Ezen a héten írták – Tauffer Emil: Börtönügyünk kérdése az európai congressuson

Szerző: Tauffer Emil / Jogtudományi Közlöny / ÖBE

Link: http://real-j.mtak.hu/2145/1/JogtudomanyiKozlony_1872.pdf#127

Dátum: 2016.05.01.
A Jogtudományi Közlöny 1872-ben több részletben közölte Tauffer Emil írását, mely a londoni nemzetközi börtönügyi kongresszus előtt összegezte az akkori hazai tapasztalatokat. Ebből közöljük az első részt:

„Börtönügyünk kérdése az európai congressuson.

      A németországi fegyintézeti hivatalnokok szakközlönyének utolsó füzetéből (Blätter für Gefängnisskunde) idézzük a következő sorokat: ,,Az egyesült államoknak az 1870. év ősszén Cincinatiban tartott börtön ügyi értekozletén elhatároztatott oda hatni, hogy Európában egy börtön ügyi congressus tartassék, s hogy az azon való képviseletre minden mivelt nemzet felhivassek. Wines ur, a National Prison Association titkára, a congressus szervezésével megbizatott, s ugyan ő az Egyesült Államok elnöke által ez ügyben ad hoc biztosul kineveztetett.
      A congressus a folyó év jul. hó 3-án Londonban fog megtartatni. Anglia, Francziaország, Hollandia, Belgium, Poroszország a résvételt megigérték s a német kormányok mindenike felkéretett a képviseltetésre.”
      A napilapokból értesülünk, hogy a magyar kormány is képviseltetni fogja országunkat.
      Az egyes országok küldötteivel, a congressus bizottmánya által 70 kérdés közöltetik, oly czélból, hogy az azokra adandó feleletekből az illető ország börtönügyi viszonyai feltünjenek, s hogy az ezek folytán kifejtett tények, viszonyok, nézetek s ohajok, a congressus tárgyalásainak alapját képezhessék.
      A kérdések a fenn idézett szaklapban olvashatók. Azokra helyesen felelni, nem tartozik a könnyü dolgok közé. Börtön ügyünket reformálni akarjuk s gyengéinket bevallani nem szégyen. Nehezebb azonban óhajainknak kifejezést adni; a kinálkozó eszközök — rendszerek közül egyet választani; az elméletet a gyakorlattal viszonyaink sajátságai szerint szerencsésen s üdvhozóan egyesitni. A kérdések ezen oldalára legbiztosabban oly módon adhatnánk feleletet, ha azok előbb eszmecsere, vita tárgyává tétetnének. Ez megtörténhetnék vagy hirlapi téren, vagy egy értekezleten, melyre az igazságügyminiszter a börtön ügy terén elméletileg vagy gyakorlatilag foglalkozó szakembereket meghivná.
      A hirlapi téren az eszmecsere azonnal megkezdhető lenne. Jelen czikk irója, a feltett kérdésekre a következő feleleteket adná:
      1. K é r d é s. Országuk valamennyi börtöne egy központi hatóság felügyelete alatt áll e?
      Ezen központi hatóság maga gyakorolja-e az egész adminisztratív hatalmat, avagy átenged-e abból valamint a helyi hatóságnak s mily mértékben?
      1. F e l e l e t. Magyarországon az igazságügy egész folyama s igy a börtönök felett is egy központi hatóság: az igazságügy-minisztérium gyakorolja a főfelügyeletet. Az országos fegyintézetek felett a felügyeletet közvetlenül maga a minisztérium viszi e a vizsgálatokat esetenkint saját kebeléből kiküldött hivatalnokok, mint biztosok által gyakorolja. A királyi első folyamodásu tvszékek mellett levő börtönökre a minisztérium a kir. főügyészek illetőleg az ezeknek alárendelt kir. ügyészek által ügyeltet.
      A rend, tisztaság és fegyelem ellenőrzése ezekhez tartozik.
      A gazdasági ügyek intézése péld. élelmezési s szállitási szerződések jóváhagyása a minisztériumnak tartatott fenn.
      Az autonom municipiumok mellett levő közigazgatási s rendőri fogházak gazdasági ügyei, a belügyminisztérium hatósága alá tartoznak.
      A tulajdonképeni börtönök vagyis országos fegyházak felett tehát a helyben levő hatóságok felügyeleti joggal nem birnak.
      Ezen szervezet Magyarországban csak a folyó évben fejlődött ki teljesen s a szervezés még betejezve nincs, mert hiányzik az egész alkotmány zárköve: az ország valamennyi börtöneinek főfelügyelősége. Ennek élén egy oly embert kell látnunk, ki magában szaktudományt, e terén szerzett gyakorlatot, s ember szeretetet egyesit. A kellő s lehetőleg önálló hatáskör tőle meg nem tagadható. A főfelügyelőség hivatalnokai csakis szakértők közül s lehetőleg a gyakorlat embereiből választandók.
      2. K é r d é s. A szabadság büntetések különféle fajai szerint, hányfélék a börtönök?
      Magyarországba a szabadság büntetések külön fajai a gyakorlatban nem honosultak meg. Törvényeink a fogság s börtön ; között (Gefängniss-Kerkerstrafe; emprissonnement, reclusion stb.) szoros hatarvonalat nem szabnak, és biróságaink itéleteikben az iránt különbséget nem tesznek. Mindezekért a kihágások miatt elitéltek s a büntettek miatt elmarasztaltak számára külön fogházak nincsenek, sőt a vizsgálat alatt levő foglyok, az ország legtöbb börtönében az elitélt rabokkal egy helyütt, közösen vannak elzárva.
