Kártérítéseken spórol az állam - lépett a kormány

Szerző: Szabó Dániel / Napi.hu

Link: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/karteriteseken_sporol_az_allam_lepett_a_kormany.630444.html

Dátum: 2017.02.28.
Közel negyedmilliárd forint kártérítést fizetett a magyar állam azoknak a raboknak, akik a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak a túlzsúfolt magyar börtönök miatt. A kormány börtönépítésbe kezdett, és módosított a kártalanításról szóló jogszabályokon is. Az új törvény miatt akár 12-35 százalékkal is csökkenhetett a kifizetendő összeg.
 
A börtönszlengben állítólag csak "heringpénznek" hívják az elítélteknek a rossz, sokszor embertelen fogvatartási körülmények miatt megítélt kártalanításokat. legalábbis a Napi.hu-nak nyilatkozó korábbi rab így nevezte a sokszor milliós összegeket, amelyeket a leggyakrabban azért ítél meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mert a magyarországi cellák túlzsúfoltak, nem higiénikusak, vagy rovarokkal vannak tele. Mutatja, hogy milyen általános gyakorlatról van szó, hogy csak 2015-ben közel 500 eljárást indítottak a hazai büntetés-végrehajtási intézmények ellen.
 
Tavaly 42 kérelmezőnek összesen 692 ezer euró (214,5 millió forint) kártérítést ítélt meg az EJEB a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos ügyekben - közölte a Napi.hu megkeresésére az Igazságügyi Minisztérium. Tehát átlagosan 5-5,1 millió forint kártalanítást kapott egy-egy elítélt - a megítélt összeg attól függ, hogy a fogvatartott hány napig volt rács mögött.
 
Az elmúlt években több kártérítési ügy is bekerült a híradásokba. A leghíresebb ítélet talán az volt, amelyben Zuschlag János volt szocialista képviselőnek ítéltek meg közel 5 millió forintot a túlzsúfolt cellája miatt. Azonban a helyzet megváltoztatására mégsem ekkor szánta el magát a kormány: 2015-ben Varga Lajos és öt társa ügyében a magyar államot fejenként 8000 eurónyi (2,5 millió forintnyi) kártalanítás megfizetésére kötelezték. Az ítélet jelentőséget mégsem ez, hanem az adja, hogy Strasbourg kimondta, Magyarország megsérti az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát a börtönök túlzsúfolásával.
 
A túltelítettség nem új keletű a magyar börtönökben. A kormány 2010-ben még egy jogi trükkel próbálta eltussolni a problémát: ugyanis a szöveg szerint csak törekedni kell arra, hogy a cellájában lehetőleg hat köbméter légtér és három négyzetméter mozgástér jusson egy embernek. A feltételes mód használatával lehetővé vált, hogy másfélszer több fogvatartott legyen a hazai börtönökben, mint ahány férőhely összesen van (a hazai börtönök telítettsége 141 százalék volt 2015-ben a büntetés-végrehajtás adatai szerint).
 
A strasbourgi elmarasztalások miatt a magyar kormánynak két lépést is meg kellett tennie a probléma megoldására: tavaly szeptemberben az országgyűlés arról döntött, hogy 102 milliárd forintból börtönépítési programot indít. A tervek szerint 2018 nyaráig nyolc új korszerű börtön épül Magyarországon, ezzel 6000 új férőhely jöhet létre. A projektek előrehaladott állapotban vannak, több ezer jövendőbeli fegyőrt már most is képeznek.
 
Az Igazságügyi Minisztérium szerint a "szakmányban elveszített perek" miatt októberben az Országgyűlés elé került egy jogszabály-módosítás, amely lehetővé teszi az elítélteknek, hogy a kártérítési igényeiket a magyar hatóságok elé terjesszék be, ne kelljen azokkal egyből Strasbourgba menni. Eszerint minden sérelmes körülmények között eltöltött nap után minimum 1200, maximum 1500 forint követelhető. A kártalanítási igényt legfeljebb fél évig lehet beadni azután, hogy a körülmények fennállása megszűnik - vagyis a legtöbb panaszos esetében a szabadulásig. A módosítás szerint nem róható az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott terhére, ha rajta kívül álló okból nem tudott eljárást kezdeményezni, hat hónapos haladékot kapnak az akadályoztatottak is.
 
Az októberi törvény együtt járt egy moratórium bevezetésével: már nem lehet egyenesen Strasbourghoz fordulni, meg kell várni, míg a magyar eljárást befejezik. Sőt, a hazai szervek döntenek azokban az ügyekben is, amelyekben már panaszt nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Ez visszaesést okozott az ügyszámban is: míg tavaly egész évben csak 42 elítélt ügyében döntöttek, addig csak 2015 decemberében 92 ügyben marasztalták el Magyarországot, közel 500 millió forint kártérítést ítélve a raboknak.
 
A törvény jelenleg pilot időszakban van, a gyakorlatban derül ki, hogy hány rossz körülmények miatt indított ügy jut el a nemzetközi fórumra, vagyis az EBEJ-hez. Ha jelentős csökkenés tapasztalható ebben, akkor a magyar állam milliókat spórolhat egy-egy elítélten is. Az Index korábbi számítása szerint Zuschlag János hatévnyi börtön után a jelenlegi rendszerben maximum 4,4 millió forint, minimum 3,3 millió forintot kapna a megítélt közel 5 millió forint helyett.
 

Címke:   kártérítés EJEB túlzsúfoltság jogszabályváltozás