Gengszterdzsihádisták tartják rettegésben Európát

Szerző: International Center for the Study of Radicalization and Political Violence / Origo

Link: http://www.origo.hu/nagyvilag/20161011-iszlam-allam-terrorizmus-radikalisok-bunozok-beszervezes.html

Dátum: 2016.10.11.
Egy tanulmány szerint az európai dzsihádisták 57 százaléka volt börtönben. Az Iszlám Állam átlagos európai katonája húszas évei közepén jár, van alvilági előélete, nem vagy csak alig vallásos. Az al-Kaidával vagy a tálibokkal szemben az Iszlám Állam nem a valláson keresztül igyekszik radikalizálni fiatalokat, hanem radikális fiatalokat igyekszik beszervezni. A börtönök az Iszlám Állam katonáinak inkubátorai, a fiatal elítéltek fogékonyak a szélsőséges eszmékre, hozzászoktak az erőszakhoz, és jók az alvilági kapcsolataik.

Lassan elmúlnak azok az idők, amikor a szélsőséges terrorszervezetek vallási indokkal, vallási alapon fanatizált katonákkal követtek el támadásokat – véli Peter Neumann, egy radikalizálódással és politikai erőszakkal foglalkozó londoni központ (az International Center for the Study of Radicalization and Political Violence, ISCR) igazgatója.

Az ISCR 79 dzsihádista személyiségprofilját készítette el, a kutatás eredményeit Bűnözőből terrorista (Criminal Pasts, Terrorist Futures) című tanulmányukban hozták nyilvánosságra.

A dzsihádisták fele börtönviselt


A kutatás eredményei szerint a 79 vizsgált dzsihádista közül 45 (vagyis 57 százalékuk) ült börtönben, mielőtt radikalizálódott. Az ISCR szerint ez arra utal, hogy a börtönben töltött idő szerepet játszott abban, hogy terroristák lettek, a tanulmányban úgy becsülik, a vizsgált terroristák közül 12 (vagyis 27 százalékuk) a börtönben radikalizálódott – írja a Newsweek.

Az Iszlám Államnál a vallás csak szlogen


Tíz-tizenöt évvel ezelőtt az iszlamista terrorszervezetek, például az al-Kaida, a támadásaikat komoly vallási érvekkel próbálták igazolni. Akkoriban a katonáikat vallási érvekkel szervezték be, majd a fanatizált embereket radikalizálták, vallási érvekkel vették rá őket arra, hogy merényleteket kövessenek el.

Ugyanez már nem vagy csak sokkal kisebb mértékben igaz az Iszlám Államra – véli Peter Neumann. Az Iszlám Állam a propagandaanyagaiban és a beszervezőin keresztül sokszor bűnbocsánatot kínál a szervezethez csatlakozóknak (különösebb vallási ismeretek vagy elvárások nélkül), a bűnözői háttérrel rendelkezők közül erre sokan nyitottak.

Nem radikális iszlamisták, hanem iszlamizált radikálisok


Az Iszlám Állam emellett erkölcsi felmentést, ügyet (vagy legalább ürügyet) kínál azoknak, akik amúgy is hajlamosak az erőszakos cselekedetekre, sőt már elkövettek ilyeneket.

„Régebben a legtöbbször radikális iszlamistákkal álltunk szemben, olyan emberekkel, akiket erőszakossá radikalizáltak az iszlám egy szélsőséges értelmezésével.”
 
Manapság egyre inkább olyan emberekkel van dolgunk, akiket a legjobban iszlamizált radikálisokként lehet leírni” – mondta Alain Grignard, a belga terrorelhárító ügynökség egyik vezetője az Independent szerint.

Hozzászoktak az erőszakhoz

Mivel az Iszlám Állam már radikális embereket szervez be, a folyamat felgyorsult, hetek vagy hónapok alatt lezajlik. Ugyanez a tálibok vagy az al-Kaida esetében még hónapokig vagy évekig tartott. „A múltban sok esetben diákaktivista lett valakiből, és elkezdte támogatni az iszlamista ideológiát.

