Ebben a hónapban írták – Csillagh László, Tauffer Emil: Az irhoni börtönrendszer (1874)

Szerző: Magyar Igazságügy / Csillagh László, Tauffer Emil / ÖBE

Link: http://www.bortonugy.hu/!dok/Csillag%20L%C3%A1szl%C3%B3%20Tauffer%20Emil%20Az%20irhoni%20b%C3%B6rt%C3%B6nrendszer%201874.pdf

Dátum: 2017.04.22.
A Magyar Igazságügy című havilap 1874. évi februári és áprilisi száma közölte a szerzők írországi tanulmányútjának rövid összegzését.
 
„AZ IRHONI BÖRTÖNRENDSZER.
 
      A börtönök javitására czélzó tervek a jelen század ötvenes éveinek végéig majdnem kizárólag a magán és hallgató rendszer körében forogtak. Ez idötájt Irhonban egy uj rendszer támadt, mely kedvező sikerével csakhamar nagy figyelmet keltvén leginkább Holtzendorf Ferencz berlini egyetemi tanár irodalmi munkássága által Európa többi részében is ismertté vált.
      Jelenleg a börtönügyi irodalom élénken foglalkozik e rendszerrel, elvei kisebb-nagyobb mérvben Zürich és Oldenburgban, sőt az éjszak-német szövetség, majd a német birodalom 1870. évi büntető törvényében is elfogadtattak.
      Alapiránya e tendszernek abból áll, hogy a fegyencz fogság-ideje alatt különböző büntetési szigor s az ahhoz idomult bánásmód által fokozatosan az elérendő szabadság okszerű használatára vezéreltessék.
      E rendszer gyakorlati tanulmányozása végett utaztunk 1869. aug. végén Irhonban, hol Barlow fő-igazgató urnak szives fogadása s személyesen készséggel adott felvilágosításai folytán fennebbi feladatunkat aként oldattuk meg, hogy e rendszerről irodalmilag terjesztett tévedések nyomára s az időközben megváltozott állapotok ismeretére eljutnunk sikerült. Tanulmányaink eredménye összevonttan következőkben foglaltatik:
      A börtönbüntetések nemei Angolország- és Irhonban nem különböznek egymástól, a legszigorubb fogságbüntetés mindkettőben a kényszermunkára (penal servitude) szóló büntetés, mely a tengerentuli gyarmatokba való elszállítást (transportatio) az idők folyama alatt felváltá.
      A „penal servitude"-nek legrövidebb tartama az 1864-ben hozott törvény által 5 évben s illetőleg visszaeső bűntetteseknél 7 évben állapittatott meg.
      A transportatio megszoritása s későbbi eltörlése alkalmával a börtönök állapota Angolországban lassankint javittatott ugyan, de Irhon börtönei továbbra is a régi elhanyagolt állapotban hagyattak, mignem az 1854. aug. 7-éről kelt „Irish prisons act” a további üdvös fejlődésnek alapját megvetvén Croftonnak, az irhoni börtönök főigazgatása élére (Chairman) való kineveztetése, ennek az általa tervezett uj rendszer valósitására alkalmat s módot szolgáltatott. A fennemlitett törvény lényegesebb határozatai következők:
      „1. Uj fegyintézetek felállitásának elrendelése s azon helyek kijelölése, hová azok épitendők a kir. helytartó (Lord-Lieutenant) jogaihoz tartozik.
      2. Ugyan ő nevezi ki a főigazgatókat (directors), kiknek száma azonban háromnál több nem lehet, kiknek évi fizetése a kincstári hivatal által állapittatik meg. A főigazgatók testületet képeznek, a helytartótól nyert utasítás szerint működnek és „directors of convict prisons in Ireland" czímén neveztetnek.
      A fegyintézetek számára szükségelt tárgyak szállitása iránti szerződések kötésében önállóan intézkednek.
      3. A főigazgatók által minden év márczius havában benyujtandó jelentés a parlament mindkét házának előterjesztetik.
      4. A fegyintézeti hivatalnokok kinevezése, elmozditása és a tiszti biztosítékok meghatározása a helytartó hatásköréhez tartozik.
      5. A főigazgatók testülete állapitja meg a fegyintézeti házszabályokat, oly megszoritással azonban, hogy 
      6. a fegyenczek napi munkaideje 12 óránál többre nem terjedhet.”
      

Címke:   Csillagh László Tauffer Emil Írország múlt