Magyar települések, amelyek megőrülnek azért, hogy börtönt építhessenek – mutatjuk, miért!

Szerző: Gera Márton, Fotó: MTI / Magyar Narancs

Link: http://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/magyar-telepulesek-amelyek-megorulnek-azert-hogy-bortont-epithessenek-mutatjuk-miert-102293

Dátum: 2017.01.24.
Az orbáni büntetőpolitika növelte a rabok számát. Az állam jó 100 milliárdért épít új börtönöket, aminek sokan nem örülnek. A polgármesterek mégis rajonganak az ügyért.
 
A magyar börtönök túlzsúfoltak, a hazai büntetés-végrehajtási intézetek 13 771 férőhelyén ma több mint 18 ezer embert tartanak fogva – ez derül ki a szakportál adataiból. Azaz csaknem 5000 pluszfő van a rendszerben, nem csoda, hogy az állam börtönöket akar építeni, közel 4500 új helyet kíván létrehozni. Hozzátartozik a történethez az is, hogy a Fidesz-kormány saját magát hozta abba a helyzetbe, hogy újabb börtönöket kelljen minimum 102 milliárd forintnyi közpénzből építeni.
 
Vig Dávid kriminológus szerint ugyanis a fogvatartottak száma 2009 óta növekszik folyamatosan, főleg 2010 után emelkedett meg, és érte el a mostani 18 ezer 200 főt. „Ennek több oka van. Az egyik a büntetőpolitikai fordulat, amely 2010-ben, a Fidesz-kormány hatalomra kerülése után teljesedett ki, amikor több törvénymódosítás volt, többek között a három csapás néven elhíresült intézkedés, amely egyes bűncselekmények esetén megemelte a kiszabható büntetést, illetve kötelező minimumbüntetést írt elő. A másik intézkedés a középmérték alkalmazása, ami az eset összes körülményeit figyelembe vevő bírói mérlegelés korlátozását jelentette azáltal, hogy a bíró nem szabadon határozza meg a büntetést, hanem meg kell indokolnia, miért tér el az adott cselekményre kiszabható büntetési tétel átlagától. Ez tulajdonképpen alulról fölfelé tolja a kiszabott büntetéseket, mivel például a legtöbb rablás tipikusan olyan, amelyre a keret alsó részébe eső büntetés kiszabása lenne indokolt” – mondja az ELTE ÁJK adjunktusa.
 
Ezen okok miatt állandósult a börtönökben a zsúfoltság, és mostanra ott tartunk, hogy a fogva tartási körülmények miatt már közel 7000 kérelmet nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), utóbbi pedig az elmúlt években többször is felszólította Magyarországot, hogy kezdjen valamit a börtönök túlzsúfoltságával, sőt, 2015 márciusában még egy piloteljárás is indult ellenünk emiatt. (Akadnak olyanok is, akiknek a magyar állam kártérítést fizet majd.) Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy börtönépítési programot indított a kormány, hiszen a piloteljárás után muszáj volt valamiféle megoldást kínálnia, miként csökkenti a zsúfoltságot. A pályázatot 2015 elején írták ki, amelyre be is adta 40 település a jelentkezését, köztük olyan városok is, amelyek már rendelkeznek büntetés-végrehajtási intézettel (Kaposvár és Balassagyarmat), de leginkább kisebb, magas munkanélküliséggel küzdő települések pályáztak. Hogy miért?

Az aduász: 250 munkahely
 
A börtönépítési pályázat lényege, hogy az önkormányzatok ingyen állami tulajdonba adtak egy-egy területet, ahol megépülhet a börtön. A kormány ezért cserébe pedig azt ígéri, 250 munkahelyet visz a nyertes településekre, lévén ennyi embert fognak foglalkoztatni az egyes létesítmények.
 
Milyen munkák? És mennyiért?
 
Főleg felügyelőket, azaz börtönőröket, reintegrációs tiszteket („nevelő”), egészségügyi szakápolókat, karbantartókat, raktárosokat, IT-szakembereket és adminisztratív dolgozókat keresnek az új börtönökbe. A tiszteknek főiskolai vagy egyetemi végzettség kell, ám a tiszthelyettesi munkakörhöz az érettségi is elég. A leendő dolgozókat azzal csábítják, hogy minimum 220 bruttó fizetést kapnak, és ez elvileg különböző juttatásokkal, lakhatási és utazási támogatással egészül ki.
 
