fontosabb, hogy az elítélteket időnként másik börtönbe helyezik át, Gégény például tucatnál több büntetés-végrehajtási intézetben, fogdában fordult meg. A kifejezések között azért vannak néha eltérések, de ezek az adott hely specialitásához, az ottani elrendezéshez vagy munkához kötődnek. Viszont a homoszexuálisok, a bolondok, a börtönőrök vagy az ételfajták és a napirend megnevezése általános, és természetesen mindenhol megvannak az olyan több évtizedes kifejezések is, mint például a smasszer.

Címke:   börtönszleng Sittesduma szótár riport