Réső Ensel Sándor börtönkönyvtárakról szóló írása
Szerző: Réső Ensel Sándor / ÖBELink: http://www.bortonugy.hu/index.asp?i=hirek_reszletek&id=473
Dátum: 2014.08.21. Réső Ensel Sándor A börtönkönyvtárak használatánál alkalmazandó elvek címmel megjelent írását a Magyar Themis 1874. évi 39 számából idézzük, az utókor és főleg az érdeklődő olvasók legnagyobb örömére.
"A börtönkönyvtárak használatánál alkalmazandó elvek
Most, midőn hazánkban el van ismerve a börtönkönyvtárak jótékonysága szükséges, hogy ezek használatánál alkalmazandó elvekről szóljunk.
Minden erkölcsi javitás tényezői között első helyen áll az olvasmány. A gondosan kiválasztott könyvek olvasása által uj és jobb eszmevilágba vezéreltetik a fegyencz, abban szórakozást és oktatást talál, reá öntudatlanul tapad a jó gondolat és ennek folytán az egyik a másikhoz sorakozik és javul anélkül, hogy sejtené, ez az igazgatási teendőket is könnyiti. Könyv nélkül a magánzárkarendszer merénylet volt a fegyencz szelleme ellen, mig most ez a l e g b ö l c s e b b t a n á c s a d ó ez a legerkölcsösebb társ, mely elviselteti a magányosságot. De a közös fogságban is a fecsegök és gonoszkodók tervezetei között jobb gondolatokra vezeti a fegyencz eszmejárását és a lármás társaságból elvezérli és megóvja a rosz példáktól a szájhősök mérges befolyásától. Szükséges azonban egy különös könyvtár a müveltebbek s az intézeti hivatalnokok számára, mert kell, hogy az utóbbiak is a fegyintézeti ügyek mezején gyüjtött tapasztalások előmozditását és felvirágoztatását czélzó uj eszmékkel és intézményekkel megismerkedjenek. De az olvasmány által eléretik azon czél is, hogy a hivatalnok a város zajos életétől a különben is rendesen távol eső hivatali magányban jól érzi magát s a hasznos, szivet és észt képező könyvek között mulattató és vidámitó szórakozást talál.
A fegyenczek számára nemcsak vallásos, hanem ismereteket tárgyazó gyakorlati szakkönyvek is választandók, fősuly fektetendő a szivreható népies irályban irt vidámitó könyvekre, mert hangsulyozni kell, hogy csupa vallásos könyvek nem vezetnek czélhoz. Vigyázni kell arra is, hogy a gyermekélet kicsinyes nyilatkozatával foglalkozó munkák a könyvtárba fel ne vétessenek, mert a fegyenczek legnagyobb része ismerkedve van már az élet komoly voltával miért az élet szinpadáról vett anyag legalkalmasabb a gyüjteményre, de itt kizárandó minden regény, szinmü, politikai irányu lap és egyáltalában a napi sajtó.
A nők olvasmányául, minthogy azok szellemi látköre rendesen szűkebb, oly könyvek szükségesek, melyek a családi életet rajzolják. A hitfelekezeti bélyeget tükröző olvasmányok nem czélszerüek, és ezek az ő könyvtáraikból eltávolitandók. (Bővebben is erről „B l ä t t e r für G e f ä n g n i s s k u n d e." 1871. V. k. 1. füzete.)
Az olvasásnak nem szabad azonban a munkáltatás hátrányára történni, hanem csak a kötelezett munkaidő befejezte után mint a javitó rendszer lényege és alkateleme osztható be. Az olvasást nem szabad büntetés gyanánt tekintetni, mert nem az elismerés, hanem a szellemi tápláló ellátás szükségességét kell főszempontul kitüzni, mely az olvasmánybani részesités fontosságát magas fokra emeli.
Nem szabad tulságos olvasást sem engedni, mert az absorbeálja a fegyencz erejét elforditja figyelmét a kiszabott munkától, miért is csak a javitási czél kellő tekintetbe vételével kell az olvasmányt kiosztani.
Ha egy magasabb miveltségü fegyencz meg nem elégednék a közönséges fegyintézeti könyvtár tartalmával és az intézet oly városban van, hol kölcsönkönyvtár létezik a valódi mivelt egyénnek meglehet engedni annak használatát, de nem a felületes és müveltség czége alatt fitogtatásból olvasni kivánó részére.
Az intézeti igazgatóság tehet különbséget a fegyenczek között miért is a fegyintézeti fegyelem uralmának fenntartása mellett ez irányban az intézkedhetik."
Címke: börtönkönyvtár Réső Ensel Sándor múlt
