A börtönben sincs kegyelem kettes

Szerző: Kékfény / hirado.hu

Link: http://www.hirado.hu/2016/06/05/a-bortonben-sincs-kegyelem-kettes/

Dátum: 2016.06.05.
Azt tudjuk, hogy évente hány elítélt szerez szakmát a börtönben, azt is látjuk, hogy a képzés elég gyakorlatias, hisz teljes állásban foglalkoztatják a tanoncokat, a közelmúltig azonban nem volt lehetőség az utánkövetésre. Így arról nincs adat, hogy a rácsok mögött szerzett tudás tényleg új esély-e, pontosabban adnak-e esélyt a cégek egy frissen szabadult szakembernek.

Öt, négy, három, kettő, egy – a masina visít, lejárt az idő, elvileg kisült a mézeskalács. Horváth Zsolt is hallja ezt, siet, nehogy odaégjen a vizsgamunkája. A mézeskalács tökéletes, de még nincs kész. A férfi mandulával díszíti fel a fenyőfát. Szép lassan kiállja az utolsó próbáját is. Merthogy ez egy szakmunkásvizsga, nem is akármilyen. A mézeskalács egy tétel, az üzem egy börtönpékség, a péklegény pedig fogoly, egy rabló. Három hosszú év munkája van a kis figurákban, mindjárt jön az osztályzás. De kezdjük a fárasztó nap elején!

Baracska, csütörtök reggel fél hét. A börtön pékségének osztálytermében hét elítélt vizsgázik. Az írásbelin már az előző nap túlestek. – Elég rosszul aludtam, álmatlan volt az éjszakám. Kicsit izgulok – mondja a Kékfénynek Zsolt.

Megérkezik a vizsgabizottság is. Gyors eligazítást tart az elnök. Összesen tíz tétel van, mindenki húz egyet, aztán 20 percig számolgatják, hogy mennyi anyagra lesz majd szükségük.

Van még esély


A magyar börtönökben ács, burkoló, vagy kőműves képzések is vannak.

A váci fegyház egyik szárnyát például rabok tatarozzák, ez nekik a gyakorlat. Itt minden elítélt kőművesnek, vagy burkolónak tanul. Deli Zoltán mindkettőnek.

A férfi verte a feleségét és csalt is, ezért kapott 5 év 4 hónapot. Novemberben szabadul. Nyolc általánossal került börtönbe, életében először. Azt mondja, előtte napszámba járt, vagy a testvérénél dolgozott, aki külföldön vállal éppen burkolásokat. Úgyhogy gyakorlata már van, papírja nincs, kint nem telt volna rá neki.

- Egy ítélet alatt azért az ember nagyon sokat változik, és átgondolja azt, hogy hol rontotta el. Akarok tenni valamit az életben? Igen akarok tenni, és be is bizonyítom – fogalmaz.

Nincs különleges bánásmód

Közben Baracskán kihúzták a tételeket. Horváth Zsolt elégedett a sajátjával. A raktárból minden vizsgázó maga veszi el az alapanyagát, beizzítják a kemencéket, aztán beindul a munka. Gyúrnak, dagasztanak, csavarnak, sodornak – nincs megállás.

A zsűri tagjai eközben fel-alá járkálnak, árgus szemekkel figyelnek. Ez ugyanolyan vizsga, mint kint, csak a helyszín speciális.

Az elnök, Győri Zoltán pékmester, okleveles élelmiszermérnök harmadjára jött Baracskára vizsgáztatni, azt mondja, jók a tapasztalatai. Ahogy kint, itt is vannak gyengébb és erősebb diákok. Ismer olyan kollégát, aki itt végzett korábban, és ma is a szakmában dolgozik.

Sokak ellátása biztosított


A mester szerint sok hasonló méretű péküzem működik az országban, mint Baracskán, viszont ott tanulókat nem igen alkalmaznak. A rabok viszont minden nap itt dolgoznak, méghozzá teljes állásban, két műszakban, még nyári szünet sincs. Közben tanítják nekik az elméletet is.

- A pékségünk 12 ezer embert lát el naponta friss pékáruval – mutat rá Laczkó Lóránt bv-ezredes, a pékséget üzemeltető börtöncég ügyvezető igazgatója.

Pár éve 300 millió forintos beruházással újították fel a gépparkot, 140 féle terméket gyártanak. Döntő többségét az úgynevezett belső ellátás viszi el, vagyis más börtönökben terítik az árut, hogy az államnak minél kevesebbe kerüljön egy fogoly élelmezése.

