Túlzsúfolt börtönök - Nem kell több „heringpénz”

Szerző: Gulyás Erika, Fotó: Tóth Gergő, Grafika: Kőszegi Szilvia / Népszava

Link: http://nepszava.hu/cikk/1138342-aldatlan-allapotok-a-hazai-bortonokben

Dátum: 2017.08.23.
Napokon belül eldől, kik építik az ország új börtöneit, de a 4500 új férőhely nem megoldás a zsúfoltság csökkentésére. Szakértők úgy látják, hogy az orbáni büntetőpolitika eredménye a rablétszám megugrása.
 
Augusztus 26-án jár le az ajánlattételi határidő a tervezett 8 új börtön kivitelezési munkáira másodszor kiírt közbeszerzési pályázaton – tájékoztatta a Népszavát a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője. Orosz Zoltán hozzátette, hogy az új intézményekkel 2019-re megszűnik a sokat kifogásolt férőhelyhiány a hazai börtönökben.
 
Első körben idén május elején eredménytelennek nyilvánították a közbeszerzést, mert a pályázó cégek messze túllépték a 102 milliárdos teljes fejlesztési csomagon belül építésre meghatározott 46 milliárd forintos keretet. Hamarosan kiderül, hajlandók-e olcsóbban dolgozni az akkor induló cégek: a KÉSZ Építő Zrt., az ÉPKAR Zrt., a WEST HUNGÁRIA BAU Kft., a SWIETELSKY Építő Kft. és a ZÁÉV Építőipari Zrt., vagy új építőipari vállalkozások kapnak lehetőséget.
 
Építeni kell, ez biztos, hiszen évek óta közismert, hogy a magyar börtönök túlzsúfoltak. Most nem egészen 132 százalékos az intézeteink kihasználtsága, de pár éve még 100 helyen 142 elítéltet zsúfoltak össze, amivel az utolsók voltunk a kontinensen. Ahogy az táblázatunkból is látszik, Európában még ma is csak Macedóniában rosszabb valamivel a helyzet, s a mi adataink az utóbbi évek férőhelybővítései ellenére még mindig a dél-amerikai állapotokhoz közelítenek.
 
A 100 ezer lakosra jutó bebörtönzöttek számában kiemelkedő, elképesztő tömegű embert elzáró Egyesült Államok, Oroszország vagy Fehéroroszország is nagyobb teret biztosít a raboknak, mint amit a magyar börtönök kínálnak. Nálunk 2016-ban 13 474 férőhelyen élt majdnem 18 ezer ember. Orosz Zoltán BVOP szóvivőtől pedig azt is tudjuk, hogy idén augusztus közepén 17 876 elítélt volt a zárkákban.
 
A zsúfoltság jogi hátterét egy 2010-ben alkotott törvény teremtette meg, amely szerint csak „törekedni kell” arra, hogy a cellákban 6 köbméter légtér és 3 négyzetméter mozgástér jusson egy embernek, de nem kötelező betartani ezt a szabályt. A fogvatartás körülményei miatt magyar rabok eddig több ezer keresetet nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), amely többször is felszólította Magyarországot, hogy találjon megoldást a zsúfoltság enyhítésére. Strasbourg 101 esetben marasztalta el a magyar kormányt, eddig közel 500 millió forint kártérítést fizettünk ki "heringpénzként", ahogy – Magyar György ügyvéd blogjából megtudtuk – a börtönszlengben nevezik ezeket a kártalanítási összegeket. A beadványok elbírálását egyébként az EJEB most felfüggesztette, mert idén januártól lehetőség van az elhelyezési körülmények miatt beadott panasz- és kártalanítási ügyek lefolytatására a magyar jogrendszerben is.
 
Bizonytalan persze, hogy ezek az eljárások milyen eredményt hoznak, de ennél is több kérdést vet fel, hogy a 2000-ben még csak 15 ezer körüli fogvatartotti létszám miért nőtt meg ennyire. Kriminológusok és jogászok egybehangzóan úgy látják, hogy az orbáni büntetőpolitika eredménye a rablétszám megugrása. Az úgynevezett „három csapás” kötelező minimumbüntetést írt elő, megemelte a kiszabható elzárások idejét, ráadásul a középmérték bevezetésével a bírónak indokolnia kell, miért ad enyhébb büntetést, mint az adott cselekményre kiszabható szankció átlaga. Az is növeli a létszámot, hogy a szabálysértési bírság is beválható leültetésre.
 
A kormány tavaly döntött arról, hogy 7 településen 500 fős, egy helyen pedig ezer rabot befogadó új börtön épül. A településeket is pályáztatták, óriási volt a túljelentkezés, mert mindenhol 250 helyi, vagy környékbeli lakos foglalkoztatását ígérték. A nyertesek többsége a keleti országrészben található, egyedüliként Komló képviseli a Dunántúlt. A többi helyszín: Ózd, Kemecse és Csenger, valamint Komádi, Heves és Békés városa, az ezerfős intézményt pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadaras határában található egykori szovjet laktanya területén építik meg. Határozat született arról is, hogy a férőhelybővítéshez 2016-ban 1,2 milliárd, 2017-ben 30,4 milliárd, 2018-ban 51,3 milliárd, 2019-ben 20 milliárd forintot különítenek el a költségvetésben. Az új börtönökkel 4500 új férőhely jön létre.
 
