Milliókat kapnak a rabok

Szerző: Lándori Tamás, Fotó: Tóth Tibor / Magyar Nemzet Online

Link: http://mno.hu/belfold/milliokat-kapnak-a-rabok-1385251

Dátum: 2017.02.10.
Faliújságon és fogvatartotti fórumokon hirdetik a börtönök a lakóiknak, hogy kártalanítást követelhetnek az intézeti körülmények, főleg a túlzsúfoltság miatt – értesült lapunk. A kormány hirdetményben ismerteti a részleteket, és űrlapot is mellékel hozzá, amelyet kitöltve egyszerűen folyamodhatnak pénzért az egykori és a jelenlegi rabok.
 
A kártalanítási kampány hátterében az áll, hogy Strasbourgban az utóbbi években nemegyszer vérzett el a magyar büntetés-végrehajtási rendszer a rabok által indított eljárásokban. Egy 2015-ös ítélet eredményeként például összesen több mint 22 millió forint kártérítést kellett fizetnie a magyar államnak hat fogvatartott számára a börtönök túlzsúfoltsága és az ebből fakadó megalázó körülmények miatt. Az emberi jogi bíróság ebben a döntésében egyébként megjegyezte, megfelelő intézkedésekkel lehetne tenni a zárkák túltömöttsége ellen. Az Országgyűlés tavaly október végén törvénymódosítást fogadott el, mely szerint az állam normatív rendszerben kártalanítja azokat, akiknek elhelyezése sértette alapvető jogaikat. A szabályozás idén január 1-jén lépett hatályba, és erre figyelemmel a Magyarország ellen Strasbourgban hasonló okokból már megindított eljárásokat fel is függesztette a nemzetközi emberi jogi bíróság.
 
A törvény kiemel jelentősebb példákat, miért jár pénz. Ahogy Strasbourg idézett határozata, a jogszabály is külön utal arra az elkeserítő jelenségre, hogy a mellékhelyiség számos helyen a többfős zárka légterének része volt, nem volt leválasztva, a fogvatartottak így az intimitás teljes hiányában végezték dolgukat. Említik emellett a nem megfelelő szellőztetés, világítás és fűtés, valamint az előírtnál kisebb élettér problémáját is.
 
A kártalanítás egy napra eső összege legalább 1200, de legfeljebb 1600 forint. Értelemszerűen annyi napra jár pénz, ahány napot az illető jogsértő körülmények között töltött. Hogy hányan lehetnek jogosultak a pénzbeli ellentételezésre, arra a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) becslése sincs – tudtuk meg Orosz Zoltán őrnagytól, a testület szóvivőjétől.

Egyesével tájékoztatják a fogvatartottakat
 
A kormányzati tájékoztatóhoz egyébként csatoltak egy a kártalanítási igény bejelentésére szolgáló formanyomtatványt, amit a jogosultak annál a büntetés-végrehajtási intézetnél adhatnak le, ahonnan szabadultak, legkésőbb a jogsértő helyzet megszűnését követő hat hónapon belül. Aki a hat hónapos jogvesztő határidőt elmulasztja, utóbb már a strasbourgi bírósághoz sem fordulhat – feltéve, hogy a nemzetközi testület ezt a kártalanítási rendszert megfelelőnek tartja.
 
A kártalanítás lehetősége természetesen a még bent lévő fogvatartottak számára is nyitva áll, nekik azonban először panaszt kell előterjeszteniük a büntetés-végrehajtási szerv vezetőjéhez a körülmények miatt.
 
Kerestük a BVOP-t azzal kapcsolatban is, hogy a jelenleg büntetésüket, illetve előzetes letartóztatásukat töltők miként szerezhetnek tudomást a jogi lehetőségről. Orosz Zoltán kérdésünkre közölte, a szervezet gondoskodik a fogvatartottak felvilágosításáról. – Valamennyi bv-intézet egyenként, személyesen informálja az elítélteket. Az erről szóló nyomtatványt minden fogvatartottnak átadják – tájékoztatott a szóvivő, hozzátéve, az ismertető ezenkívül a büntetés-végrehajtási intézetek körleteinek faliújságján is megjelenik majd. Orosz őrnagy azt is elárulta, hogy számos intézetben fórumokat hívtak össze a parancsnokok, ahol szintén személyesen tájékoztatták a fogvatartottakat.
 
Igényével most még az a fogvatartott is előállhat, akinek jogsértő elhelyezése hat hónapnál korábban, de egy évnél nem régebben fejeződött be. Azokat, akik már Strasbourgban kértek jogorvoslatot, de ügyüket felfüggesztette a nemzetközi testület, levélben tájékoztatják a kártalanítás itthoni igénylésének menetéről.
 
Orosz Zoltán hangsúlyozta, a jelenleg zajló börtönépítési projekteknek és a meglévő intézetek folyamatos korszerűsítésének köszönhetően egyre kevesebb rabot ér alapjogi sérelem a börtönfalakon belüli elhelyezéssel összefüggésben. Ha a jelzett folyamatok eredményeképpen a börtönök telítettsége száz százalék alá csökken, az ilyen jellegű panaszok meg fognak szűnni – ismertette a szervezet várakozásait a szakember.
 
A kormány elképzelése szerint 2019-ig összesen 46 milliárd forintból kilenc büntetés-végrehajtási intézet fog megépülni a férőhelybővítés keretében, körülbelül ötezer fogvatartott elhelyezésére. Kabódi Csaba büntetés-végrehajtási jogi szakértő szerint ebben akadályt jelenthet a munkaerőhiány, amivel az intézetek már most is küzdenek, és amit részben a nem versenyképes bérek okoznak. Egy korábbi ombudsmani jelentés szerint ráadásul a közelmúltban előfordult, hogy a bv-intézetek dolgozói helyiségei is alkalmatlanok az emberi tartózkodásra.
 
Mindenesetre amíg nem létesül elegendő fogvatartotti férőhely, mindig lesznek olyan rabok, akiknek nincs biztosítva a kellő élettér, az állam pedig fizethet nekik, mint a katonatiszt.
 

Címke:   kártalanítás alapvető emberi jog zsúfoltság