Követelem a börtönt!

Szerző: Csontos Tibor / Mixonline

Link: http://mixonline.hu/Cikk.aspx?id=126005

Dátum: 2016.06.24.
Ki gondolná, hogy gyönyör-terem is volt a hajdani szegedi Csillagbörtönben? Miként tanoncképzés, Csillagtükör című újság és Csillagpódium is és a Követelem a börtönt! című film kedvéért karácsonyfa a harminchat fokos melegben. Ezekről is olvashatunk A Csillagbörtön – 130 éve a köz szolgálatában című szegedi börtönhistóriában. Kevés izgalmas olvasmány létezik a börtöntörténeteknél.

Korrajz, dokumentum, történelem, emberi sorsvázlat, művelődéstörténet, joghistória, krimi – mindezt egyszerre rejti egy börtön kötetbe foglalt története. Nincs ez másként A Csillagbörtön-130 éve a köz szolgálatában című vaskos kiadvány esetében sem, amely a Szegedi Fegyház és Börtön történetét dolgozza fel rendkívül aprólékosan, a laikus számára is élvezetesen, tanulságosan. Különleges ismeretterjesztő mű valamennyi börtönhistória. Olvasásuk közelebb visz a mai börtönviszonyok megértéséhez, ráadásul szinte kelletik is magukat, hiszen az utóbbi időben egyre több hír jelenik meg a büntetés-végrehajtás intézményeiről. Márpedig aki elmélyed egy-egy börtön, fegyház históriájában sok mindenhez közelebb jut a mai börtönviszonyokkal kapcsolatban.

Nem beszélve arról, hogy mennyi újdonságot, érdekességet tartalmaznak a kis magyar börtöntörténelmek.  A szegedi Csillagbörtön múltjából például megtudjuk, hogy 850 ezer koronát írt elő egy 1881-es törvénycikk  a szegedi királyi kerületi börtön és fogház, népnyelvi címkével, a Csillagbörtön létrehozására. A tervezést a tehetséges magyar építészre, Wagner Gyulára bízták, aki ezzel a munkájával a magyar igazságügyi építészet prototípusát alkotta meg. S szegedi börtön felépítésének fontosságát jelezte, hogy az építkezésre Ferenc József is ellátogatott. „Megtekintette az egyes czellákat, a mintaszerű berendezés csodálatra készteté” – számolt be látogatásáról a Szegedi Napló, amely arról is írt, hogy Őfelsége megnézte a Csillagbörtön „gyönyör-termét” is. Nem is hinnénk, hogy a gyönyör-terem ezúttal az épület díszes tárgyalótermét jelentette. Miként azt sem, hogy az épület, a felszereltség, az ott folyó gyakorlat a világszínvonalat jelentette a XIX. század végének börtönkultúrájában. .

A Csillagbörtön olyannyira Szeged látványossága lett, hogy valahányszor jeles személyiség érkezett a városba, megmutatták neki, mi több, a börtönigazgató saját otthonában is fogadta a vendéget. Kitüntetett szerepet kapott az intézmény a huszadik század első évtizedeiben is azáltal, hogy ide hozták a politikai foglyokat, de működött itt rabzenekar és rabkórus is. És itt napozott orvosi javaslatra meztelenül a börtönudvaron Rákos Mátyás, aki elítéltként a börtönigazgató irnokbizalmija volt.

Megtudjuk a kiadványból, hogy a negyvenes évek végén az új büntetőpolitika céljainak megfelelően börtönszemélyzetet itt is teljesen lecserélték, a politikai megbízhatóság volt a legfontosabb szempont, az új jelmondat pedig így hangzott: „Ne csak őrizd, gyűlöld is!’ Hivatalos verdikt szólt arról, hogy nincsenek megbízható elítéltek. „Akiket ugyanis a népi demokrácia börtönbüntetésre ítélt, azok a népi demokrácia számára sohasem megbízhatóak.”

Megtudjuk azt is, hogy 1986. május elsejétől a magyarországi bv. intézetekben, így Szegeden is, megszűnt a kávé és a tea fogyasztásának szigorú tilalma. És azt is, hogy az új évezred új objektum átadásával indult a Csillagban, melynek őrtornyait vécével és klímaberendezéssel is ellátták. A megnyitás évében egy hónapon keresztül itt forgatták a Követelem a börtönt! Munkacímű, drogellenes francia játékfilmet. A felvételek ideje alatt a főkapu felett francia zászló lengett, francia egyenruhás őr nyitotta a kaput, a fogvatartottak pedig a sétaudvarra menet meglepődtek, amikor a harminchat fokos hőségben karácsonyfát láttak a börtönudvaron. A film ugyanis télen játszódott, de nyáron forgatták.

Címke:   Szeged börtönhistória évforduló emlékkönyv