A tervezett 8 új börtönbe 2500 munkatársat akarnak felvenni. Az ő toborzásuk és felkészítésük folyamatos, az első 476 fős csoport januárban kezdte meg a tanulást a Nyíregyházi Egyetemen létrehozott képzési centrumban és a BV Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központjában. Orosz Zoltán szóvivőtől tudjuk azt is, hogy a szakmai vizsga után az új börtönök 2019-re tervezett megnyitásáig ők az ország különböző büntetés-végrehajtási intézeteiben teljesítenek szolgálatot.
 
Egyébként kisebb léptékű fejlesztések már 2010 óta történtek, 2015-ben például négy új börtönt avattak 800 új férőhellyel. A Szombathelyi Büntetés-végrehajtási Intézet majdnem 700 ágyat kapott, de újranyitották a martonvásári börtönt is 126 új férőhellyel. Tavaly Állampusztán, a márianosztrai és a váci fegyházban 150 új férőhelyet alakítottak ki.
 
Abban, hogy a férőhelyek bővítése csak átmeneti megoldás, minden szakértő egyetért és sorakoznak a javaslatok is, hogy mit kellene tenni helyette. Sokak szerint a felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott pénzbüntetés, az elkövető jóvátételre kötelezése, a nagyon rövid időtartamú elzárások, így a fiatalkorúak szabálysértési elzárásának megszüntetése eredményre vezetne. Gyakrabban alkalmaznák a házi őrizet különböző formáit is.
 
Reintegrációs őrizetben akár egy évig
 
A házi őrizettel azonos módszert a büntetés utolsó szakaszában alkalmazhatják, amikor az elítélt elektromos nyomkövetővel felszerelve élhet a saját lakásában, vagy más külső helyszínen, amit a bíróság kijelölt számára. A módszert 2015 április elsejétől alkalmazzák Magyarországon. Idén januártól kibővítették a lehetőséget, így ma a két évnél rövidebb időre először elítéltek mellett a gondtalan bűncselekmény miatt ülők és a nem visszaesőnek számító bűnismétlők is kérhetik ezt a büntetési formát.
 
A büntetés-végrehajtás szóvivője a Népszavának elmondta, hogy a reintegrációs őrizetre eddig 2252 kérelmet nyújtottak be és a bírók általában minden második kérést engedélyezték, így 1130-an töltötték vagy töltik büntetésük végét a házi őrizetnek ebben a speciális formájában. Orosz Zoltán arra is emlékeztetett, januártól a korábbi maximum hat hónap helyett akár a szabadságvesztés utolsó egy évét is töltheti az elítélt a börtön falain kívül.
 
Kell a rend, de máshogy
 
Ha egy társadalom nem tud mit kezdeni azokkal a tagjaival, akik valami rosszat követtek el, az egyértelmű kudarc – fejtette ki lapunknak Németh Zsolt kriminológus. A börtönépítés nem megoldása a problémának.
 
- Miért tartja a politika a legfontosabb büntetésnek a szabadság megvonását?
 
- Egyrészt a közvélemény szigort vár és a politika kiszolgálja ezt az igényt. Másrészt a bajok gyökerét kezelni nagyon bonyolult dolog, át kellene gondolni az oktatási és a szociális rendszertől a családok és a közösségek állapotáig sok mindent, hiszen az elkövetők jelentős része azért válik bűnözővé, mert a saját és családja szükségleteit nem tudja másképp kielégíteni.
 
- Nálunk a legkisebb szabálysértésért is börtön járhat. Ki lehet törni ebből a szemléletből?
 
- Sok egyéni esetet kellene megismerni mindenkinek, mert a börtönviselteket – úgy általában – a közvélemény gonosznak tartja, de kiderülhet, hogy nem volt más választásuk, mint lopni. A legrosszabb, hogy ezeket az embereket mindenki elítéli, tolvajnak, alávalónak tartja és ezt folyton a fejükre is olvassák, ami szörnyű károkat okoz. A visszaesőkre vonatkozó szabályok teljesen haszontalanok, minősítés helyett azzal kellene foglalkozni, amit éppen csinált, szemléletformálással pedig el kellene érni, hogy az emberek ne akarjanak mindig legyőzni, megsemmisíteni másokat.
 
- Ha nem a börtön, akkor mi a megoldás?
 
- Jó, hogy bevezették a reintegrációs őrizetet, sokkal többször kellene alkalmazni a felfüggesztett börtönbüntetést, bővíteni kellene a pártfogói rendszert. Szerintem vissza kellene hozni a szocializmusban jól működő társadalmi pártfogókat, akik rendszeresen elbeszélgetnének, segítenének egy-egy börtönből szabadult embernek a környezetükben, mert ma a hivatásos pártfogók túlterheltek. És sokkal többet kellene beszélnünk ezekről a kérdésekről.
 

Címke:   börtönépítés férőhelybővítés zsúfoltság döntés