Ezen a héten írták - A VII-ik nemzetközi börtönügyi kongresszus előzményei és szervezete

Szerző: Jogtudományi Közlöny, Fotó: Vasárnapi Újság / ÖBE

Link: http://dtl1.ogyk.hu:80/webclient/DeliveryManager?application=DIGITOOL-3&owner=resourcediscovery&custom_att_2=simple_viewer&pid=9938022

Dátum: 2016.08.07.
A Jogtudományi Közlöny 1905. évi 31. számában a Budapesten megrendezett VII-ik nemzetközi börtönügyi kongresszus előzményeiről és szervezetéről olvashatunk.

"A VII-ik nemzetközi börtönügyi kongresszus
előzményei és szervezete.

      Több kiváló kriminalista kezdeményezésére már 1846-ban tartották az első magánjellegű börtönügyi kongresszust Frankfurt am Main-ban, a másodikat 1847-ben Brüsszelben, mig a harmadik csak 1857-ben gyült egybe ismét Frankfurtban. Mindezek azonban magánjellegü tanácskozások voltak, melyek kizárólag a börtönügyi reformnak megvitatását tüzték ki czélul s ugyszólván kizárólag az akkor uralmon lévő magánzárkarendszer kérdéseivel foglalkoztak.
      Lényeges változás állott be, midőn hosszabb szünet után dr. Wines-nek az Egyesült-Államok kiküldöttének kezdeményezésére a nemzetközi börtönügyi kongresszus 1872 julius 3-án Londonban gyült össze Lord Carnarvon elnöklete alatt. Dr. Wines személyes közbenjárására a legtöbb európai állam hivatalos megbizottat küldött a kongresszusra s e hivatalos kiküldöttek állapitották meg a kongresszuson tárgyalandó kérdéseket is. A londoni kongresszus, mely a nemzetközi börtönügyi kongresszusok sorozatát nyitja meg, nemcsak a hivatalos jelleg által tért el előzőitől, hanem a tárgyalás módjára nézve is. Mig ugyanis az előzők kizárólag eszmecserére szoritkoztak, addig a londoni kongresszus — figyelemmel az időközben nagy jelentőségüvé vált progressiv börtönrendszerre — inductiv módszerrel igyekezett a külömböző büntetési és börtönrendszer hatékonyságát vizsgálat tárgyává tenni.
      E kongresszus hivatalos természete egyszersmind némi biztositékát nyujtotta annak, hogy a hozott határozatok gyakorlati megvalósitást nyerjenek. Büntetőtörvénykönyvünk indokolásából kitünik, hogy a progresszív börtönrendszer meghonosítása Magyarországon némi kapcsolatban áll a londoni kongresszus tanácskozmányaival.
      Mielőtt még a londoni kongresszus üléseit befejezte volna, a résztvevő 10 állam delegátusaiból állandó bizottságot szervezett, melynek czélja volt a következő kongresszus előterjesztése. E bizottság, mely 1874-ben Brüsszelben, 1875-ben Bruchsalban ülésezett, 1877-ben ismét Brüsszelben tartott ülésén Holtzendorff-ot és Guilaume dr-t bizta meg egy nemzetközi börtönügyi bizottság szabályzattervezetének elkészitésével. A szabályzat tervezetét az 1878-ban Stockholmban tartott nemzetközi börtönügyi kongresszuson 23 állam hivatalos megbizottja irta alá. A svéd kormány a tervezetet diplomácziai uton közölte a külömböző államok kormányaival s a bizottságnak 1880-ban Párisban tartott ülésén 8 állam hivatalos képviselője fentartás nélkül elfogadta a tervezetet, melyhez azóta további 8 állam járult hozzá. Az ilykép szervezett Commission pénitentiaire Internationale-nak tagjai jelenleg: Baden, Bajorország, Belgium, Bulgária, Cuba, Dánia, Egyesült-Államok, Francziaország, Görögország, Olaszország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németalföld, Norvégia, Oroszország, Svájcz. A nemzetközi börtönügyi bizottság, mely lényegileg a kongresszusok szervező és végrehajtó közege, a résztvevő államok hozzájárulásából fedezi kiadásait, olykép, hogy egy-egy állam lakosságának arányában — egy millió lakost véve alapul — évenként 25—50 frankkal járul a költségekhez. Bár minden állam több megbizottal is képviseltetheti magát a bizottságban, mégis csak egy szavazati joggal bir. A bizottság franczia nyelven egy Bulletin-t ad ki, melyben a börtönügyre vonatkozó ujabb törvények, javaslatok és szabályzatok valamint a következő kongresszusra beérkező vélemények közöltetnek. Feladata továbbá a bizottságnak, hogy az öt évenként tartandó kongresszus helyét, idejét és kérdéseit megállapitsa, végül fentartja az érintkezést a külömböző országok börtönügyi egyesületei és szakemberei közt s uj börtönügyi egyesületek alakitását előmozditja.
      A londoni és az 1878-iki stockholmi kongresszusokon kivül eddig a nemzetközi börtönügyi bizottság szervezte az 1885-iki római, az 1890-iki szentpétervári, az 1895-iki párisi és az 1900-iki brüsszeli nemzetközi börtönügyi kongresszust. E kongresszusok látogatottságáról a következő kimutatás nyujt felvilágositást:
     