      Az egyetlen különbség börtöneink között abban áll, hogy az egy évnél hosszabb tartamú szabadság vesztésre itélt egyének az országos fegyintézetekbe szállittatnak, hol a javitás szelleme honol, mig a többi rabok a királyi tvszékek mellett levő börtönökben tartatnak.
      3. K é r d é s. Mily elvek szerint alkalmaztatik a közös fogság s a magán elzárás rendszere?
      Börtöneink még mindig a közös rendszer szerint szervezvék. A magán fogságnak az országos fegyintézetekben nyer nemi alkalmazást, a melyekben minden fegyencz büntetési idejének kezdetén 6 hétig elkülönitendő lenne. E szabály azonban itt sem valósitható egész terjedelemben, mert kellő számu s czélszerüen berendezett magánzárkák az országos fegyintézetek többjében is hiányzanak. A lipótvári országos fegyintézetben a szabadság büntetések némi részben az irhoni rendszer elvei szerint foganatosittatnak s az eredmény teljesen megfelelőnek mondatik.
      A tvszéki fogházak egy néhánya a magánrendszer elvei szerint épült ugyan, de azokban a magánrendszer nem hajtatik végre, sőt gyakran az erkölcsileg legkártékonyabb eljárás alkalmaztatik, t. i. egy magán zárkába két egyén záratik.
      4. K é r d é s. Mily eredmények éretnek el e két rendszer által?
      Melyiket tartja ön jobbnak, s ezen véleményét mivel indokolja?
      Magyarországban csak a közös rendszerről levén szó, annak eredményeit csak roszaknak nevezhetjük. Bizonyitja ezt azon szomoru körülmény, hogy az országos fegyintézetekben letartóztatott raboknak 50—60 százaléka visszaeső egyénekből áll!!
      A tvszéki börtönök, melyekben sem munka, sem tanitás honositva nincs, az erkölcs rontás undok tanyáinak nevezhetők. Az ily módon foganatositott büntetés az egyének sokjára nem büntetés, mert annak sulyát nem érzik, másokra ellenben nem igazságos büntetés, mert az államhatalom őket ily módon büntetve a testi és lelki teljes megromlás veszélyének teszi ki. s ez által nemcsak őket, de a társadalmat is érzékenyen sujtja.
      5. K é r d és. Mily alapból tartatnak fenn a börtönök?
      Mennyiben járulnak a foglyok munkájuk által fentartásuk költségeihez?
      F e l e l e t. A királyság összes börtönei az e czélra országgyülésileg megszavazott országos jövedelmek s adókból tartatnak fenn.
      A királyi törvényszékek mellett lévő börtönökben, alig tiz börtönt kivéve, az elitélt rabok illetőleg ezek közül néhányan, csak a tisztogatási munkákat végzik, vagy a tvszék szükséglete számára tüzelőfát vágnak, kereseti czélból nem foglalkoznak, s igy munkájuk jövedelmével fentartásuk költségeihez sem járulnak.
      A fenálló hét országos fegyintézet mindenikében, az ott i letartóztatott egészséges és munkaképes rabok folytonosan dolgoznak, valamely mesterség üzésében oktatást nyernek; jövedelmező munkát folytatnak s munkájuk jövedelmével a fentartásukra forditott költségnek egy részét megtéritik. Azonfelül ha a rabok tulajdon vagyonnal birnak, — abból köteleztetnek a rabtartási költséget megtériteni.
      Hogy az összes börtönök mibe kerülnek, s hogy a börtönökre forditott költségekből mennyi térittetik meg, leghelyesebben feltünteti az 1872-ik évre készitett állam költségvetés, melynek adatai következők:
      Az ujonnan alakított 103 tvszék és 360 járásbiróság mellett fenálló börtönöknél a rabtartási költségek 660,000 ftra, a fütés, világitás s tisztitási költségek 30,000 ftra, a személyes járandóságok (a várnagyok, börtönőrök, orvosok s lelkészek  fizetései) 481,090 ftra, s igy az összes költségek 1.171,090 ftra irányoztattak elő.
      Az ezen kiadást netalán apasztó bevételek az állam költségvetésben nincsenek felsorolva.
      A hét országos fegyintézetekre nézve s a határőrvidéki börtönökre
az összes személyi járandóságok . . 191,217 fttal
az összes dologi kiadások . . . . . . .  581,574 fttal s
igy a rendes költségek egészben . .  772,791 fttal
lettek felvéve.
      Fedezetet csakis az országos fegyintézetek nyujtanak, összesen 58,529 fttal, a miből 44,200 ft, mintegy 2500 fegyencz munkájának tiszta jövedelmét képezi. Leszámitva tehát a fedezetet az előirányzott kiadásból, a második sorban emlitett fegyintézetek s börtönök 714,262 ft valódi kiadást illetőleg állami pótlást igényelnek, s igy Magyarország összes börtönei 1.885,352 ftba kerülnek.
     

Címke:   Tauffer Emil szakíró börtönügyi kongresszus múlt