Kint, de nem szabadon - A reintegrációs őrizet intézménye egyszeri esély

Szerző: Buthy Lilla, Fotó: Koppán Viktor / FMH Online

Link: http://feol.hu/hirek/kint-de-nem-szabadon-a-reintegracios-orizet-intezmenye-egyszeri-esely-1785772

Dátum: 2016.08.26.
Az elítélt nem ül börtönben, mégsem szabad: csúnyán, de szakszerűen megfogalmazva csak „kihelyezésre kerül”.

Nyomkövetővel a lábán, szigorú szabályokkal szegélyezett út mentén, de az elítélt elkezdheti újrarendezni az életét, a családja körében. Közben dolgozhat, lehet magánélete, képezheti magát, sőt törekednie is kell rá, hogy munkát vállaljon, és eltartsa magát. A 2015. áprilisában hatályba lépett törvénymódosítás új lehetőségeket nyitott a büntetés-végrehajtásban: erről az új „eszközről”, a reintegrációs őrizet jogintézményéről beszélgettünk Gál Etelka bv. százados sajtóreferenssel, Kurusa János bv. alezredessel a székesfehérvári objektum parancsnok-helyettesével és Adorjánné Varga Erika bv. pártfogó-felügyelővel.

Korábban ilyen még nem volt. A reintegrációs őrizet egy már eredményesnek mondható sikersztori - állítják megszólalóink, akikkel a Közép-dunántúli Országos Bv. Intézet székesfehérvári objektumában beszélgettünk. Az intézetből (melybe a baracskai és martonvásári objektum is beletartozik) eddig közel százan kaptak engedélyt arra, hogy büntetésük utolsó hat hónapját otthonukban tölthessék, harminc kérelem pedig elbírálás alatt van.

Az engedélyt egy környezettanulmány is megelőzi: felmérik, hogy mennyire áll fenn a bűnismétlés veszélye a visszakerülés után. Ha a kérelmet elfogadják, a fogvatartottnak fél évig ezzel a - Gál Etelka bv. százados, sajtóreferens által bemutatott - nyomkövetővel kell együtt élnie.

- A fogvatartottak visszaillesztése a társadalomba az elsődleges cél. Ez egy kiléptető rendszer, ami a fokozatosságra épít - mondta Gál Etelka.

- A kiváló, példamutató magatartás mellett, a törvény azon fogvatartottaknak ad lehetőséget a reintegrációs őrizet igénybevételére, akik először töltik szabadságvesztésüket, akiket nem személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek el, és akiknek büntetése nem haladja meg az öt évet - magyarázta a pártfogó tiszt. Kikerülnek, de mozgásukban, szabadságukban korlátozzák őket: ennek technikai biztosítéka - melyről a helyettes parancsnok, Kurusa János alezredes beszélt - az víz-és ütésálló, úgynevezett elektronikus távfelügyeleti eszköz, amit az őrizet alatt nem vehet le a lábáról az elítélt, akit a GPS-jel alapján a nap 24 órájában nyomon követnek. Az elítélt csak a bv. bíró által meghatározott időben és időtartamban hagyhatja el az ingatlant, amit a reintegrációs őrizet helyéül kijelöltek. A pártfogó tiszt - akivel köteles együttműködni - a híd és a kapocs a börtön és a civil környezet között, ő segíti, támogatja, rendszeresen látogatja és ellenőrzi a félszabad őrizetest.

Adorjánné Varga Erika hozzátette, a legtöbbüknek sikerül elhelyezkedni, kereseti lehetőséget találni. A munka mellett heti két nap 4 óra nyomkövetős szabadidőt is kapnak, amikor elhagyhatják a házukat. Természetesen nem csak kifelé, visszafelé is vezet út, ha az őrizetben levő megszegi a szabályokat, például újabb bűncselekményt követ el. Zónasértés esetén, vagy ha levágja a lábáról az eszközt, akkor szökés miatt akár plusz egy év szabadságvesztést kaphat bónuszként a már meglevőn felül. Nem éri meg megszökni: eddig az országban egyetlen ilyen kísérlet történt, az elkövető azonnal visszakerült a börtönbe.

Címke:   Baracska reintegrációs őrizet tapasztalatszerzés