                                 Összes tagok      Ebből hiv. kiküldött:
      London             340 (193 angol)         77
      Stockholm        297 (155 svéd)          45
      Róma               234 (141 olasz)         52
      Sz. Pétervár      809 (621 orosz)         69
      Páris                 817 (530 franczia)     101
      Brüsszel           363 (155 belga)          82

      A budapesti kongresszusra eddig bejelentetett 34 hivatalos kiküldött. A résztvevő egyes tagok száma ezidőszerint még meg nem állapitható.
      A kongresszus, mely eredetileg a börtönügy kérdéseire szoritkozott, ma lényegesen kibővitett munkakört ölel fel. Már a londoni kongresszus a represszióra vonatkozó munkásságát a büntetőjogi megelőzésre is kiterjesztette s ma a kongresszus ügyköre mindazon büntetőjogi és társadalompolitikai kérdésekre kiterjed, melyek a kriminalitás elleni állami és társadalmi küzdelemmel kapcsolatosak. A kongreszszus négy szakosztályban tanácskozik. Ezek a következők:
      I. Büntetőjogi törvényhozás.
      II. Börtönügyi intézmények.
      III. Megelőző intézmények.
      IV. A fiatalkoru büntettesekre vonatkozó intézmények.
      A szakosztályokban az előzetesen beküldött véleményeket egy előadó (corapporteur) összegezi és határozati javaslatot bocsát vita alá. A szakosztály határozata az összes ülés (assemblée générale) előtt ujabb vita és határozat tárgya.
      A kongresszus tisztikara áll az igazságügyminiszterből mint tiszteletbeli elnökből, egy elnökből, ki rendszerint azonos a nemzetközi börtönügyi bizottság elnökével (jelenleg Rickl Gyula min. tanácsos), a hivatalos kiküldöttek sorából választandó 8—10 alelnökből, egy főtitkárból, kinek tisztét rendszerint a nemzetközi börtönügyi-bizottság főtitkára (jelenleg dr. Guillaume, a svájczi statisztikai hivatal igazgatója) tölti be, 3 h. főtitkárból és 3 titkárból. Mindezek forma szerint a kongresszus által választandók. Az egyes szakosztályok elnökét, alelnökeit és titkárait ugyancsak a kongresszus választja. A titkárokat illetőleg a kijelölések már megtörténtek, hogy a megválasztandók teendőiket előzetesen megismerhessék.
      A kongresszus tanácskozási nyelve franczia, azonban a felszólalások, melyek maximális tartama 15 percz, más nyelven is történhetnek, mely esetben a titkár kivonatosan francziául tolmácsolja a mondottakat.
      Gyorsírói feljegyzésekre szükség nincs, amennyiben minden felszólaló az e czélra kellő számban előkészitett blankettákra maga jegyzi fel felszólalásának rövid tartalmát."
 
 
A Vasárnapi Újság 1905. évi 36. számában megjelent fotó
 

Címke:   börtönügyi kongresszus előkészület szervezés