A kenyér, fagyasztott sütemény, leveles tészta, töltött kalács harmadát nyílt piacon adják el. Multik polcain is feltűnnek a termékeik. Tavaly félmilliárdos árbevételt produkáltak. 120 rab dolgozik itt, több mint 10 éve tanítják nekik a szakmát.

A képzés 25-30 fős létszámmal indul, a harmadik év végére viszont csak 8-9 fő marad, és szerezhet szakmunkás bizonyítványt. A többiek lemorzsolódnak, nem bírják a feszített tempót, vagy csak szabadulnak a három éves képzés alatt. Az ezredes épp ezért szeretné, ha más börtönökből is ide szállítanának hosszabb ítéletes rabokat.

Nincs csúcsfizetés

Cserháti Imre is egy ilyen friss igazolás, ő a sopronkőhidai fegyházból érkezett Baracskára, kifejezetten a pékiskola miatt.

- A havi fizetés 10-20 ezer forint, attól függ, hogy mennyit dolgozik valaki – mondja. Ehhez jön még pluszban 8 ezer forint ösztöndíj, viszont csak bruttóban: legutóbb 13.600 forint rabtartást vontak le tőle, szintén így fizeti a bűnügyi költségét is. Imre még csak elsős, de már rutinosan kezeli a gépeket.

Megállják a helyüket

Laczkó Lóránt úgy véli, az a 8-9 ember, aki náluk szerez szakmunkás-bizonyítványt, bármelyik civil pékségben megállja a helyét.
A bv-ezredes hangsúlyozza: a pék kifejezetten hiányszakma, kint nagyítóval keresik a szakembereket, és egyre jobban lehet vele keresni. A cél a reintegráció.

Szeidl Tamás, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnok-helyettese szerint így a szakmanélkülieknek is tudnak adni egy szakmát, amivel majd kint el tudnak helyezkedni.

A váci börtönnek nyomdája is van. Itt könyvkötőket oktatnak, mivel ez is hiányszakma.

- A jelenlegi programunkban a sokéves büntetésüket töltő fogvatartottak nyolc általánosra épülő képzésben vesznek részt. A nyomdaipari képzés kétéves, és ezt követően a gyakorlatukat a Dunamix Kft. biztosítja, ahol akár többéves tapasztalatot is szerezhetnek – mondja Szakolczai Lóránt, a cég ügyvezető igazgatója.

Először indítottak itt ilyen képzést, 23 rabot vettek fel rá. A börtönnyomdában elsősorban állami megrendeléseket teljesítenek, itt készül az országos parancsnokság évkönyve is.

Alig hiányoznak

Az ország összes börtönében idén 20 hiányszakmát oktatnak, nagyjából ötszáz rabot képeznek át. Tavaly 1300-an szereztek valamilyen képesítést.

- A rabok mindig jelen vannak az órákon, sokkal kevesebbet hiányoznak, mivel a civil életben a család, a munkahely nem engedi meg, hogy minden órán jelen lehessenek a tanulók. A tanulmányi átlag szinte ugyanaz – mutat rá Gurics Gabriella, az Dunavecsei Református Kollégium Gimnázium és Szakközépiskola intézményvezető-helyettese.

A Dunavecsei Református Szakközépiskolának összesen ezer diákja van, ebből 400 elítélt. Az intézmény négy magyar börtönben oktat rabokat. A pékek mellett fazekasokat, kertészeket, cipészeket, kőműveseket is képeznek.

Nincs kegyelem kettes


Horváth Zsolt még küzd a bizonyítványért a baracskai pékségben. Ez az első munkahelye, reméli, nem az utolsó. A 24 éves férfinak korán meghalt az apja. Az anyja egyedül nevelte őt és a három testvérét, volt mikor lopásból tartotta el őket. A nő lebukott, lecsukták, a négy gyereke meg állami gondozásba került. Horváth Zsolt ott kezdett el bandázni, 14 évesen rabolt először. Két évet töltött javítóintézetben, kiszabadult, de csak egy hónapig húzta meg magát.

Kétszer rabolt, a kettőért összesen hét és félévet kapott. A párja terhes volt, mikor előzetesbe került, a börtönben tudta meg, hogy apa lett. – Nagyon nehéz volt. Egyévesen láttam először a gyerekemet, azóta nem – mondja.

Címke:   Baracska szakmaképzés vizsga reintegráció