Ezrével érkeznek a magyar ügyek

Szerző: Vigh Dániel, Fotó: Reuters / Magyar Idők

Link: http://magyaridok.hu/belfold/ezrevel-erkeznek-magyar-ugyek-911245/

Dátum: 2016.08.12.
Több mint háromezer magyar beadvány érkezett idén januártól júliusig Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságára. A testület a kérvények zömét elutasítja, azonban eddig 404-et észrevételezésre küldött meg a kormánynak. A legtöbben a perek elhúzódása, illetve a fegyintézetek körülményei miatt fordulnak az igaz­ságszolgáltatási szervhez.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságára (EJEB) összesen 3247 beadvány érkezett hazánkból idén januártól június 30-ig – tudta meg lapunk a strasbourgi székhelyű szervezettől. A bírói tanácsok egyenként döntenek arról, hogy az ügyeket elbírálásra továbbítják vagy visszautasítják. Az elmúlt évek magyar adatai szerint átlagosan a beadványok mindössze 5-10 százaléka lép bírósági szakaszba, a többi ügyet különböző okok miatt nem tárgyalják. Az idén érkezett kérelmek közül eddig megközelítőleg ötszázötvenet még a tárgyalás előtt elutasítottak. A strasbourgi testület az idei beadványok közül június 30-ig 404-et küldött meg észrevételezésre a kormánynak. A bíróság hetvennégy ügyben hozott döntést, ezek eredményéről azonban nem kaptunk pontos tájékoztatást.

A legtöbben a perek elhúzódása, illetve a fegyintézetek körülményei miatt fordulnak Strasbourghoz, de az élet számos területéről is rendszeresen érkeznek megkeresések.
Tavaly 1451 beadvány érkezett a bíróságra, ezek jelentős többségét, 1363-at elutasítottak. Az EJEB tavaly negyvennégy, Magyarországról érkező eljárásban hirdetett ítéletet. Ezek közül negyvenkettő legalább egy cikkelyében megsértette az emberi jogok európai egyezményét. Ez az 1950-ben megalkotott megállapodás különösen védi többek között az élethez, a tisztességes eljáráshoz, a véleménynyilvánításhoz fűződő jogot. A gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság szintén kiemelten fontos elv az egyezményben.

A bíróságnak egy magyar tagja van: Sajó András, akit 2015-ben elnökhelyettesnek választottak három évre; előtte 1991 és 2008 között Baka András volt a magyar tagja a testületnek. A bíróság háttérintézményeiben további nyolc honfitársunk dolgozik.

A legtöbb panasz a börtönökből érkezik. Januárban és tavaly decemberben az EJEB csaknem félmilliárd forintnak megfelelő kártérítést ítélt meg 92 magyar rabnak, mert szerintük ellentétes az emberi jogok európai egyezményével, és sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy túlzsúfolt cellákban tartják fogva őket. Talán az elmarasztaló ítéleteknek is köszönhető, hogy – miként szerdán megírtuk – kiemelt nemzetgazdasági státust kap az új, összesen 46 milliárd forintos börtönépítési program, amellyel a kormány a börtönök túlzsúfoltságán akar javítani.

Az EJEB lapunknak küldött fél éves jelentésében öt, általuk kiemelt, magyar vonatkozású, jelenleg is folyamatban lévő ügyről ír. Ezen eljárások egyike éppen a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása nyomán zajlik, annak ellenére, hogy időközben a magyar kormány a hazai szabályozást harmonizálta az uniós joggal. Eszerint a módosított szabályok értelmében a kényszernyugdíjazott bírák és ügyészek, ha úgy kívánták, visszakaphatták állásukat, és kártérítést is kaphattak a kényszernyugdíjazás és a visszahelyezés közötti időre. Az EJEB héttagú kamarája előtt jelenleg 27 magyar bíró remél jogorvoslatot korai nyugdíjazása miatt.

Az EJEB összefoglalójának másik „kiemelt” ügye az, amelyben a Magyar Helsinki Bizottság sérelmezi, hogy kérésükre a magyar hatóságok nem szolgáltattak minden részletre kiterjedő információt a hazánkban munkálkodó kirendelt ügyvédek nevéről és megbízásáról. A panaszos szerint ezzel az állam megszegte az egyezmény 10. cikkelyét, amely magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát.

Két másik, az EJEB listája szerint folyamatban lévő ügy sértettjei nyugdíjasok. A felperesek egyike a rokkantsági, a másik pedig az időskori nyugdíj kifizetése miatt vár a kamara döntésére. A felsorolás ötödik ügye egy lelkész elbocsátásának „története”.

Az EJEB összefoglalójában az elmúlt években hozott, hazánkat többnyire elmarasztaló döntések között olvasható például Vajnai Attila és Fratanolo János ügye is. A kommunista politikusok ellen eljárás indult hazánkban az ötágú vörös csillag nyilvános viselése miatt. Strasbourg azonban 2011-ben megállapította, Magyarország megsértette a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukat, és több ezer eurós kártérítést ítélt nekik.

A visszatekintésben szerepel Budaházy György ügye is, amelyben a férfi azt kifogásolta, hogy a magyar hatóságok aránytalanul jártak el az Erzsébet híd forgalmának 2002-es megbénításáért kiszabott bírság megállapításakor. Strasbourg azonban elutasította a panaszát, mert nem fogadta el a Betyársereg korábbi vezetőjének azon indoklását, hogy a demonstráció politikai döntés által kiváltott spontán megmozdulás volt.

Címke:   kártérítés beadvány EJEB elhelyezés zsúfoltság