Rács helyett nyomkövető

Szerző: Sereg András / Jogi Fórum

Link: http://www.jogiforum.hu/hirek/37109

Dátum: 2017.01.13.
Börtöneink zsúfoltsága miatt már többször elítélte hazánkat az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ezért 2018-ig nyolc új bv-intézet épül ötezer férőhellyel, továbbá bevezették a reintegrációs őrizetet, amely korábbi szabadulást ígér a társadalomra kevésbé veszélyes bűnelkövetőknek.
 
Tavaly márciusban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága úgynevezett pilot judgementtel, vagyis mintaítélettel végződő eljárásban arra kötelezte Magyarországot, hogy hat hónapon belül dolgozzon ki tervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére. Az ítélet szerint a hat kérelmező fogvatartottat túlzsúfolt cellákban helyezték el, ami ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát.
 
Az Európa Tanács ez év elején közzétett jelentése megállapította, hogy a vizsgált negyvenhét európai állam közül a legnagyobb túlzsúfoltság a magyarországi börtönökben mutatkozott. Az ország 29 bv-intézetében 18 270 személy töltötte szabadságvesztését, miközben a börtönök kapacitása csak 12 869 főre volt elegendő, ami 142 százalékos helykihasználást jelent.
 
A kormány az áldatlan állapotok felszámolása érdekében börtönépítési programot hirdetett. A büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 268/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet alapján 2018-ig nyolc településen – Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon – épül új bv-intézet. A férőhelybővítéshez 2016-ban 1,2 milliárd, 2017-ben 30,4 milliárd, 2018-ban 51,3 milliárd, 2019-ben 20 milliárd forintot különítenek el a költségvetésben. A beruházások megvalósítására 46 milliárd forintot biztosítanak. Az új börtönökkel ötezer új férőhely jön létre, amelynek működtetéséhez 17,7 milliárd forint dologi kiadásra, a személyzet felvételéhez pedig további 30 milliárd forintra lesz szükség. A férőhely-bővítési programmal párhuzamosan megkezdték a munkavállalók toborzását is; összesen két és fél ezer felügyelőt, reintegrációs tisztet, egészségügyi szakápolót és adminisztratív dolgozót vesznek majd fel az új bv-intézetekbe.
 
A zsúfoltságot nemcsak börtönök építésével, hanem vadonatúj intézkedésekkel is igyekeznek enyhíteni. Ennek jegyében fogadta el az Országgyűlés 2014. november 18-én a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXII. törvényt, amely 2015. április 1-jétől bevezette a magyar büntetés-végrehajtási jogba a reintegrációs őrizetet. Ez az új kényszerintézkedés olyan, mint a házi őrizet, de nem az ítélet előtt, hanem a büntetés-végrehajtás utolsó szakaszában alkalmazható. A reintegrációs őrizet a társadalomra kevésbé veszélyes bűnelkövetőknek ad lehetőséget arra, hogy büntetésük utolsó hat hónapját – elektronikus nyomkövető alkalmazásával – az általuk megjelölt, és a büntetés-végrehajtási bíró által engedélyezett ingatlanban tölthessék.
 
A reintegrációs őrizet az elítélt szabadságának teljes elvonását megszünteti ugyan, de mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza. Elrendeléséről a büntetés-végrehajtási bíró dönt. Az első magyar reintegrációs őrizetesre 2015. május 8-án szerelték fel a nyomkövetőt, hogy Szegedről haza térhessen otthonába, Pest megyébe.
 
Az elektronikus nyomkövető rendszer egyébként az 1960-as években Robert Schwitzgebel, a Harvard Egyetem pszichológusának ötletéből született, aki úgy vélekedett, hogy megoldása humánus és költséghatékony alternatívája lehet a szabadságvesztésnek. A „Dr. Schwitzgebel Machine” 1969-ben került szabadalmi oltalom alá, de tényleges alkalmazását csak az 1980-as évek elején kezdték meg az Egyesült Államokban.
 
Az elektronikus nyomkövető ma sem olcsó mulatság. A szerkezet töltővel együtt egymillió forintba kerül, és egészen kényelmesen hordható, hiszen fürödni, zuhanyozni is lehet benne, bírja a szennyeződést is, azaz nem gond, ha a viselője dolgozik. A nyomkövetőt napi három-négy órán keresztül tölteni kell, mint egy mobiltelefont. Az őrizetesnek figyelnie kell arra, hogy a készülék le ne merüljön, mert az szabályszegésnek számít.
 
