Rabruha nincs, nyomkövető van: így lesz egy pesti panelből kvázibörtön

Szerző: Janecskó Kata, Fotó: Bődey János / Index

Link: http://index.hu/belfold/2016/04/26/reintegracios_orizet_borton_utan_lakas/

Dátum: 2016.04.26.
Egy éve van arra lehetőség Magyarországon, hogy nem túl súlyos, nem erőszakos bűncselekményekért leültetett emberek büntetésük utolsó hónapjait - szigorú feltételek mellett - börtönön kívül, odahaza, a családjukkal, lakás és munkahely közt ingázva töltsék le. A bv. elektronikus nyomkövetővel tartja szemmel őket, a bokaperec az elkódorgásra azonnal beriaszt. Nagyjából kétszázan már a reintegrációs őrizet átmenetén keresztül szabadultak, szökés még egy sem volt. Múlt pénteken újabb hét embert bocsátottak útjára a Nagy Ignác utcából, egyiküket elkísértük haza a húgáék pesti panellakásba, amely a következő fél évben a kvázibörtöne lesz.

„- Hogy aludt?
- Sehogy.”


Stresszes egy éjszaka volt a csütörtökről péntekre virradó a 34 éves Kelemen Zsoltnak, aki 23 rács mögött töltött hónap után péntek reggel maga mögött hagyhatta a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetet, hogy a maradék 6 hónapot elektronikus nyomkövetővel a bokáján, húga családjának pesti panellakásában töltse le. Zsolt egyike annak az országszerte valamivel több mint száz (napról napra változó, múlt pénteki adat szerint egész pontosan 114) embernek, akik ezekben a napokban- élve az éppen egy éve létező lehetőséggel - úgynevezett reintegrációs őrizetben töltik kiszabott jogerős büntetésük végét.

A parlament 2014 végén szavazta meg, és 2015 április elsején lépett hatályba az a törvénymódosítás, ami megnyitotta ezt az utat. „A reintegrációs őrizet jogintézményének bevezetésével a büntetés-végrehajtás eszköztára jelentősen bővül a progresszív szabadságelvonás, a normalizáció és a sikeres társadalmi visszailleszkedés elősegítése tekintetében” - állt az újítás parlament elé benyújtott indoklásában.
A reintegrációs őrizet sok szempontból hasonlít a házi őrizetre: az ember nem ül börtönben, de nem is szabad: ideje nagy részében konkrét helyhez van kötve, és szigorú szabályokhoz kell alkalmazkodnia, miközben bármikor ellenőrizhetik, és elektronikus nyomkövető segítségével a távolból figyelik, nem jár-e tilosban.

A helyhez kötöttség az esetükben nem azt jelenti, hogy folyamatosan egy lakásban, négy fal között kellene lenni, inkább azt, hogy az ember minden adott időpillanatban ott tartózkodik éppen, ahol az előre megállapított magatartási szabályoknak megfelelően lennie kell. Ilyen hely tipikusan a munkahely: a reintegrációs őrizet ideje alatt sokan elkezdenek már dolgozni vagy tanulni, az egyik fő cél épp az, hogy könnyebben tudjon elkezdődni a benti után a kinti élet annak minden kötelezettségével: a munkakereséssel, a megélhetés biztosításával, a kapcsolatok újraépítésével.

A reintegrációs őrizet legfontosabb szabályai:
  • Beleszámít a szabadságvesztés idejébe, pont úgy, mintha az illető bent ülne a börtönben.
  • Legfeljebb 6 hónapig tarthat, vagyis maximum ennyi börtönben töltendő időt lehet vele kiváltani.
  • Kötelező viselni az elektronikus nyomkövetőt, csak az mehet reintegrációs őrizetbe, aki ezt vállalja.
  • Teljes börtönbüntetést nem lehet kiváltani vele, még akkor sem, ha valaki összesen csak néhány hónapot kapott. 1 évnél rövidebb büntetésből 3 hónapot, 1 évnél hosszabból 6 hónapot mindenképp le kell először tölteni odabent.

A legelső magyar reintegrációs őrizetesnek Szegeden ítélték meg a lehetőséget, és Pest megyébe mehetett haza, 2015. május 8-án szerelték fel rá a nyomkövetőt, mondta el dr. Bogotyán Róbert bv. ezredes, a BVOP Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője. Mostanra nagyjából 200-an vannak túl a reintegrációs őrizeten. Számuk egyelőre elenyésző ahhoz képest, hogy körülbelül 18 ezer fogvatartott, azon belül 13500 elítélt van az országban.
Erőszakos bűnözők kizárva

A reintegrációs őrizet eleve csak az elítéltek egy szűkebb körénél jöhet egyáltalán szóba, olyanoknál, akik
  •     maximum 5 év letöltendő börtön vagy fogház büntetést kaptak,
  •     életükben először töltenek szabadságvesztést,
  •     nem személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt,
  •     és vállalják.

Zsolt csalásért kapta a büntetését. A 23 hónap nagy részét Baracskán töltötte. A végzettsége pék-cukrász. Odabent is dolgozott végig: megfordult a baracskai sütödében, de csinált sok mindent, volt például a konyhán, osztó munkakörben és dolgozott fűrésszel is, játszótéri játékokon.

Dolgozni szeretne kint is, amint lehet, első körben visszamegy pár olyan pékségbe, ahol régebben alkalmazták, felvennék-e újra. Azt mondja: rengeteget segítettek neki a testvéréék ezalatt a két év alatt, szeretné ezt nekik valahogy visszaadni, és természetes, hogy beszállna a költségekbe, amíg náluk lakik.

Címke:   reintegrációs őrizet beválás tapasztalat riport