2015 őszére kiderült, hogy a 40 település közül csupán öt helyen fog börtön épülni: Ózdon, Csengeren, Komlón, Kunmadarason és Kemecsén. Később, már 2016-ban aztán volt egy második kör, és bővült a helyszínek száma, így Békés, Heves és Komádi önkormányzata is örülhetett. És 2019 eleje az az időpont, amiről mindenki beszélt nekünk, vagyis hogy ekkortól tudnak elítélteket – összesen 4500 embert – fogadni az új börtönök. Kérdés azonban, elkészülnek-e az ígért időpontra, 2018. május vagy júniusra, mert jelenleg még csak a kivitelezéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárás folyik, ajánlatokat február elejéig lehet adni. Aztán kezdődhet az építkezés, de a Belügyminisztérium úgy tűnik, nem aggódik, szerintük időben megtörténik az átadás, mert „a nyertes ajánlattevőknek 380 nap áll a rendelkezésükre”.
 
Egyenként kerestük fel ezután az érintett településeket, hogy az építkezés körülményeiről és a motivációjukról kérdezzük őket.

Példát statuálnak majd!
 
Heves városában arra számítanak, hogy a város egyik legnagyobb munkaadója lesz a büntetés-végrehajtó intézet. Pusztacsászon fog épülni a börtön, ez a terület közigazgatásilag még Heveshez tartozik, a kivezető főúthoz közel fekszik. Ahhoz viszont, hogy a területet, ahová a börtön épül, közművesítsék és megfelelő utakkal lássák el, 60–100 millió forintra van szükségük, de Szabó Zsolt államtitkár, a térség képviselője nem aggódott különösebben, tavaly tavasszal azt mondta: „nagyon jó támogatást kaptam fönt, a Belügyminisztériumban”. De Szabó tovább is ment, amikor a börtön hozadékairól beszélt: „ez egy építészeti beruházás lesz, ami példát mutat a környéken élőknek, hogy aki zsivány (sic!), az ilyen helyre bekerülhet”.
 
Vannak persze olyanok is, akik nem örülnek az épülő börtönöknek. Köztük például helyi lakók. Több vidéki helyszínen attól félnek, hogy a börtöntől majd épp romlik a közbiztonság, de valaki attól tart, hogy lesz olyan fogvatartott, aki majd kiszökik, „aztán kalamajkát csinál”. Máshol rendeztek olyan lakossági fórumot, ahol a résztvevők attól tartottak, hogy az elítéltekhez látogatók lopni fognak, és betörnek az otthonokba, illetve az is a félelmek között volt, hogy az ingatlanok ára elértéktelenedik majd az épülő intézet miatt.
 
Békésen ezzel szemben azt várják, hogy helyiek jelentkeznek a 250 állás valamelyikére: a közel 20 ezer lakosú városban abban bízik a független polgármester, Izsó Gábor Lajos, hogy az épülő börtön visszafogja a helyiek, főleg a fiatalok elvándorlását. Békés a városhoz tartozó, külső részen ajánlott fel egy hathektáros területet, ezzel nyerte meg a pályázatot.
 
Kunmadarason – a többitől eltérő módon – nem egy 500, hanem egy 1000 fős börtön épül, méghozzá az egykori, mára lezárt repülőtér területén, és a város azt is várja, hogy a repülőtér infrastrukturális fejlesztése is megkezdődik egyúttal. A képviselő-testület anno egyöntetűen támogatta a pályázatot, mert, ahogy forrásunk fogalmaz, „ebben látták a kitörési lehetőséget”. Kunmadarasan már toborozzák a börtön leendő dolgozóit, toborzóiroda is nyílt, látszólag tehát minden jól megy. Vagyis nem egészen: egy független képviselő-testületi tag azt is mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy jelenleg úgy tűnik, az építkezés helyére tervezett közművek időre való elkészítése gondot okoz, mert ezt csak pályázati pénzből tudják megvalósítani, de a pályázatok elbírálása csúszik.
 
Kemecse még az első körben nyert a pályázaton, és nem meglepő, hogy szerettek volna börtönt: a szabolcsi városban az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, jelentős a munkanélküliség. Amikor kiderült, hogy Kemecse is a nyertesek között van, Lipők Sándor fideszes polgármester büszkén újságolta a helyi lapnak, hogy „a városban igen nagy a munkanélküliség”, ezért adták be a pályázatot. A hvg.hu korábban arról írt, hogy a helyiek nem ellenzik különösebben a börtönt. Úgy tudjuk, ennek az az oka, hogy itt a város szélén, egy külterületi részen épül majd a börtön. Itt nyílt meg először a toborzóiroda a nyertes települések közül, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban nem a helyiek jelentkeznek, hanem a járásból jönnek a leendő alkalmazottak.
 
