Határzár és magyar börtönök – telefon az imakönyvben

Szerző: Martin-Kovács Miklós, Fotó: Apró Andrea BvOP / Security & Automation

Link: http://security-automation.eu/biztonsagpolitika/hatarzar-es-magyar-bortonok-telefon-az-imakonyvben

Dátum: 2016.07.04.
Beszélgetés Lajtár József bv. vezérőrnaggyal, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettesével.

Valaha vasfüggönyt épített, majd irányította a lebontást, mostanában pedig abban bízik, hogy a menekültáradat útjába börtönlakók munkájával is állított határzár minél előbb felesleges lesz. A beszélgetésben szó lesz arról is, hogyan próbálnak mobiltelefonokat csempészni a börtönökbe, és mit lép erre a büntetés-végrehajtás. A magyarországi börtönöket úgy fejlesztik, hogy csökkenjen a túlzsúfoltság, és ehhez új börtönöket is építenek. A gazdálkodásban egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a börtönlakók munkájára, és törekszenek arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben önellátók legyenek. Az interjút Martin-Kovács Miklós készítette.

Más országokkal egybevetve, hogyan értékeli a magyar büntetés-végrehajtási intézmények helyzetét?

Manapság ellentmondásos a büntetés-végrehajtás és a büntetés-végrehajtási elhelyezés megítélése. Magyarországon közel 18 000 fogvatartott van a falakon belül, az elhelyezési körülmények az új elvárásoknak, az új kihívásoknak csak részben felelnek meg. Kevesebb a férőhely, mint amit a létszám megkövetelne. Ezért túlzsúfoltság van, tavalyelőtt 142-143%-os volt az intézmények kihasználtsága, ezt az elmúlt évben 135%-ra sikerült csökkenteni. Messze van még a cél, hogy megszűnjön a zsúfoltság a börtönökben. Magyarországon megtalálható a két szélsőség. A legidősebb börtönünk Balassagyarmaton van, patinás kort élt meg, és a régi idők minden nyoma látható rajta. Vannak ugyanakkor korszerű, új börtöneink. Ismert, hogy van két PPP konstrukcióban épült börtönünk, ezek 2008-ban indultak, korszerűek, a mai kor kihívásainak és elvárásainak megfelelnek. Tudni kell, hogy az Európai Unió és az Emberi Jogok Bírósága eleve szankcionálja azokat az országokat, amelyek nem biztosítják az emberi jogok érvényesülését minden szempontból. A túlzsúfoltság szankcionálandó, ezért az országnak kártérítést kell fizetni azon börtönlakók részére, akik a büntetésüket töltik. Ez ismét ellentmondásra ad okot, mert sokaknak megfordul a fejében: vajon jogos-e az, ha a bűnöző, aki a büntetését tölti, közben az ő emberi jogaira hivatkozva kártérítést kap? Nos, a közvélemény jelentős része úgy véli, hogy ez bizony nem annyira elismerendő. Ezért is fontos elérni, hogy a feltételek minden létező elvárásnak megfeleljenek.

Majd a különböző fejlesztési elképzelésekre visszatérünk, de most még előbb hadd ragadjak le a napi gyakorlatnál. Sokfelé lehet érzékelni, hogy önkormányzatok vagy más hasonló szervezetek, intézmények időnként, ha van módjuk rá, akkor igénybe veszik a leegyszerűsített néven rabmunka lehetőségét. Összesen hányan dolgoznak a 18 000 emberből?

A 2015. január elsején hatályba lépett új büntetés-végrehajtási kódex egyik újdonsága az, hogy minden alkalmas fogvatartott részére kötelezővé teszi a munkavégzést. Az úgynevezett foglalkoztatás tágabb fogalom, része az oktatás és a képzés is. A fogvatartottak közül nagyon sokan úgy kerülnek be az intézményekbe, hogy még 8 általános végzettségük sincs. Első lépés, hogy legyen meg ez, a következő, hogy legyen meg a 10-12 osztályos iskolai végzettség is. Kapjanak egy olyan szakmát, ami ma hiányszakma. A büntetés-végrehajtásnál 12 kft. működik, elsődlegesen azért, hogy munkalehetőséget adjunk az embereknek. A fogvatartottak közül közel 8000-en, dolgoznak, további 1000-1200 van még kerítésen belül, aki munkára alkalmas, munkaképes, de egyelőre még nem tudunk neki ésszerű és megbízható munkát adni. Ezen a helyzeten változtatni a mi feladatunk, nekünk kihívás. A 8000 fő jelentős részben a tucatnyi kft.-nknek a dolgozója. Itt nagyon széles a kínálat. Elindultunk az egészségügyi papír gyártással, folytattuk nyomdával, majd cipő- és ruházatgyártással, de olyan vasszerkezeti elemeket is tudunk előállítani, amelyeket mi is hasznosítunk és el is adunk. Nagyon nagy előrelépés történt ezen a területen 2010-et követően. 2014-ben a kormány elhatározta, hogy a büntetés-végrehajtásnak fokozatosan önellátóvá kell válnia. Mi biztosítjuk magunknak a sertésállományt, szaporítunk, tenyésztünk és nevelünk és hasított fél sertésig feldolgozunk. Előállítjuk a teljes baromfiállományt, szintén konyhakészen tudjuk szállítani. Új elem, hogy halgazdaságot működtetünk. Zöldséget termelünk és feldolgozunk, ennek megfelelően ez szintén a konyháinkban felhasználható. Állampusztán pl. 10 000 hektár földet művelünk. Ezenkívül biztosítjuk azokat a felszereléseket, amelyek a zárkában kellenek, ilyen például a vaságy és az asztal. Nagyon fontos, hogy elkészítjük az egyenruhákat egyrészt a fogvatartottaknak, másrészt a teljes rendvédelmi állománynak, és ez mintegy 60 000 fő egyenruhás kiszolgálását jelenti. Kérdezhetik persze, hogy miért csak 8000 fő dolgozik a fogva tartott, átlagosan 18 000 főből? Nos, nagyon sok az előzetesben lévő, ők nem kötelezettek munkára, és sokan vannak felmentve akár egészségügyi ok miatt.

