Fizetünk a szűk celláért

Szerző: Laczó Balázs, Fotó: Mészáros Mátyás / Kisalföld

Link: http://www.kisalfold.hu/dunantul/fizetunk_a_szuk_cellaert/2513566/

Dátum: 2017.04.03.
Horribilis pénzbe kerülhet a rabok kártalanítása, akik a januártól életben lévő törvény alapján a túlzsúfoltságra, s mellette más embertelen körülményekre hivatkoznak a bíróságon. A régióban Sopronkőhida a zsúfoltabb.
 
Január 1-je óta él az a 2013-as törvény, ami alapján a zsúfoltságot sérelmező raboknak már nem kell pereskedniük, mert egy adott négyzetméternorma alapján kérhetik a kártalanításukat, akár évekre visszamenőleg is. A lényeg, legfeljebb fél évvel ezelőtti elhelyezési körülményre hivatkozhatnak. Tehát ha valakit mondjuk 2010-ben szabadon engedtek vagy jobb zárkába került, nem kérhet kártalanítást.
 
Mennyit kap?
304 ezer forintra számíthat az egyik rab, akinek már döntöttek a beadványáról.
 
Épp a napokban került egy olyan kérelem az egyik bírósági titkár kezébe, amelynek benyújtója a 2009-ig visszamenőleges időszakot sérelmezi.
 
Az igényléseket elsőként az érintett büntetés-végrehajtási intézetek véleményezik, számot adva arról, hogy a panaszt milyen mértékben tartják jogosnak, az előterjesztés a törvényszékhez kerül, a bírósági titkárok napra lebontva kikalkulálják, hogy a zárkatársakkal és a helyiségek méreteivel számolva jogos-e az igény – derült ki dr. Havasiné dr. Kulcsár Petra törvényszéki sajtótitkár szavaiból. Részben erre tekintettel új titkári álláshelyet is létrehozhatott idén a törvényszék.
 
A zsúfoltság mértéke pedig nem relatív, a törvény szerint előzetes letartóztatottnál legalább 4 négyzetméteres – egy emberre jutó mozgásteret –, elítéltek esetében a január 1. előtti helyzetért 3, azóta pedig 4 négyzetméternyi életteret kell biztosítani. Az élettér a teljes méretet jelenti, a mozgástér pedig lényegében az, ha ebből kivonjuk a bútorokat.
 
Nem kis pénzről lesz szó, egy „jogosan sérelmezett napért" 1200 forint jár, s ez 1600-ig is felmehet, ha egyéb körülményekre is hivatkozik a fogvatartott. A sajtótitkár szerint a kérelmek egyre összetettebbek és talán nincs is olyan, ami ne hivatkozna a környezetre is: csótányra, poloskacsípésre, a gyógyszerellátásra, a rossz szellőzésre, a világításra, a zuhanyzás higiéniájára, a teregetési lehetőségekre vagy a Győrben már megoldott illemhely-leválasztásra.
 
A hullám elindult, a kérelmek hónapról hónapra többszöröződnek. Januárban 1 jött a törvényszékre, februárban 7, márciusban múlt péntekig 31. Mivel ezek nagy része még hiánypótlásra vár, valószínűleg csak áprilisban fogjuk látni a jogosnak ítélt döntések arányát, de az összegekből már érzékelünk valamit. Havasiné Kulcsár Petrától úgy tudjuk: az eddig beérkezett 39 igénylésből 2-t utasítottak el és 3-ban döntöttek, az egyik igénylő 84 ezer, a másik 280 ezer, a harmadik 304 ezer forintra számíthat.
 
A megyében a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön a telítettebb, zsúfoltsága a 131 százalékos országos átlag felett van, míg a főleg előzetesházként működő győri intézeté alatta. A BVOP sajtóosztálya kérdésünkre válaszolva kifejtette: a sopronkőhidai intézettel 89 esetben, míg a megyei börtön miatt 11 esetben fordultak a Győri Törvényszékhez. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt péntekig 113 panaszt terjesztettek elő Sopronkőhidán és 1-et Győrben.
 
A BVOP ugyanakkor kifejtette: a kártalanítási eljárás része annak a folyamatnak, amely a telítettséget 100 százalék alá kívánja csökkenteni országosan. Eddig is számos intézkedést vezettek be – mondták –, több bv-intézetben összenyitották a különálló, egymás melletti zárkákat, s intézkedtek az illemhelyek leválasztásáról. A hét éve tartó férőhelybővítési program keretében több mint 1600 új férőhelyet alakítottak ki nem használt körletrészek felújításával és újranyitásával, s létezik még az úgynevezett telítettségkiegyenlítő program is, amin belül átcsoportosítanak rabokat a bv-intézetek között.
 

Címke:   kártalanítás elhelyezés Sopronkőhida Győr