Sorra lázadnak fel a román börtönök lakói

Szerző: Szőcs Levente, Fotó: bzi.ro / Népszabadság Online

Link: http://nol.hu/kulfold/sorra-lazadnak-fel-a-roman-bortonok-lakoi-1623389

Dátum: 2016.07.12.
Európai mércével két elítéltre nem egészen egy hely jut a romániai börtönökben. Az igazságügyi miniszter is elismeri, hogy az amnesztia megoldás lenne, de előbb társadalmi vitát akar.

Fellázadtak a rabok a jászvásári (Iasi) szigorított börtönben. Az elítéltek hétfőn este az ablakrácsokra akaszkodva, a kezük ügyébe kerülő tárgyakkal csörömpölve tiltakoztak a rossz életkörülményeik, elsősorban a túlzsúfoltság és a gyenge koszt ellen. Hírügynökségi értesülések szerint a rabok egy része felgyújtotta a matracát. A börtönigazgató soron kívül berendelte a szabadnapos alkalmazottakat is, hogy megfékezzék a lázadást.

A 730 fős kapacitású börtönben csaknem 1500 elítéltet tartanak fogva, egy részük éhségsztrájkra készül.
 
Az utóbbi időben több romániai büntetés-végrehajtási intézetben történt hasonló incidens. Lázadás volt a hónap elején Giurgiu városban – a román-bolgár határ mellett –, illetve a fővároshoz közeli Rahova börtönében néhány elítélt magára gyújtotta a cellát. Claudiu Bejan, az országos börtönigazgatóság vezetője múlt csütörtökön ismertetett egy intézkedési tervet, amely megelőzni hivatott a további lázadásokat. Három nappal később következett be a jászvásári incidens.

A román börtönökben több mint 30 ezer elítéltet tartanak fogva, miközben a helyek száma mindössze 11.200 lenne, vagyis több mint kétszer kevesebb, ha betartanák az európai emberi jogi szabványokat. Új büntetés-végrehajtási intézeteket kellene építeni, már csak azért is, mert a hírhedt korrupcióellenes ügyészség futószalagon szállítja az újabb elítélteket.

A rossz körülmények miatt Románia súlyos eurómilliókat fizethet kártérítésként. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) gyakorlatán alapuló becslések szerint az összeg elérheti az évi 80 milliót.

A túlzsúfoltságra rövidtávon az amnesztia az egyetlen megoldás. Több civil szervezet az igazságügyi minisztériumnak küldött petícióban kezdeményezte is a legtöbb három évre, nem erőszakos cselekményekért elítélt fogvatartottak szabadlábra helyezését.

Az amnesztiát az ombudsman is jónak tartja. A jogász Victor Ciorbea – korábbi miniszterelnök – emlékeztetett, hogy ezt a megoldást más országok is sikerrel alkalmazták. Például Olaszország, ahol a 4-5 évnél rövidebb időtartamra elítéltek szabadulhattak hamarabb. A népügyvéd szerint a feltételes szabadlábra helyezés feltételein is lehetne finomítani. Jelenleg az elítélt csakis a büntetése kétharmadának – tíz évnél hosszabb büntetés esetén a háromnegyedének – letöltése után helyezhető feltételesen szabadlábra. Ciorbea szerint a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőit már a büntetés felének letöltése után haza lehetne engedni. A Magyarországon alkalmazott „feles szabály" Romániában kizárólag a 60 év fölötti elítéltekre érvényes.

Raluca Pruna igazságügyi miniszter nem ellenzi az amnesztiát, de kitért arra, hogy az alkotmány szerint a kérdésről csakis a parlament dönthet, minősített többséggel elfogadott, sarkalatos törvény útján. Ugyanakkor úgy vélte: az intézkedést széleskörű társadalmi vitának kell megelőznie, ami pedig rajta áll, megteszi: július közepén elindítja a vitát az amnesztiatörvényről.

Néhány hete az egyik román hírtelevízió arra buzdítja az elítéltek hozzátartozóit, hogy írják meg gondjaikat, tapasztalataikat. A szerkesztőségbe elsősorban olyan esetekről érkeztek jelzések, amelyekben egy-egy elítélt egészsége vagy élete került veszélybe a mostoha börtönviszonyok miatt. Szintén ezekkel függ össze, hogy statisztikák szerint 19 naponként követ el öngyilkosságot egy-egy elítélt a romániai börtönökben.


Címke:   börtönlázadás elhelyezés zsúfoltság Románia