Ezen a héten írták - A börtönügyi kongressus érdekében

Szerző: Nagy Dezső / Jogtudományi Közlöny / ÖBE

Link: http://real-j.mtak.hu/2152/1/JogtudomanyiKozlony_1887.pdf#152

Dátum: 2017.05.14.
A Jogtudományi Közlöny 1887. évi 18. számában a budapesti ügyvédi kamara felhívása olvasható a Szent-Pétervárott megtartandó börtönügyi kongresszus előkészülete érdekében.

„— A börtönügyi kongressus érdekében. A következő sorokat vettük:
      László Zsigmond min. tanácsos ur, ki a magyar kormányt az 1885-ik évben Rómában megtartott nemzetközi börtönügyi congressuson képviselte, az ügyhöz méltó buzgalommal igyekszik ezen nagyfontosságu humanitárius társulásnak hazánkban propagandát csinálni, a mely törekvésében kész örömmel támogatják őt az ország összes jogászi testületei. Ezen szempont vezérelte a budapesti ügyvédi kamarát is, midőn a hozzá intézett s a sajtóban is közölt felhivásra f. évi április 15-én tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy a kamara tagjait, különösen azokat, kik a büntetőjoggal szakszerüleg foglalkoznak, felhivja, hogy az 1890-ik évben Szent-Pétervárott megtartandó nemzetközi börtönügyi congressus elé kitüzött kérdések feletti értekezések elkészitésére minél tömegesebben vállalkozzanak. Külön felszólitást a kamara minden egyes tagjához nem intézhetvén, alólirott mint a választmány ezzel megbizott tagja, a szaksajtó utján ezennel felhivja a kamara tagjait, hogy dolgozataikkal járuljanak a congressus szellemi sikeréhez.
      A kérdések kivonatban a következők:
      I. 1. Mily mértékben lehet a kiadatási szerződésekben előforduló büntetendő cselekményeknek egyforma elnevezését keresztül vinni.
      2. Hogyan kell az iszákosság ellen a büntető törvényhozásban eljárni.
      3. Kell-e és milyen módon a börtönügyi tudomány külön tanitását berendezni.
      4. Kell e és mily mértékben, a) a biró általi megintést és feddést mint büntetési nemet behozni és b) megengedni, hogy a kimondott büntetés csak az esetre hajtassák végre, ha a vádlott ujabban lesz elitélve.
      5. Hogyan kell büntetendő cselekményt elkövetett gyermekekkel elbánni, névszerint, mely szempontok legyenek döntők arra nézve, hogy a gyermekekre kiszabott büntetés rendes fogházakban, vagy javitó intézetekben (établissement de correction), vagy végre erre a czélra emelt különös nevelő-intézetekben (établissement d'éducation) hajtassék-e végre és hogy e tekintetben az életkor mily mérvben legyen irányadó.
      6. Hogyan kell leghatásosabban az orgazdaság ellen eljárni.
      II. 1. Mi előnyösebb a fegyházban, a munkaerő bérbeadása vagy az állam általi kihasználása.
      2. Káros-e a fegyintézeti iparüzlet a szabad iparra nézve, s ha igen, mi módon lehetne ennek a káros hatásnak elejét venni.
      3. Milyen előnyöket lehet a fegyencznek a jó fegyelem fentartása czéljából engedni, s különösen mily feltételek alatt lehet neki megengedni a keresménye feletti szabad rendelkezést.
      4. Milyen módon kell az öt, illetve tiz éven felüli szabadságvesztés büntetést szervezni, a deportatio mellőzésével.
      5. Milyen elvek szerint kell a fegyintézeti személyzet kiválasztásánál eljárni.
      6. Lehet-e valakire előre kimondani, hogy javithatlan gonosztevő s ha igen, milyen módon kell az ilyennel elbánni a társadalom megvédése czéljából.
      III. 1. Czélszerü-e, ha az egyes országok rabsegélyző egyletei egymással szövetkeznek s milyen irányban, milyen szabályok szerint történjék ez.
      2. Milyen összefüggésben vannak a rabsegélyző egyletek más hasonló jótékonysági intézetekkel (népkonyhák, menedékházak, dologházak stb.) s miképen kell összhatásukat szabályozni.
      3. Mi előnyösebb a közhatóság gondviselése alá került gyermekekre nézve, a családokban vagy közintézetekben való elhelyezés; miképen lehetne az utóbbit az előbbivel helyettesiteni, vagy lehetséges volna-e és mi módon a kettő combinatiója.
      4. Nem kellene-e a rabsegélyző egyleteknek a rabok családjairól is gondoskodniok.
      5. Hogyan kellene a rabsegélyző egyletek és a rendőrség összemüködését a szabadlábra helyezettek és a társadalom érdekében legjobban szervezni.
      6. Hogyan kellene a társadalom érdeklődését a büntetőjogi és börtönügyi kérdések iránt felkelteni.
      A congressusban ma már jóformán az összes civilizált államok képviseltetik magukat; a büntetőjog és a börtönügy iránt érdeklődő jogászok, benne mint a gyupontban egyesitik szellemi munkálkodásukat. Évkönyveikben a világ büntető jogászainak legfényesebb neveivel találkozunk s igy minden hazai jogászra nézve csak megtisztelő lehet, ha értekezései ebben a kötetben helyet foglalhatnak A felvetett kérdések érdekesek és hazai viszonyaink szempontjából is kiváló actualitással birnak, s viszonyaink elég bő anyagot is nyújtanak egy-két nyomtatott ivre terjedő értekezéshez. Óhajtandó tehát, hogy minél többen vállalkozzanak a kamara tagjai közül s ebbeli készségüket, és az általuk értekezésük tárgyául választott kérdést vagy kérdéseket alólirottnál legkésőbb május hó végéig sziveskedjenek bejelenteni.
Dr. NAGY DEZSŐ,
a bpesti ügyvédi kamara választmányának
kiküldötte."
 
László Zsigmond, miniszteri tanácsos, a börtönügyi szakosztály vezetője

Címke:   börtönügyi kongresszus Szentpétervár múlt