Miért és hogyan készül egy börtönszínházi előadás elítéltekkel

Szerző: Magyar Színházi Portál

Link: http://szinhaz.hu/2017/01/20/miert_es_hogyan_keszul_egy_bortonszinhazi_eloadas

Dátum: 2017.01.20.
Harsányi Attila színészt kérdeztük, aki börtönlakókkal hozott létre egy színházi produkciót.
 
A Miskolci Nemzeti Színház Egy óra versek között című sorozatában, a Játékszínben havonta megrendezett irodalmi délutánon január 26-án a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Elítélt színjátszó csoportjának előadását láthatják az érdeklődők. Az előadás Szilágyi Domokos Öregek könyve című verséből született és Harsányi Attila színművész szervezte-rendezte. Kérdeztük az okokról, a célokról és a tapasztalatairól – ő pedig gondolatfolyammal válaszolt:
 
Még a Thealter fesztivál alatt léptem föl a csillag börtönben Szegeden… balogjoska szervezte… lenyűgözött a fogvatartottak kíváncsisága… ahogy együtt éltek a dologgal, a tapsuk... a kérdéseik… és egy festmény,  amit az egyik lakó átnyújtott ajándék gyanánt... emlékül… ott lóg azóta is anyám falán
 
Szirmán ( ahol születtem) hiába próbálom tőle elkunyerálni azóta is… nem adja… szóval mély benyomást tett az a pár óra böri lét… aztán pár évvel később a feleségem említette, hogy ismer itt Miskolcon egy manuszt aki a börtönben dolgozik… gondoltam, fölhívom hátha… a parancsnok nagyon szívélyesen fogadott.. kaptam kávét, vizet… én elmeséltem abbéli vágyamat, hogy milyen jó lenne előadást csinálni... azt hittem, kitessékel…
 
ehelyett azt mondta…, hogy a Jóisten küldött ide ezzel az ötlettel… mondtam nem Ő, hanem… szóval ott álltam, hogy azt csinálok amit akarok… a kávét megittam a vizet félig… kattantak a zárak és már kinn is voltam… mondtam megy ez… na ja... ha csinálja az ember,  persze hogy megy… hehe… aztán tépelődtem, mit is kéne… Fandl Ferenc kolléga mondta … legyen a 12 dühös ember… na gondoltam a szexi lenne… meg érdekes, hogy rabok ítélkeznének…
 
egy olvasópróba volt is belőle ( még van egy kép is róla, ahogy a szakadó hóban állok a börtön bejárata előtt , hónom alatt a példánnyal és vigyorgok, mint egy vemhes malac.) egy szó mint 100… 12-ből 5 maradt lelkes és kitartó... na akkor most mi légyen a 12 helyett? Öregek könyve lett… mondtam, pár éve Kolozsváron… elkezdtük próbálni… heti két alkalommal… 3-5-ig… ennyit tudtak koncentrálni az elején… szerencsére,  az egyik szereplő kitűnően játszik furulyán…
 
a másik meg rapper… a miskolci színházból kértem hangszereket… amivel lehet zörögni, zajongani… hű mondom… ebből még kiváló zenés hejderütyütyü is lehet… napról-napra lelkesebb lettem… felosztottuk a szöveget… és én elkezdtem nekik magyarázni , hogy melyik mondat miről szól… ők meg vitatkoztak, hogy meg még arról is szól… te jó isten mondom, hol vagyok a rojálsekszpirkampanibe?...
 
ment ez mint az ágybaszarás… közben megismertem őket… a történetüket… láttam őket lelombozva idegesen… kiégetten… aztán a próba elfelejtette velünk… gondoltam, érdemes ezt csinálni… figyelni másokra.., szeretni csak így simán… mindenféle ájtatos kenet nélkül... segiteni… csak úgy… ha valaki elesik, fölsegíteni… ha kér valamit, adni… vittem be nekik mignont…
 
volt,  aki 2 éve nem evett ilyet… ahogy ettek,  azt soha nem felejtem el… bűnhődjenek meg… persze… hiszen rosszul tettek valamit… de mindenki megérdemli a még egy esélyt… ahogy a szőke nős vicc mondja… az előadás másodlagossá vált ezek után számomra… ügy lett belőle… mindenki ott tehet valamit a másikért, ahol látja a szükségét… én itt találtam meg a magam dolgát…
 
ne engedjük el egymás kezét… ez a lényeg… ja, az előadás kurva jó lett… de ez másodlagos

Címke:   Miskolc börtönszínház szabadidő kultúra