Komádi szintén nyertese volt a pályázatnak; itt az 5700 lakosból 560-an közmunkából élnek. Nemrég azt mondta a térség országgyűlési képviselője, hogy a Komádihoz közeli településekről is várják a munkavállalókat, és tavaly tavasszal a helyi hírportál igazi diadalittas cikkben számolt be róla, hogy az országgyűlési képviselő a börtön megépülését olyan jelentős eseménynek nevezte, amilyen a várossá nyilvánítás óta nem volt. Komádiban szintén a város mellé épül a börtön, az önkormányzat egy olyan, öthektáros területet ajánlott fel az államnak, amelyre egy földút vezet ki a városból.
 
Tiltakoztak, mégis megépül
 
Ha volt település, ahol meglehetősen nagy ellenállást váltott ki a tervezett börtönépítés, akkor az Komló.
 
Itt a legfőbb probléma a lakosok szerint, hogy a baranyai városban az óvoda mellé, egy domboldalra fog épülni a létesítmény, és közel lesz a lakóházakhoz. Túl közel. Ezért szerveztek tüntetést a városháza elé, amikor a képviselő-testület szavazott a kérdésről (tíz igen és négy nem szavazattal a pályázás mellett döntöttek). A városvezetés erre úgy reagált, hogy megszondáztatta a lakosságot, szavazólapokat küldtek körbe, amelyben megkérdezték, ki szeretne börtönt. Majd büszkén lehetett kommunikálni, hogy a komlóiak 73 százaléka támogatja a börtönt, az igazsághoz viszont hozzátartozik: a körülbelül 23 ezer fős lakosú városban mindössze 11 ezer szavazólapot juttattak el a háztartásokba, és ezekből csupán kicsivel több mint 6 ezer érkezett vissza. Komló nyert a pályázaton, így a börtön is megépül, méghozzá az eredetileg tervezett helyszínre, az óvoda mellé. Noha éppen emiatt tiltakoztak.
 
A fideszes polgármester Polics József portálunknak arra hivatkozott, hogy egyszerűen nincs más helyszín. „Nagyon szívesen felajánlottam volna egykori bányaterületeket, de nincsenek, itt csak ez az egy helyszín jöhetett szóba” – mondta kérdésünkre. Azt ugyanakkor elismeri, hogy még ma sem békélt meg mindenki a börtönnel, tapasztalja ezt többek között a Facebookon is. Polics szerint azért pályáztak, mert a 250 munkahely létkérdés a város számára, és abban bíznak, hogy a börtönnel a közbiztonság is javulni fog. A városban jelenleg folyik az alkalmazottak toborzása, a jelentkezők egy része január 9-én kezdte meg a tanulmányait (egy hét hónapos képzésről van szó, amit Budapesten és a Nyíregyházi Egyetemen végeznek el a leendő alkalmazottak, és ahol rendvédelmi alapfeladatokat tanulnak, közben meg biztonsági és reintegrációs felkészítéseken vesznek részt. Ezt követi egy vizsga, amit ha sikeresen teljesítenek, büntetés-végrehajtási felügyelő OKJ-s bizonyítvány lesz a jutalmuk, s állományba is kerülnek – G. M.), a polgármester szerint azonban nem mind komlóiak, többen jönnek a környező településekről. Egy Komló mellett lakó férfi azt mondta nekünk, hogy nagyon vegyes volt a börtön megítélése, „az emberek mostanra meg beletörődtek, hogy biztosan megépül”.
 
Csengeren örültek a börtönnek. Legalábbis Forján Zsolt fideszes polgármester azon kérdésünkre, hogy náluk milyen az épülő intézmény visszhangja, azt mondta, „itt nem volt semmiféle tiltakozás, a helyiek várják a börtönt”. Bár ebben valószínűleg az is közrejátszhatott, hogy itt nem az óvoda mellé, hanem a város szélére tervezik a börtönt, és biciklis kivezető utakat is szeretnének építeni. Néhány éves adatok szerint a lakosság 20 százaléka munka nélküli a városban, így nem csoda, ha azt mondja Forján, hogy alapvetően munkalehetőségként tekintenek az épülő börtönre.
 
Ózdon is épül börtön. Sőt Janiczak Dávid szerint a börtönépítés a város legfontosabb beruházása az elmúlt években. Ózdon szintén kikérték a lakosság véleményét, és picivel több mint 80 százalék mondta azt, hogy kell börtön. Gyorsan tegyük hozzá: Janiczak az Indexnek azt mondta, 2144 papírt kaptak vissza. Ózd lakossága mintegy 28 ezer fő.
 
 

Címke:   börtönépítés önkormányzat pályázat vélemény