Dicstelen lista élére került Románia

Szerző: EU Observer, Grafika: theblacksea.eu / Maszol.ro

Link: http://www.maszol.ro/index.php/kulfold/71996-dicstelen-lista-elere-kerult-romania

Dátum: 2016.11.02.
Romániának van az összes európai uniós ország közül a legtöbb külföldön raboskodó állampolgára. Az EU Observer kimutatása szerint 11 511 román „ül” más tagországok börtönében, ezzel Románia alig marad le a listavezető Marokkótól (11 700).

A dicstelen lista következő helyeit Albánia (5 722), Törökország (4 798) és Lengyelország (4 449) foglalja el.

A kisstílű románok

A románok mellett szól, hogy külföldön elítélt állampolgárai többnyire kisebb bűntetteket követtek el – áruházi lopás, betörés, zsebtolvajlás. A kimutatás szerint a román elkövetők jellemzően szegények, otthon és külföldön is diszkrimináció áldozatai. Ugyancsak kimutatható, hogy visszaeső bűnözőkről van szó, akik szabadulásuk után újabb kisebb bűncselekményeket követnek el és térnek vissza a börtönbe.

„A Németországban börtönbüntetésre ítélt román állampolgárok 60 százalékát lopás miatt zárták be. Ez nagyon szokatlan, ugyanis a rabok többségét erőszakos bűncselekmények vagy fegyveres rablások miatt csukták rácsok mögé” – fogalmazott Christian Walburg, a münsteri Wilhelm Egyetem büntetőjogi doktora.

A kisstílű bűnözők mellett egy másik kategóriát képviselnek a Nyugaton tevékenykedő román bűnbandák, akik internetes csalással, embercsempészettel és bank automaták felrobbantásával hívták fel magukra a figyelmet.

Hivatalos adatok szerint közel 3 millió román állampolgár él valamelyik másik uniós tagállamban, ezzel a lengyelek után a második legnagyobb ’expat’ közösséget alkotják. A legtöbben Olaszországban élnek, itt több mint 1 millióra teszik a román vendégmunkások számát, de itt található a legtöbb román rácsok mögött is. A románok 10 éven keresztül, 2005-2015 között vezették az olaszországi börtönökbe zárt külföldiek listáját, az idei az első év, hogy a román elítéltek száma csökkent.

„Az idei az első év, hogy a román elítéltek száma nem nőtt. Miért?” – teszi fel a kérdést Patrizio Gonnella, az Antigone Egyesület elnöke. Az olasz emberjogi szervezet 20 éve vizsgálja az itáliai börtönviszonyokat.  „Jobban beépültek volna az olasz társadalomba? Nem hiszem. Kevesebb bűncselekményt követnének el? Nem hiszem. Egyszerűen arról van szó, hogy az olasz rendőrség és ügyészség most minden erőforrását a terrorizmus elleni harcba fekteti és jelenleg a Maghreb-övezetből származókat kriminalizálja” – fogalmazott Gonella. 2015 júniusa és 2016 júniusa között a marokkóiak vették át a „vezetést”, a románok 10 év után „csak” a második legnagyobb népcsoportot képezik az olaszországi börtönökben. „Az Iszlám Államtól való félelem csökkentette a románok elleni előítéleteket” – tette hozzá az Antigone Egyesület vezetője.

Marokkó, a trónfosztó


Uniós szinten a marokkóiak alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt. „Jellemzően fiatal, a társadalom peremére szorult férfiakról beszélhetünk, akik családjuk nélkül érkeztek Németországba.  Itt nem kapnak bevándorlási engedélyt, nem tudnak munkát vállalni” – magyarázza Christian Walburg. Teljesen átvették a „zsebtolvajlás piacát”.

A münsteri jogászdoktor hozzátette, nagyon alacsony a szíriaiak és irakiak aránya a németországi börtönökben. Walburg ezt azzal magyarázza, hogy az ebből a két országból érkezettek átlagban magasabban képzettek és készpénzzel érkeztek Európába.

A litvánokkal sem jó ujjat húzni

A külföldön tartózkodók számához viszonyítva Litvániának van a legmagasabb bűnözési rátája az EU-ban: a mintegy 330 000 ’expat’-ra 2 000 elítélt jut. A Balti-állam 0.59 százalékos bűnözési rátájával megelőzi a 0.39 %-os Romániát és Lettországot.  A litvánok tolvajbandákba szerveződve követik el bűncselekményeiket, elsősorban észak-európai országokban – Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Hollandia és Írország - tevékenykednek. A lopott javakat hazaszállítják Litvániába, ahol értékesítik őket.

Az EU Observer megszólított egy 60 éves litván „karrierbűnözőt”, aki az évek során Nagy-Britanniában, Litvániában és Lettországban is ült már rácsok mögött. Az Algirdas álnévvel bemutatkozó litván férfi szerint a kivándorolt honfitársai nem tudtak legálisan gyökeret vetni, ezért aztán sokan lopásra adták a fejüket.

Az Európa Tanács 2014. szeptember 1-i adatai szerint az Európai Unióban 620 540 embert ítéltek börtönbüntetésre. A rácsok mögött ülők 18 százaléka, körül-belül 113 ezer elítélt külföldi állampolgárként töltött le börtönbüntetést valamelyik másik uniós tagállamban. Az Európa Tanács kimutatása szerint 2002-2014 között a börtönpopuláció 610 ezer és 650 ezer között mozgott, ezért a szakemberek nem találták megalapozottnak azt a feltételezés, hogy az új tagállamok csatlakozásával megnőtt volna a bűnözés az Unióban.


Címke:   külföldi fogvatartottak Európa bűncselekmények