Wagner Gyula élete és munkássága - I. rész

Wagner Gyula 1851. november 28-án született Pesten. Édesanyja Redlich Klára, édesapja Wagner János (építész), akinek nevéhez fűződik többek között az 1800-as évek végén Budapesten a Rózsadombon emelt Wagner-villa, a ma is álló Váci úti lóvasút indóház, az ELTE Puskin utcai épülete, vagy az V. kerület Kossuth L. u. 14. (korábban Hatvani utca 14.) szám alatti Wagner-ház.

  

A szülők 1846-ban házasodtak össze, sorban születtek a gyerekek (a legidősebb 1848-ban, a legfiatalabb 1870-ben, összesen tizenhárman), Wagner Gyula harmadikként látta meg a napvilágot.
 

 

A budapesti kir. József Műegyetem beiratkozott hallgatója volt 1869-70-ben, majd 1872-73-ban a Bécsi Műegyetem mérnök fakultására járt. A Bécsi Képzőművészeti Akadémia építészmérnöki karán 1874-1877 között Theophil Hansen (fő műve a bécsi parlament) dán építész volt a tanára.

Édesapja - akit jó barátság fűzött Ybl Miklóshoz - természetesen az ő mestere is volt, ahogy testvéreinek is: öt felnőtt kort megélt fiú testvére közül Ödön (Veszprém Megyei Bíróság tervezője), János és Ferenc is az építészetet választotta.György testvére Pest tiszti főorvosaként, István rajzolóként és műasztalos-ácsmesterként dolgozott.
 

Házasságaik révén testvérei tovább erősítették a Wagner-család építészet iránti elkötelezettségét: Reisch építőmester Hortenzia lánya Ödön, míg Valéria nevű lánya János felesége lett. Klára nevű húgát Pecz (Petz) Samu (Magyar Országos Levéltár Bécsi kapu téri épülete, a budapesti Vásárcsarnok megálmodója) műépítész, műegyetemi tanár vette nőül

1884. január 26-án (ez a házasság nem tartott sokáig: Pecz Samu 1892-ben Kerstinger Alojziával kötött házassági szerződést).
 

2. rész

3. rész

4. rész