Zsúfoltság a börtönökben

Szerző: Magyar Attila István, Fotó: Cseke Csilla/MTI / Magyar Idők

Link: http://magyaridok.hu/velemeny/zsufoltsag-a-bortonokben-1356274/

Dátum: 2017.01.31.
Sokunkat felháborított az a tavaly áprilisi hír, amely szerint a norvég bíróság 330 ezer korona, több mint 11 millió forint kártérítést ítélt meg a 77 ember életét kioltó tömeggyilkos Anders Breivik javára. A bíróság szerint a norvég állam annak ellenére megsértette a bevallottan Adolf Hitlert csodáló, neonáci nézeteket valló fogvatartott emberi jogait, hogy három tágas helyiséget biztosított neki, használhatott internet nélküli számítógépet és PlayStationt is. A jogsértést a norvég állam az ítélet szerint azzal követte el, hogy Anders Breiviket elkülönített börtönrészben helyezték el, kapcsolatot csak a börtönőrökkel, börtönpszichológusokkal tarthatott, rabtársaival nem.
 
A fentiek ráirányították a figyelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot elmarasztaló ítéleteire a zsúfolt börtöncellák, az embertelen börtönkörülmények miatt. Miután a strasbourgi bíróság az euróban megítélt kártérítési összegek megállapításakor nem volt tekintettel az általános jövedelmi viszonyokra, sokakat felháborított, hogy egy átlagos, zsúfolt, egészségtelen körülmények között fogva tartott rab évi háromezer euró, azaz 930 ezer forint kártérítést kapott.
 
Voltak olyan fogvatartottak is, akik évi több millió forintos összeghez jutottak. A magyar állam mindamellett kénytelen volt az ügyvédi költségeket is megfizetni. Miután számos kisnyugdíjas vagy alacsony fizetésű, de törvénykövető ember jóval szerényebb összeggel kénytelen beérni, a bűnelkövetők részére megfizetett nagy összegű kártérítések miatti felháborodás indokolt. Nem beszélve arról, hogy Zuschlag János és Hagyó Miklós egykori szocialista politikusok is jelentős összegű kártérítéshez jutottak az „emberi jogaikat sértő” börtönviszonyok miatt.
 
A büntetés-végrehajtási intézmények zsúfoltak, egyfelől a felderített bűncselekmények számának jelentős megnövekedése, másfelől az előzetes letartóztatás kényszerintézkedés – 2006 őszén is megtapasztalt – indokolatlanul magas arányú alkalmazása miatt. Előfordult, hogy a baracskai börtönben egy 30 négyzetméteres cellában 17 fogvatartottat voltak kénytelenek elhelyezni. Vannak olyan vidéki börtönök, ahol – különösen a büntető jellegű magánzárkában – a higiéniai körülmények tűrhetetlenek, télen fűtetlenek, nyáron szellőzetlenek a helyiségek. Az ilyen esetekben a rabok panaszai megalapozottak.
 
A kormányzat börtönépítési programja középtávon megoldást jelenthet a cellák zsúfoltságának problémájára. Rövid távon is orvosolhatja a problémát a 2016 őszén megszavazott büntetés-végrehajtási törvénymódosítás. Ennek értelmében kártalanítás jár az elítéltnek vagy az előzetes letartóztatását töltő fogvatartottnak a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya, illetve más embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény, így különösen az illemhely elkülönítésének hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés, vagy rovarirtás elmaradása által okozott sérelem miatt. A kártalanítás egy napra eső összege legalább 1200, legfeljebb 1600 forint lehet. A fogvatartott kártalanítás iránti igényét a büntetés-végrehajtási intézetnél a körülmény megszűnését követő hat hónapon belül nyújthatja be. Amennyiben a börtön vezetése a panaszt nem vizsgálja ki vagy elutasítja, az igény belföldi bíróság előtt érvényesíthető.
 
Az új jogszabály bevezetése több szempontból üdvözlendő. Egyfelől azon fogvatartottak, akik a zsúfolt börtönök vagy tűrhetetlen börtönkörülmények miatt valódi jogsértést szenvednek el, maguk tehetnek panaszt, és belföldi bíróságon rövidebb idő alatt kaphatnak kártalanítást. Másfelől a magyar állam költségvetését ezután nem terhelik a börtönkörülmények miatt amúgy jogszerűen elmarasztaló, de a magyar viszonyokhoz mérten aránytalan összegű, a strasbourgi bíróság által megítélt, jelentős ügyvédi költséget is tartalmazó kártérítési összegek. Magyarország nemzetközi hírnevét is javítják az új börtönök építésére, a börtönök zsúfoltságának felszámolására tett intézkedések, illetve a belföldi jogorvoslatot lehetővé tévő törvénymódosítás.
 
Feltehetően a jövőben is lesznek olyan elítéltek, akik a börtönkörülmények valós javulását követően is az Emberi Jogok Európai Bíróságához vagy belföldi bírósághoz fordulnak, mert úgy gondolják, nekik különleges körülmények járnak. Amennyiben a független magyar bíróságok az új törvényi szöveget szó szerint értelmezik, mondvacsinált indokok miatt – nincs síkképernyős televízió vagy számítógépes játék – egyetlen rab sem kaphat kártalanítást. A piszkos, fertőzésveszélyes, télen fűtetlen cellák miatt viszont valamennyi rab hozzájuthat a neki jogosan járó összeghez.

Címke:   zsúfoltság börtönépítés élettér kártalanítás