A bevezetés első kilenc hónapjában a benyújtott hatszáz kérelemből több mint kétszáz esetben engedélyezték a reintegrációs őrizetet. 2015 végén száztíz elítélt volt reintegrációs őrizet alatt, 105 személy pedig már szabadult. A kényszerintézkedés sikerét jelzi, hogy eddig egyszer sem rongálták meg a szerkezetet, és az érintettek közül senki sem került vissza a börtönbe.
 
Az őrizetesek általában 30-50 év közötti férfiak, akik családfenntartói szerepből kerültek a bv-intézetbe. Bogotyán Róbert bv. ezredes, főtanácsos szerint a jogintézmény pozitív hatással van a házastársakra, élettársakra, gyermekekre is, hiszen az elítélt a kiszabott ítélethez képest akár fél évvel korábban hazatérhet. "A reintegrációs őrizet a hatóságok részéről nem jelent durva jelenlétet a magán- és családi szférában, és kizárólag az elítélt szabálykövető magatartásának figyelemmel kísérésére szolgál. Ilyen módon az adott megkötésekkel teljesen normális családi életvitelt lehet folytatni, amely hatékonyan csökkentheti az elítélt gyermekei által elszenvedett, áttételes börtönártalmakat" – állította Bogotyán Róbert.
 
Miközben az érintettek egyöntetűen üdvözölték az új jogintézményt, azért még vannak joghézagok az alkalmazással kapcsolatban. A Magyar Helsinki Bizottság például azt javasolta az igazságügyi tárcának, hogy a reintegrációs őrizetet már a büntetés utolsó évében is lehetővé kellene tenni, és ne csak az öt évet, hanem a hét évet meg nem haladó büntetéséknél is lehessen alkalmazni.
 
Az elítéltek és hozzátartozóik szerint az eljárást az esetenként indokolatlanul nagy bürokrácia is lassítja. Ezért sokan azt javasolják, hogy a procedúrát érdemes legalább három hónappal az esedékességet megelőzően elindítani. A siker ezzel együtt sem garantált, hiszen jó néhány büntetés-végrehajtási bíró, illetve pártfogó felügyelő már a legkisebb kétség esetén is inkább a reintegrációs őrizet megtagadását választja. Megtörtént, hogy egy elítéltet másfél hónappal a szabadulása előtt azért nem engedtek ki, mert a bíró nem látta értelmét az idő rövidsége miatt a reintegrációs őrizet elrendelésének. Nem állt feladata magaslatán az a pártfogó felügyelő sem, aki környezettanulmány készítése címén körbejárta a lakókat és megkérdezte tőlük, mit szólnának, ha a lépcsőházba egy reintágrációs őrizetes kerülne. A szomszédok erre tiltakozni kezdtek, hogy nem akarnak egy bűnözővel együtt élni. A pártfogó felügyelő nem is javasolta az elítélt szabadlábra helyezését.
 
Mindezek mellett bizonytalanság alakult ki a tekintetben is, hogy vajon kell-e az alkalmazásról külön döntést hozni, mikor zárható ki, illetve mikor függeszthető fel, vagy mely esetekben szüntethető meg. Nem segítette a jogalkalmazókat az sem, hogy a szabályok egy része alacsonyabb szintű jogszabályban jelent meg. Ezért a kormány kezdeményezésére 2016. október 25-én döntött a parlament a reintegrációs őrizet alkalmazhatóságának kiterjesztéséről. Trócsányi László igazságügyi miniszter a börtönök zsúfoltságának felszámolásával indokolta törvénymódosítást, megjegyezve, hogy az intézkedés a férőhely-bővítési programot egészíti ki. A 2017. január 1-jén hatályba lépő módosítás a korábbiaknál szélesebb elkövetői körnek teszi elérhetővé a regisztrációs őrizet igénybe vételét. Így a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2016. évi CX. törvény alapján a kedvezmény nemcsak a két évnél rövidebb szabadságvesztésre első ízben elítéltekre, hanem a gondatlan bűncselekmény miatti elítéltekre, illetve a visszaesőnek nem minősülő bűnismétlőkre is kiterjed.

Címke:   reintegrációs őrizet zsúfoltság bv. törvény EJEB