Új börtönök a láthatáron

Tábornok úr, ahogy említette, olyan feladatai is vannak a magyarországi büntetés-végrehajtásnak, hogy javítsa azokat a mutatókat, amelyeket az elhelyezéshez lehet kapcsolni. Többfelé építenek új létesítményeket. Egyáltalán milyen manapság a 21. században egy korszerű büntetés-végrehajtási intézmény?

Az igény egyértelmű, hiszen jelenleg mintegy 3500 olyan eljárás van folyamatban az Emberi Jogi Bíróságon, amely kártérítési igényt fogalmaz meg Magyarországgal, a magyar társadalommal szemben. Ez óriási szám, és befolyásolja a megítélésünket az országhatáron kívül is. Ezt a helyzetet meg kell szüntetni. A kormány több hónapja, szinte ülésenként tér vissza arra, hogyan lehet ezen segíteni. A tavaly hatályba lépett büntetés-végrehajtási kódex már egy új jogintézményt vezetett be, ez pedig a reintegrációs őrizet, amikor is olyan elítéltek, akik első bűncselekményt követtek el, akik enyhe súlyú, 5 évet nem meghaladó büntetésben részesültek és nem erőszakos az a bűncselekmény, amit elkövettek, a szabadulásuk előtt az utolsó 6 hónapot a saját otthonukban töltik el úgy, hogy viselnek egy technikai ellenőrző eszközt. Ma általában körülbelül 100-an vannak ilyen őrizetben. Nem volt még olyan, aki visszajött a 105, ilyen módszerrel szabaduló közül. Ez egy fontos mutató, de a módszer nem oldja meg az elhelyezési problémát, hiszen azt mondtuk, hogy a 135%-os kapacitáskihasználást 100%-ra vagy az alá kell vinni. Nincs más elfogadható megoldás, mint az, hogy új büntetés-végrehajtási intézményeket kell létrehozni a teljes struktúrájukkal. Pályázatot írtunk ki az önkormányzatok részére azért, hogy segítsék a mi döntésünket. A feltételeket egyértelművé tettük, így például kértük a jó megközelíthetőséget, a jó infrastruktúrát, és fontos szempont volt, hogy a munkáltatás feltétele adott legyen. Az volt a cél, hogy öt olyan helyszínt válasszunk ki, ahol biztosan lehet büntetés-végrehajtási intézetet építeni. 40 olyan pályázat érkezett be, amely alkalmas területet, alkalmas feltételeket mutatott be. Versengtek az önkormányzatok. Nem a büntetés-végrehajtás népszerűsége volt ennek az oka, hanem az, hogy egy ilyen beruházás munkahelyeket teremt a térségben. Törekszünk ugyan az önellátásra, de ez még egyelőre csak célkitűzés és nem valóság. Tehát azt lehet mondani, hogy a beruházás után 200-250 család biztos megélhetéshez jut. Jelenleg már kiírtak egy olyan közbeszerzési eljárásunkat, amelyben úgynevezett típusterveket szeretnénk látni. Azt kértük az ajánlattevőktől, hogy a tervekben legyen fogházas, börtönös és fegyházas elhelyezésre is alkalmas megoldás. Természetesen mindenhol kell gondolni arra is, hogy az előzetesben lévők elhelyezése is megoldott legyen, mert ott mások az elvárások. A realitás az, amit korábban a magyar kormány jelzett egyrészt az Európai Uniónak, másrészt Strasbourgnak, vagyis az Emberi Jogok Bíróságának, hogy 2019-ig megszűnik a börtönök túlzsúfoltsága Magyarországon.

Technikai szempontból, mondjuk energiaellátás területén ilyen intézményeknél figyelembe veszik a fenntarthatóságot? Alkalmaznak-e például napelemeket?

Igen, az új épületeket eleve így alakítjuk ki, a régi épületeknél pedig folyamatosan pályázunk. Tavaly is átadtunk három olyan büntetés-végrehajtási intézménynél megvalósult megújuló energiára alapuló beruházást, amelyik a saját ellátásunkat teszi jobbá, takarékosabbá. Ebből a napelem, illetve a napkollektor a kézenfekvő, hiszen nagy létszám van egy helyen, ennek megfelelően például a fürdéshez a meleg víz előállítása nem kis költséget jelent, és az egyéb energiaigényünk sem kicsi. A befogadóképességet tekintve sokféle intézményünk van, a megyei létesítmények körülbelül 100 fő fogvatartott elhelyezésére alkalmasak, de 1500 fogvatartottig terjedő intézményeink is vannak. Az utóbbinak már akkora energiaigénye van, mint egy falunak. A megújuló energia megoldások tehát fontos szerepet játszanak az elképzeléseinkben.

Címke:   munkáltatás fejlesztések bv. vezető riport