„Onnantól még nagyon nehéz volt rávenni, hogy erőszakos támadást hajtson végre, és gyilkoljon meg valakit” – mondta Peter Neumann. „De ezek a bűnözők már hozzászoktak az erőszakhoz.”

Az Iszlám Állam nem is vallási érvekkel próbálja megfogni a potenciális terroristákat. Sőt egyáltalán nem érvekkel, inkább olyan propagandavideókkal, amikben a gyilkosságokat videojátékok módjára mutatják be.

Samy Amimour, az egyik párizsi terrorista. Az Iszlám Állam nem vallással próbál fiatalokat radikalizálni, hanem radikális fiatalokat próbál beszervezni

Nem vallásosak

Az ISCR tanulmánya szerint az átlagos európai dzsihádista a húszas évei közepén jár, követett már el kisebb vagy nagyobb bűncselekményt, nem különösebben vallásos. Sokan közülük olyannyira nem vallásosak, hogy dohányoznak, alkoholt fogyasztanak, vagy akár drogoznak.

Ez a párizsi merénylők egy részére is igaz volt.

Ez utóbbi tényező különösen megnehezíti a terrorelhárítók dolgát.

„Hagyományosan a dohányzással és az alkoholfogyasztással való felhagyás jó jele volt annak, hogy valaki radikalizálódott. Most azt látjuk, hogy folytatják ezeket, annak ellenére, hogy beszervezték őket. A rendőrségeknek és a titkosszolgálatoknak ezt szem előtt kell tartaniuk” – hangsúlyozta Neumann.

A börtönök az Iszlám Állam inkubátorai

Az sem véletlen, hogy az Iszlám Állam egyre több katonája kerül ki a börtönökből. Neumann szerint a börtönök olyan inkubátorok, ahol a szélsőséges eszmék könnyen elérhetnek és befolyásolhatnak erre nyitott, dühös fiatal embereket.

Ráadásul a büntetésüket töltő fiatalok nemcsak, hogy nyitottak a szélsőséges eszmékre, bűnözői hátterüknek köszönhetően nagyon könnyen „jó” terrorista lesz belőlük. A bűnözőknek van tapasztalatuk abban, hogyan kell elkerülni a hatóságokat, ismerik az alvilágot, tudják hogyan lehet fegyvereket, hamis dokumentumokat szerezni. Nem idegen számukra az erőszak és a rendőrséggel folytatott macska-egér játék.

A börtön a bűnözés magasiskolája

A párizsi és a brüsszeli terrortámadásokat, illetve a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merényletet mind exbűnözők szervezték – emlékeztet Neumann. Azért tudtak minden további nélkül hamis iratokhoz, fegyverekhez, búvóhelyekhez jutni, mert bűnözői előéletükből megvoltak a szükséges kapcsolataik. Sőt a börtönben új kapcsolatokat és alvilági ismereteket szereznek. Ahogy Amedy Coulibaly (aki négy embert gyilkolt meg egy párizsi kóser szupermarketnél) nyilatkozta a Le Monde-nak:

„A börtön a bűnözés kib***ott magasiskolája. Az udvaron találkozhatsz korzikaiakkal, baszkokkal, muszlimokkal, rablókkal, gyilkosokkal, kispályás drogdílerekkel, komoly drogterjesztőkkel… Sokévnyi tapasztalatból tanulhatsz.”

Börtönreform kellene

Az ICSR szerint az európai börtönök átfogó reformjára lenne szükség. A börtönőröket fel kellene készíteni arra, hogy felismerjék a radikalizálódás jeleit a rabok közt, illetve lehetőséget kellene adni arra, hogy az információikat megoszthassák a titkosszolgálatokkal.

Biztosítani kellene, hogy a muszlim rabok számára elérhetőek legyenek az iszlám fősodrát képviselő imámok, a radikálisokat nem lenne szabad engedni imádságot vezetni.

„Az Egyesült Királyság igyekszik, de lenne még hová fejlődni. Néhány francia és belga börtön viszont egész egyszerűen kicsúszott a hatóságok irányítása alól” – véli Peter Neumann.

Címke:   dzsihádizmus radikalizmus terrorizmus trend